Valós veszélynek tartja Kína előretörését a mesterséges intelligencia globális versenyében. A világ egyik legnagyobb mesterséges intelligencia(MI) guruja, a tíz éve az Egyesült Államokban élő és az amerikai kormányzatnak is dolgozó Tilesch György szerint: hetente derül ki Amerikában egy-egy professzorról vagy diákról, hogy kilóra megvette a kínai kormány és kutatási adatokat csempésztek ki a kommunista rezsimnek. A Szabad Európának adott interjúban – amelyben a kérdező és partnere, a régi ismeretség miatt, tegezi egymást – a napokban magyarul is megjelent könyve kapcsán beszélgettünk Tilesch Györggyel.
Az Amerikában tavaly megjelent első, eredeti kiadásnak milyen volt a fogadtatása?
A tágan vett szakmai fogadtatása az nagyon jó volt. Szakmailag jegyezve van a könyv. Itt tényleg ne csak az IT szakmára gondolj, hanem érdekes módon talán a politika az, ami a legjobban jegyzi. A kormányzati szféra a döntéshozói réteggel együtt nagyon jól reagált rá.
Lehet világot váltani a mesterséges intelligenciával?
Az a célom, hogy világot váltsak vele. Szerintem ez a könyv azért más, mint a többi, mert mind én, mind a szerzőtársam(Omar Hatamleh, a NASA innovációért felelős volt főnöke) a terepen dolgozunk. Tehát tanácsadóként, aktív szereplőként vagyunk bejáratosak olyan körökbe, nagyvállalati vezetői körökbe, vagy kormányzati, felsővezetői körökbe, ahol az igazat halljuk. Olyan háttérbeszélgetéseket tudunk folytatni nagy emberekkel a világban, ahová szobatudósokként soha nem jutottunk volna el. Őszinte beszélgetéseket tudunk folytatni olyan emberekkel, akik a valódi döntéseket hozzák, és ez nagy előny.
És mennyire fogékonyak azok a bizonyos döntéshozók az általad, általatok felvetett problémák mesterséges intelligenciával való megoldására?
Határozottan. Jelen pillanatban szerintem úgy néz ki a világ, hogy minden nagyvállalati és politikai szereplő rájött arra, hogy ezt csinálni kell. Van egy külső presszió mindenkin, tehát egy idézőjeles #metoo csak nem abban az értelemben, ahogy azt általában szoktuk használni.
A nagy döntéshozók azt szokták mondani, hogy kell nekik a mesterséges intelligencia, mert a versenytársa vagy az ellenséges kormányzat is fejleszti. Az értéket látják benne, csak általában ott buknak meg ezek a dolgok, hogy egyrészt hiányzik a tudásuk ahhoz, hogy végig tudják gondolni, milyen projekteket indítsunk, ahol az MI hozzáadott értéke nagy. Másrészt meg ki az, aki ezt le fogja fejleszteni, mert az informatikusom nem ért az MI-hoz. Mi általában ebben tudtunk segíteni, vagy ösztönözni őket arra, hogy találják meg a megfelelő megoldásokat.
Van egy egészen nagy projekted az amerikai kormányzattal: 18 millió kormányzati tisztviselőt fogtok digitálisan átképezni.
Igen, és ez még csak a kezdet.
Your browser doesn’t support HTML5
Hogy maradhat még 10 évig kormányon Orbán Viktor? A mesterséges intelligencia magyar guruja megmondja
A Szelfi podcastban beszéltünk erről fél évvel ezelőtt, de milyen program ez? Miről mire képeztek át embereket?
Tavaly kora ősszel kerültem bele ebbe a formálódó programba. Amit első sorban az a felismerés vezetett az amerikai kormányzaton belül, hogy van egy nagyon elöregedett köztisztviselői kar, amelynek a 9%-a 30 év alatti. Ez nagyon kevés. Az ő digitális képzettségük általában hiányos és az amerikai kormányzat óriási lyukakat tárt fel az adatfeldolgozásban. Ez egy alulról induló kezdeményezés volt a kormányzatban.
