Tíz éve kebelezte be a Krímet Oroszország

Krími tatárok a zászlójukkal a krími parlamentnél tartott tüntetésen Szimferopolban 2014. február 26-án. Egy héttel korábban egy krími politikus felvetette a félsziget Ukrajnától való elszakadásának lehetőségét. A kijevi tüntetők akkoriban éppen azon voltak, hogy kiszorítsák a hatalomból Viktor Janukovics oroszbarát elnököt, amit az ukránok „a méltóság forradalmának” neveztek el

Oroszbarát tömeg a krími parlament előtt 2014. február 27-én. Aznap korábban mintegy hatvan oroszbarát fegyveres elfoglalta az épületet, valamint több ellenőrző pontot a Krím félszigeten

Jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák a szimferopoli repülőtér előtt 2014. február 28-án. Az orosz katonák az egész Krímben megjelentek. A lakosság „kis zöld emberekként” kezdett hivatkozni rájuk, mert nem volt rajtuk sem rang-, sem országjelzés. A Kreml kezdetben azt állította, hogy a katonák helyi önvédelmi csoportok tagjai, de később elismerte, hogy hivatásos oroszok

Orosz katonák és járművek veszik körül a krími határőrség bázisát március 1-jén. Ugyanezen a napon a Krím oroszbarát miniszterelnöke a Kremlhez fordult, hogy „nyújtson segítséget a béke és a nyugalom biztosításához”

Helyiek vesznek körül egy ukrán katonai teherautót 2014. március 3-án. A Krímben nagyszámú oroszbarát helyi vonult utcára, kiállva a jelzés nélküli orosz katonák mellett, és növelve a nyomást az ukrán csapatokon, amelyek egyre inkább elszigetelődtek katonai bázisaikon belül. A Krímet akkoriban mintegy hatvan százalékban oroszok lakták

Egy orosz katona az ukrán katonákat figyeli a Szevasztopol melletti Belbek repülőterén. Az ukrán légierő bázisa lett az egyik utolsó ukrán kapaszkodó a Krímben, mivel parancsnoka nem volt hajlandó átadni a területet az orosz csapatoknak. Végül az oroszok őrizetbe vették, és kiszorították az ukrán katonákat

Ukránbarát tüntetők a krími parlament épülete előtt, Szimferopolban március 8-án. Miközben az oroszbarát szeparatisták megszüntették az ukrán hírműsorok sugárzását, és elindították az orosz állami televíziós csatornákat, több, a Krímben dolgozó külföldi újságírót fizikai támadás ért, két ukrán újságírót pedig elraboltak

Krími tatárok melegednek a tűz körül, miközben a területüket őrzik 2014. március 9-én. Arszenyij Jacenyuk ideiglenes ukrán miniszterelnök fogadkozott, hogy Ukrajna területének egy centijét sem adja át, miközben a Krím Oroszország általi elfoglalása megszilárdult, és az illegális bekebelezést ellenző helyiek élete egyre veszélyesebbé vált

Orosz szeparatisták baseballütővel és ostorral vertek meg egy ukránbarát férfit Szevasztopolban március 9-én, amikor egy Kijevet támogató tüntetést szeparatisták támadtak meg

A szevasztopoli plakát a Krím oroszbarát hatósága által kiírt népszavazást a nácizmus és Oroszország közötti választásként ábrázolja 2014 tavaszán. A március 16-i népszavazást, amely nem kínálta fel a Krím status quo megtartásának lehetőségét, Kijev illegálisnak nyilvánította, és a legtöbb ország nem ismerte el. A szavazók elsöprő többséggel döntöttek az Oroszországhoz való visszacsatlakozás mellett. Az eredményt széles körben hamisítottnak minősítették

2014. március 15-én Moszkvában nagyszabású tüntetés volt a Krím katonai elfoglalása ellen. Putyin később elárulta, hogy 2014 februárjában, a biztonsági szolgálataival tartott egész éjszakás megbeszélés végén merült fel benne a szándék, hogy „elkezd dolgozni a Krím Oroszországhoz történő visszacsatolásán”

Az oroszok által beiktatott krími hatóságok választási tisztviselői mozgóurnával érkeznek egy szimferopoli házhoz a március 16-i népszavazás során. A Krímet 1954-ben Nyikita Hruscsov szovjet vezető „ajándékozta” az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. A lépés akkoriban leginkább szimbolikus volt, de a Szovjetunió felbomlása után mélyreható következményekkel járt

Egy nő örömében ugrál Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a szevasztopoli gyűléshez intézett beszéde közvetítése alatt 2014. március 18-án. Az orosz elnök a beszéd során „Oroszország polgárainak” nevezte a krímieket

Két, feltételezhetően az ukrán hadseregben szolgáló nő elhagyja a katonai bázist, és elsétál egy orosz katona mellett 2014. március 19-én

Egy orosz zászlóba burkolózó férfi Szevasztopol partjainál 2014 márciusában. Miután a Krím félsziget szilárdan orosz ellenőrzés alatt állt, április 7-én megkezdődött a háború, amikor oroszbarát csoportok Donyeckben és Luhanszkban berontottak a kormányhivatalokba. Kijev válaszul bejelentette, hogy terrorellenes műveletet indít