Nem verte nagy dobra: Tilki Attilát is kitiltották Ukrajnából

Tavaly december eleje óta nem léphet be Ukrajna területére Tilki Attila. A Fidesz szabolcsi országgyűlési képviselőjét ugyanazzal az indokkal tiltotta ki az ukrán titkosszolgálat az országból, mint az összes többi idáig persona non gratának minősített magyar jobboldali politikust. Az SZBU szeparatizmussal és azzal vádolta meg a szabolcsi képviselőt, hogy beavatkozott az ukrán belügyekbe. Tilki Attila, aki legkorábban 2023. decemberében mehet ismét Ukrajnába, még sosem beszélt arról, hogy kitiltották a szomszédból.

Kitiltva

Szabolcsban már hónapok óta suttogják, hogy a korábban havonta többször is Ukrajnába utazó Tilki Attila országgyűlési képviselő, a vásárosnaményi központú négyes számú választókörzet fideszes bajnoka már hónapok óta nem járt Kárpátalján.

Mint néhány napja kiderült: nem véletlenül. A Szabad Európa kiderítette, hogy a megyei Fidesz-elnököt már több, mint kilenc hónapja kitiltották Ukrajnából. Lapunknak ezt az ukrán titkosszolgálat erősítette meg.

Az ukrán titkosszolgálat megerősítette lapunknak, hogy Tilki Attilát még 2020. december 10-én három évre kitiltották Ukrajna területéről.

„Tájékoztatjuk, hogy Tilki Attila, magyar tisztviselő az ukrán belügyekbe való beavatkozás és az ukrán állambiztonság aláásására irányuló tevékenysége miatt 2020.12.10 kezdődően három évig nem léphet be Ukrajna területére. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogi tájékoztatás, jogi tanácsadás és jogi kérdésekben történő felvilágosítás nyújtását Ukrajna "Az ingyenes jogi segítségnyújtásról" szóló törvényének 9. cikkében meghatározott szervezetek végzik. Ukrajna Biztonsági Szolgálata nem szerepel az ilyen szervezetek között”

-írta a Szabad Európának az SZBU.

Az SZBU-tól szerettünk volna arra is választ kapni, hogy az elmúlt 5 évben összesen hány magyar diplomatát, országgyűlési képviselőt tiltottak ki Ukrajnából, mert mint, ahogy Tilki Attila esete mutatja, ha az ukrán szankciót nem nagyon reklámozza az érintett, azt akár majd' egy évig is titkolni lehet Magyarországon.

Az ukrán titkosszolgálat azonban válaszában csak a szabolcsi országgyűlési képviselő esetére tért ki. Azt sem részletezték, hogy Tilki Attila egész pontosan milyen cselekményével követett el szeparatizmust, mint ahogy azt sem, hogy mivel avatkozott be Ukrajna belügyeibe.

A szabolcsi 04-es választókerület csodái

Tilki Attila karrierje a kétezres évek elejétől töretlen. Négy évig Fehérgyarmat alpolgármestere volt, majd 8 évig a város első embere. Közben 2006-tól Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fidesz elnökének is megválasztották. A fehérgyarmati központú 10-es választókerületben indult 2006-ban országgyűlési képviselőként, ahol két ciklust is magabiztosan nyert. 2014-től viszont váltott: onnantól a négyesben, azaz a vásárosnaményi választókerületben indult, ahol tönkrevert ’14-ben és ’18-ban is mindenkit.

Nem csak a fideszes országgyűlési képviselő karrierje ívelt felfelé, hanem a rá szavazók száma is, annak ellenére, hogy a keleti végekről nagy százalékú volt a belső elvándorlás. Tilki Attila 2014-ben 52,94 százalékkal nyert, azaz összesen 23 113-an tettek ikszet a neve mellé a választásokon. A szavazatait négy évvel később 2018-ban még mindig tudta növelni és 59,75 százalékkal újrázott a képviselő 29 865 szavazattal.

Az Átlátszó adataiból kiderül, hogy a Fidesz beregi nagyágyújának választókerületében 2018-ban valahogy 3933-mal több szavazó volt az országgyűlési választásokon, mint négy évvel korábban. Akkoriban csak Vásárosnaményban 2118 új voksolót regisztráltak.

Tilki Attila választókerületéhez tartozik Kispalád is. Ez az a falu, ahol 2011-ben még csak 539-en éltek, de öt évvel később már több mint a duplájára emelkedett a lélekszám. Akadt olyan ház, ahova papíron csaknem 200 ukrán-magyar szellemlakos volt bejelentve, olyan emberek, akiket a faluban sosem látott senki, azóta sem. A Célpont 2017-es tényfeltáró riportja után két feljelentés is érkezett a rendőrséghez, ítélet azonban csak 2021 elején született az ügyben. A falu volt polgármesterét Magyar Sándornét másfél év letöltendő börtönre ítélte a bíróság két évre felfüggesztve az ítéletet, valamint 120 ezer forintos pénzbírságot is kapott a fideszes expolgármester száz rendbeli közokirat-hamisítás, valamint költségvetési csalás miatt. A Magyar Hang riportjából kiderült az is, hogy a faluban más sokkal súlyosabb büntetést kapott a szellemlakosok miatt.