Nem ti gyakoroltatok nyomást, hogy sokkal jobb lenne minden, ha bevetnék a mesterséges intelligenciát?
Ez még Trump alatt indult, de akkor jótékonyan figyelmen kívül hagyták a mesterséges intelligenciát, mert Trump elnököt egészen más problémák érdekelték a világban. De, már akkor látszott az, hogy van 20 olyan minisztérium Amerikában aminek a felső vezetői összefogtak és alulról kezdtek el építkezni, látván az ordító hiányosságokat a rendszeren belül.
Mik voltak a legnagyobb problémák az amerikai államigazgatásban?
A digitális felkészültsége a kormányzati szektornak alacsony, annak ellenére, hogy már 50 felett van azoknak a nagy mesterséges intelligencia rendszereknek száma a kormányzaton belül, amik már működnek és kormányzati szolgáltatásokat nyújtanak. De, hiányzott az a kormányzati elit csapat, ami képes minisztériumról minisztériumra járni és ott betolni ezeket a nagy projekteket. Ehhez kőkemény specialisták kellettek, akik aranyáron vannak mérve, mert kevesen vannak a világon.
Az amerikai kormányzat végül ráugrott a mesterséges intelligencia vonatra és nem csak az államigazgatáson belül. Mi ennek a nagypolitikai hozadéka?
Az az ügyfél vagy az állampolgár elégedettségének emelkedés. Mondok egy konkrét példát. Február hónap nagy részét Dubajban töltöttem a dubaji kormányzattal. Ott láttam olyan MI-projekteket, amik kifejezetten kormányzati szolgáltatásokat nyújtottak. Ahol egy rendőrségi kérvénynek az elintézése, mondjuk jogosítványhoz kapcsolódóan két éve még két nap volt. Amikor rádobták a mesterséges intelligenciát, akkor ez egy perc lett. Vagy, ha még egy embernek rá kell néznie még külön a gép által rendelt dologra, kontrollerként, akkor egy óra volt.
A 18 millió amerikai köztisztviselőnek mennyivel lesz másabb vagy könnyebb a munkája a mesterséges intelligencia használatával?
Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy egy olyan gördülékeny rendszert akarunk felépíteni, amiben minden köztisztviselő a rendszeren belül, önkéntes alapon magának tudja generálni azt, hogy milyen új kompetenciákat és tudást szerez. Ezzel pedig úgy lépkedhet előre a grádicson, amilyen ütemben ő akar. Tehát nem a felettesed dönti el azt, hogy iratkozz be egy kurzusra, hanem te magad tudod alakítani a saját karriered egy platformon belül.
Tilesch György mesterséges-intelligencia szakértő szerint az Egyesült Államok államigazgatási MI programját akár Magyarország is átvehetné.
A köztisztviselő kezébe adjuk alapvetően azt a jogot, hogy a saját maga karrierjét menedzselje. Az egyénnek a tudásvágya és szabadságvágya határozza meg azt, hogy milyen pályát fog alapvetően befutni. Nekem az a dolgom ebben a kormányzati projektben, hogy elvigyem a világ minden sarkába, az Egyesült Államokkal szövetséges országokba.
Akár Magyarországra is?
Ha találok hozzá megfelelő magyar partnereket, de én úgy gondolom, hogy Magyarországnak nagy előny lenne ehhez csatlakozni. Most Amerika nem kér, hanem ad. Ez szerintem egy nagyon erős változás, hiszen Magyarország is, meg Európa jó pár állama a Trump adminisztráció alatt úgy érezte, hogy nincs igazán figyelem a régión.
Amerikának tényleg van egy olyan technológiai primátusa és van egy olyan problémafelismerő és -megoldó képessége, ami hála istennek ezerrel pörög fel. Miért ne csináljuk ezt közösen a szövetségesekkel? Úgy mondanám, hogy ez a program, amin dolgozom, a szövetségesi rendszer megerősítésének egyik kulcsa lenne.
