Irán egyik legnagyobb jótékonysági szervezetének alapítója nemrég elmenekült az országból, miután a hatóságok feloszlatták a szervezetét. Sarmin Mejmandinezsádot, az Ali imám társaság vezetőjét letartóztatták és hónapokig fogva tartották. A Szabad Európának nyilatkozva elmondta, hogy megkínozták.
Az Ali Imám Diákok Népi Segélyegyesülete több mint húsz éve dolgozik Iránban a szegénység mérséklésére és a kiszolgáltatott gyermekek védelmében. (Ali imámot különleges tisztelet övezi a sííták körében, őt tartják az első imámnak és Mohamed próféta jogos vallási és politikai örökösének.)
A jótékonysági szervezet azonban – amelynek több mint tízezer önkéntese van Irán-szerte – az elmúlt években egyre nagyobb nyomás alá került a hatóságok részéről. 2021-ben egy iráni bíróság elrendelte a független civil szervezet feloszlatását, és a döntést egy fellebbviteli bíróság tavaly helybenhagyta.
2021 júliusában a jótékonysági szervezet alapítóját, Sarmin Mejmandinezsádot letartóztatták és az iráni vezetők megsértésével vádolták meg. Hónapokig tartották fogva, és állítása szerint megkínozták.
A Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak adott interjúban Mejmandinezsád – aki nemrég elmenekült Iránból – azt mondta, hogy a klerikális hatalom fenyegetést látott az alulról szerveződő egyesületben.
Elmondta, hogy szervezete iszlámértelmezése ütközik az általa intoleránsnak és erőszakosnak nevezett, a hatóságok által támogatott változattal.
„A mi utunk más volt, mint a hatalomé, a mi vallásértelmezésünk az önfeláldozás, az irgalom és az önzetlenség előmozdítására tett kísérlet volt” – mondta az 53 éves férfi, aki jelenleg az Egyesült Államokban él feleségével és három gyermekével.
„A hatalom által támogatott olvasat azonban az erőszakon alapul. Erről az értelmezésről a hatóságok azt állítják, hogy felülről jön, sőt azt mondják, hogy Istentől” – tette hozzá.
A széles körben Ali imám társasága néven ismert jótékonysági szervezetre évek óta tartó keményvonalas állami nyomás és őket szektának bélyegző rágalomhadjárat után csapott le a hatalom – mondta Mejmandinezsád.
A civil szervezet egyik legnagyobb bírálója a Kajhan című ultra-keményvonalas napilap volt, amelynek főszerkesztőjét Ali Hámenei ajatollah legfelsőbb vezető nevezte ki.
Ehhez kapcsolódóan: A tüntetések után kormánykritikus petíció indult útjára a tanárokért IránbanKonkurenciát jelentettek az állami segélyügynökségeknek
„Mi nem akartunk kihívást intézni az establishment ellen, mi valódi iszlám elveken alapuló társadalmi munkát végeztünk” – mondta Mejmandinezsád, hozzátéve, hogy a hatóságok fenyegetésként tekintettek csoportjára.
„Úgy látták, hogy egy nem kormányzati csoport végzi a kormány munkáját, és hogy összehasonlításokat lehet tenni” – mondta.
Az Ali imám társaságot a szegénység enyhítését és a marginalizált irániak megsegítését célzó lépésekkel kapcsolják össze. Ehhez képest a nagy állami jótékonysági szervezeteket – amelyek kiterjedt pénzeszközökkel rendelkeznek – gyakran korruptnak és pazarlónak tartják.
Egy Mejmandinezsád által vezetett diákcsoport 1999-ben indította el az Ali imám társaságot, az iszlám köztársaság egyik legnagyobb civil szervezetét a teheráni Sarif Műszaki Egyetemen.
A szervezet eredetileg a szegénység enyhítésén dolgozott, de azóta kiterjesztette tevékenységét a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerekek oktatására, az orvosi ellátásra, szociális és kulturális rendezvényekre, valamint a kiskorúként elkövetett bűncselekmények elkövetőinek halálbüntetése ellen folytatott kampányra. A csoportnak tulajdonítják, hogy mintegy ötven halálra ítélt kiskorút mentett meg.
