Teréz anya, Marie Curie, Karikó Katalin – a magyar kutató a hatvanegyedik Nobel-díjas nő

Alfred Nobel mellszobra az orvosi-élettani Nobel-bizottság sajtótájékoztatóját követően a stockholmi Karolinska Intézetben. Az első Nobel-díjakat 1901-ben, öt évvel az alapító halála után adták át. Alfred Nobel, egy XIX. századi svéd üzletember és kémikus hívta életre, aki több mint háromszáz szabadalommal rendelkezett, de azzal vált híressé, hogy feltalálta a dinamitot, és nitroglicerint adott a lőporhoz, ami fokozta a robbanóanyag hatását

Alfred Nobel mellszobra a stockholmi koncertteremben a 2016-os Nobel-díj-átadási ünnepségen. 

A dinamit hamar népszerűvé vált az építőiparban és a bányászatban, valamint a fegyveriparban, ami gazdaggá tette Nobelt. Élete vége felé úgy döntött, hogy hatalmas vagyonából éves díjat alapít „azoknak, akik az előző évben a legnagyobb hasznot hozták az emberiségnek”

Karikó Katalin és Drew Weissman az mRNS-alapú oltási vakcinák kifejlesztéséért kapta a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat. A technológiát sikerrel alkalmazták a Covid elleni küzdelemben, a vakcinák több millió ember életét mentették meg – hangsúlyozta a díjat odaítélő bizottság közleménye. Magyar származású tudósnak utoljára tizenkilenc éve ítéltek Nobel-díjat, Herskó Ferenc izraeli biológust tüntették ki a test fehérjéinek lebomlását vizsgáló kutatásaiért

A hat adható Nobel-díj közül a 2021-es irodalmi látható a képen, amelyet Abdulrazak Gurnah zanzibári írónak ítéltek. Mindig október elején ülnek össze a Nobel-bizottságok Stockholmban és Oslóban, hogy kihirdessék az éves díjak nyerteseit. A svéd központi bank 1968-ban egy hatodik díjat is alapított a közgazdaság-tudományok számára. Bár a díj technikailag nem Nobel-díj, mindig a többivel együtt adják át

Alfred Nobel halálának negyvenegyedik évfordulóján a svéd királyi család jelenlétében osztották ki a Nobel-díjakat 1937. december 10-én Stockholmban. A képen jobbról a második Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus

A Nobel-békedíj átadásának helyszíne Oslóban 2021. december 9-én. Nem teljesen tisztázott okokból Nobel úgy döntött, hogy a békedíjat Norvégiában, a többit pedig Svédországban adják át. A történészek gyanítják, hogy Svédország militarista múltja is szerepet játszhatott ebben. Nobel életében Svédország és Norvégia unióban volt, amelyhez a norvégok vonakodva csatlakoztak, miután a svédek 1814-ben megszállták országukat

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a színpadon a Nobel-békedíj átadásán a norvégiai Oslo városházáján 2012. december 10-én. A norvég Nobel-bizottság egy független testület, ugyanakkor öt tagját a norvég parlament nevezi ki, de hivatalban lévő tagjai nem vehetnek részt a bizottságban. Ennek ellenére a testületet a külföld nem mindig tekinti függetlennek. Amikor a bebörtönzött kínai disszidens, Liu Hsziao-po 2010-ben elnyerte a békedíjat, Peking válaszul befagyasztotta a Norvégiával folytatott kereskedelmi tárgyalásokat

Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Lê Đức Thọ vietnámi politikus 1973-ban Párizsban. Abban az évben a békeszerződés kimunkálásáért megosztva kapták a Nobel-békedíjat, Thọ azonban nem vette át, arra hivatkozva, hogy hazájában nem béke uralkodik, hanem háború folyik. 1964-ben Jean-Paul Sartre francia író utasította vissza az irodalmi díjat, mert politikailag motiváltnak tartotta

A Nobel-díjasok 2022-ben a stockholmi sajtótájékoztatón. Történelmileg a Nobel-díjasok túlnyomó többsége fehér férfi, különösen a tudományos kategóriákban. Eddig összesen hatvanegy nő kapott Nobel-díjat, köztük huszonhatan tudományos kategóriákban. Fizikai Nobel-díjat eddig mindössze négy nő kapott, közgazdaságit pedig csak ketten

Gabriel García Márquez kolumbiai író átveszi a Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd királytól Stockholmban 1982. december 8-án. Több mint húsz éve, 2002-ben Kertész Imre kapta meg első magyar íróként az irodalmi Nobel-díjat

Walter S. Adams csillagász, Albert A. Michelson, a chicagói egyetem volt professzora, aki megmérte a fény sebességét, Albert Einstein, aki a relativitáselméletről híresült el, és Robert A. Millikan, a Kaliforniai Intézet elnöke, a kozmikus sugárzás felfedezője egy csoportképen a kaliforniai Pasadenában 1931. január 10-én

A 2016-os irodalmi, orvosi, kémiai, fizikai és közgazdasági Nobel-díjasok a svéd királlyal és a királyi családdal az átadóünnepségen. A Nobel Alapítvány idén tíz százalékkal, tizenegymillió koronára (nagyjából egymillió dollárra) emelte a díjjal járó összeget. A pénz mellett a győztesek 18 karátos aranyérmet és oklevelet is kapnak, amikor a decemberi díjátadó ünnepségen átveszik díjat