Néhány hete Göteborgban a svéd kormány bezáratta a Konfuciusz Intézetet és az Egyesült Államokban is rengeteg kínai egyetemi hallgatótól vonták meg a tartózkodási engedélyt. Mi a baj a Kínából jövő tanulókkal? Valós az a veszély, hogy a Fudannal együtt hírszerzők is jönnek Magyarországra?
Igen. Most inkább az amerikai álláspontot tudom mondani, mint a magyart. Magyar oldalon valamiféle zavarodottságot látok ebben a kérdésben, nem látok bele a magyar kormány boszorkánykonyhájába, hogy ez a döntés miért született és miért így született. Konzekvenciákat nem akarok magamtól levonni.
Ehhez kapcsolódóan: Ingyen egyetem Kínának, ami a kormány szerint biztosan nem kémközpont leszDe, évente Amerikába érkezik, ha jól emlékszem 500 ezer kínai diák, akik ott tanulnak. A másik adat, hogy az MI béta területen végző diákok 80%-a ott marad Amerikában.
Ossz, szorozz és abból kijön, hogy hány potenciális alvó ügynök van nagyvállalatoknál és amerikai kormányzatnál, aki eredetileg kínai diák volt.
Mi csapta ki az USA-ban a biztosítékot, a kínai kommunista rezsim nyomulása? Volt volumenében egy nagy ügy, vagy egyszerűen csak betelt a pohár?
Hetente van egy ügy, hogy valamelyik professzorról, diákról derül ki, hogy megvette a kínai kormány és kutatási adatokat csempész ki Kínába, nagy egyetemeknél is. Ez egy nemzetbiztonsági kockázat. Amerika akkor működik jól, ha van egy kijelölt ellenfele, egy darab fókuszált ellenfele. Ez most Kína és a vele való versengés első számú logikai tényezőként lépett elő Amerikában. A szövetségesi rendszert is alapvetően ennek kontextusában látják és ítélik meg. Színvallásra próbálják bírni a szövetségeseket, miszerint valóban szövetségesek vagyunk-e.
De az amerikai techóriások közben rendszerszinten kötődnek Kínához és sokszor a gazdasági érdekek miatt ők diktáltak, nem a politika. Van ebben most változás?
Ez most nagyon megváltozott, hiszen talán ez az egyetlen problémakör, amiben a republikánus és a demokrata párt között semmiféle nézetkülönbség nincsen. Amíg korábban inkább az látszott, hogy az internetes nagyvállalatok diktálnak a kormánynak, most kőkeményen fordítva van. Azok a nagy techóriások, amelyek cicáznak Kínával, cicáznak Oroszországgal, azok most eltűnnek az asztalok mellől. Nagyon erősen lecsökkent a súlyuk Washingtonban. Már félnek attól, hogy kormányzati beszerzéseiket teljes egészében el fogják veszíteni. Durvulás van.
A politikán, a techiparon kívül milyen területek vannak még, amelyikben érdekelt a mesterséges intelligencia?
Meg fogsz lepődni: a vallásban. A katolikus egyház kb. 50 év késéssel szokott reagálni bármire, ami történik a világban. Most látom először, hogy Ferenc pápa viszont belement az MI népszerűsítésébe.
Szóval Ferenc pápa tavaly novemberben a Mari néni legnagyobb meglepetésére bejelentette azt, hogy az egész novemberi imaszándék minden katolikus templomban a világon az, hogy az emberarcú mesterséges intelligenciáért kell imádkozni. Amire az egyszerű katolikus asszony fogta a fejét, hogy akkor most miről van szó. Szerintem ebben nem csak a katolicizmusnak, hanem mondjuk úgy, hogy minden vallási és spirituális tradíciónak nagyon komoly szerepe van.
A mesterséges intelligencia a mélyfilozófiának, a teológiainak, és a szociális felelősségnek olyan szintjét karcolgatja általában, ami a vallási vezetők szerepvállalása nélkül a technokraták meg a Putyinok kezében fog összpontosulni; ezért kell minden felelős vezetőnek és spirituális vezetőnek közösen lépnie.