A KMKSZ és a magyar diplomaták szeparatizmusa

Az elmúlt években az Ukrán Biztonsági Szolgálat több magyar politikust is kitiltott Ukrajnából; az indokok szinte kivétel nélkül ugyanazok voltak: szeparatizmus, beavatkozás az ukrán belügyekbe, illetve az ukrán állambiztonság aláásása.

Az, hogy Ukrajna kit tiltott ki a területéről csak a határon derülhet ki, mivel az ukrán jogszabályok nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy előzetesen értesítsék azt, akit szankcionálnak és ez vonatkozik a diplomatákra is, politikusokra is.

Így derült ki legutóbb csaknem egy hete, hogy a kisebbik kormánypárt frakcióvezetőjét, Nacsa Lőrincet tette a nem kívánatos személyek listájára Ukrajna. A kereszténydemokraták frakcióvezetője adományokat vitt volna Kárpátaljára, de Tiszabecsnél hiába lobogtatta a diplomata útlevelét, cserébe egy cirillbetűs határozatot kapott a másik kezébe, amelyben az állt: három évig be sem teheti a lábát az országba.

Az ukrán Infopost portál megtudta, hogy azért tiltották ki az országból a kereszténydemokrata politikust, mert 2020 októberében jogtalanul beavatkozott az ukrán helyhatósági választásokba, amikor a KMKSZ melletti szavazásra (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) buzdította a kárpátaljai magyarokat.

A kitiltások vízválasztója, úgy tűnik, a 2020-as ukrán helyhatósági választás volt. Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztossal 2020 októberében Beregsuránynál közölték az ukrán határőrök, hogy ki van tiltva három évre az országból. Az ukrán külügyminisztérium szerint a magyar miniszteri biztos külföldi személyként agitációs tevékenységet folytatott a KMKSZ mellett. Néhány nappal később kiderült az is, hogy Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárát sem akarják három évig látni az ukrán állami szervek, ugyancsak a KMKSZ melletti politikai kampánya miatt.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédet mond az ungvári Harmónia Oktatási-Nevelési Központ felújított óvodájának avatásán 2020. október 7-én. Az óvoda a magyar kormány támogatásával újult meg. MTI/Nemes János

Annak hátteréről, hogy Kárpátalján miért vádoltak meg magyar politikusokat itt írtunk bővebben, arról meg itt, hogy a Fidesz és az ukrán kormány a nagy nemzetépítésben hol csattantak egymásnak.

Közben székely lett

Tilki Attila nem válaszolt lapunk kérdéseire, így azt sem tudjuk pontosan, hogy az ukrán titkosszolgálat mivel indokolta számára a kitiltást. A képviselő még több mint két évig nem léphet be Ukrajnába, pedig a Nemzeti Összetartozás parlamenti bizottságának tagjaként a feladatai közé tartozik a többi között a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar politikai, egyházi és civil szervezetekkel való kapcsolattartás is. Az országgyűlési képviselő esetében csak a rekordmennyiségű napi posztot termelő Facebook oldalára hagyatkozhattunk annak megismerésében, hogy súlyos szankció ellenére, hogyan láthatja el a Nemzeti Összetartozás feladatait.

A fideszes politikus augusztusban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei delegációval –köztük Seszták Miklós fideszes országgyűlési képviselővel – Erdélyben is volt, és azóta székely is lett. Igaz, csak tiszteletbeli. A kirándulás részeként Csíkkarcfalván a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát is megtekintették Tánczos Barnával, az RMDSZ környezetvédelmi miniszterével, aki azt mondta a Szabad Európának: Tilki Attila nem új játszóteret keresett magának, miután kitiltották Ukrajnából, hiszen korábban a fideszes magyar képviselő hadisírokat is járt gondozni Erdélybe. A romániai környezetvédelmi miniszter azt mondta: örül annak, ha magyar képviselőkkel találkozhat Erdélyben, akik szerinte nem Fidesz-klientúrát építenek ott.

"Határozottan jó az együttműködésünk. Én úgy gondolom, hogy minden olyan támogatás, amelyet a magyar kormány adott azt az erdélyi közösség fejlődésére fordítjuk. Beszélhetünk itt óvodaépítésről, bölcsődeépítésről és sportinfrastruktúra-fejlesztésről is. Nem Fidesz-klientúra épül, hanem közösség"

– nyilatkozta a Szabad Európának Románia környezetvédelmi minisztere, aki szerint az erdélyi magyarság túlélési záloga a magyar kormány pozitív diszkriminációján is múlik.

"Ez egy kisebbség. Épp azért mert hátrányosan érintett sok szempontból, ki kell használni minden lehetőséget úgy a hazait, mint az anyaországi támogatásokat. Ez esetenként jelenthet pozitív diszkriminációt a többséggel szemben, de itt ez a pozitív diszkriminációt tud megmenteni, megtartani kisebbségben élő közösségeket. Ami néha úgy látszik, hogy túl sok az valójában még mindig túl kevés, ha azt nézzük, hogy mitől esett el az erdélyi magyarság az elmúlt 50 évben"

– magyarázta Tánczos Barna. Arra a kérdésre, hogy készülődnek-e a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választásokra, az erdélyi magyar politikus azt mondta: nem látja jeleit egyelőre a kampánynak Erdélyben, de a Fidesz támogatottsági indexe nagyon magas, ami szerinte annak köszönhető, hogy a kormánypárt nem csak beszélt, hanem tett is a határon túli magyarság érdekében.