Jogvédő csoportok a független nem kormányzati szervezetek elleni támadásként értékelték az Ali imám társaság feloszlatásáról szóló, 2021-es bírósági végzést, és azt mondták, hogy a döntést „nyilvánvalóan Irán elnyomó hírszerzési és biztonsági apparátusával összehangolva hozták meg”.
A Törökországban élő iráni közösség egyik tagja kötelet tart a kezében, miközben a nyakán lévő feliraton ez a hashtag olvasható: „#nemahalálbüntetésre”. A tüntetést Mahsza Amini halála után az iráni nők támogatására tartották Isztambulban 2022. november 19-én
Nem világos, hogy a jótékonysági szervezet még mindig aktív-e, vagy már feloszlatták.
Az eredeti bírósági végzést a belügyminisztérium panasza nyomán adták ki. A tárca szerint az Ali imám társaság eltért küldetésétől. Bizonyítékként a bíróság azt hozta fel, hogy a csoport „megkérdőjelezte az iszlám szabályait”, beleértve a kiszász, a megtorló igazságszolgáltatás elvét (ami esetenként valóban azt jelenti: szemet szemért), valamint hogy „az Iráni Iszlám Köztársaság elleni nyilatkozatok közzétételével valótlanságot terjesztett”.
A lépés a civil társadalom és a másként gondolkodók elleni széles körű fellépés közepette történt. Az elmúlt években számos aktivistát, ügyvédet és újságírót tartóztattak le.
Az oslói székhelyű Iran Human Rights nevű jogvédő szervezet tavaly arról számolt be, hogy két másik nem kormányzati szervezet, köztük a Társaság a Gyermekek Védelméért nevű, szintén a hatóságok nyomása alá került.
„Megtörtem”
A Farda Rádiónak adott interjúban Mejmandinezsád azzal is vádolta a hatóságokat, hogy szegény iráni családok gyermekeit küldik harcolni a szíriai háborúba, ahol Irán befolyásos Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) katonai tanácsadókat és harcosokat vetett be Bassár el-Aszad elnök rezsimjének támogatására.
Mejmandinezsád megfogalmazta azt a vádat is, hogy kiskorúakat használnak a tavaly szeptemberben kirobbant országos rendszerellenes tüntetések leveréséhez.
Októberben olyan fotók jelentek meg a közösségi médiában, amelyeken egyenruhát viselő és gumibotot tartó gyerekek és kamaszkorú fiúk voltak láthatók. Úgy tűnt, hogy az IRGC egyik ágának, a hírhedt Baszidzs félkatonai erőknek az egyenruháját viselik.
Az Ali imám társaság tagjai és támogatói szerint a hatóságok elszegényedett családokból származó gyerekeket toboroztak, hogy segítsenek elnyomni az utcai tüntetéseket. Cserébe a kiskorúak „néhány zsák élelmiszert” kaptak – mondta a jótékonysági szervezet.
Az Ali imám társaság egyike volt azoknak a csoportoknak, amelyek arra figyelmeztettek, hogy a gyerekkatonák alkalmazása ellentétes a nemzetközi joggal.
A Baszidzs milíciához (Önkéntes Véderő) tartozó iráni nők a szervezetük tiszteletére rendezett ünnepségen Teheránban 2019. november 24-én
Mejmandinezsád azt mondta, hogy még száműzetéséből is bírálni fogja az iráni klerikális intézményrendszert a tetteiért.
Hozzátette, hogy az állami nyomás és a fogvatartása alatt elszenvedett állítólagos kínzások kényszerítették arra, hogy elhagyja hazáját.
„Gyenge voltam, nem voltam erős, mint Nargesz Mohammadi (bebörtönzött prominens jogvédő). Aggódtam, hogy a gyermekeim fizetnek majd a tevékenységemért” – mondta.
„Négy hónap kínzás után megtörtem, és aláírtam, amit akartak. A gyermekeim miatt törtem meg” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Halálos játék a tüntetés az iráni sportolók számára