Akár öt-tíz nap szabadságot is elvettek tőlük, a létszámhiány miatt pedig gyakori, hogy napi kilenc órát vagy többet is dolgoznak a területi közigazgatás munkavállaói, miközben többségük nettó 250 ezer forintot visz haza. A szakszervezet szerint összességében, éves szinten egy hónappal többet kell dolgozniuk, mint korábban, cserébe csökken a fizetésük reálértéke.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a HVG értesülése alapján, 661 főt küldött el a kormány a Magyar Államkincstártól, ez kétszer annyi, mint amennyit ígértek – mondta a Szabad Európának Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
A kormány korábban azt mondta, tízszázaléknyi munkakört tervez megszüntetni, hogy legyen fedezet a bérfejlesztésre, és azt is, hogy ez nem jelenti azt, hogy ennyi embert küldenek el, mert betöltetlen munkaköröket is megszüntetnek; 321 főről beszéltek akkor – közölte az MKKSZ elnöke.
Végül a duplája lett, 661 fő, és utóbb kiderült, mind valódi munkavállalót jelent, akiknek nem szóltak előre, és a szakszervezetet sem értesítették. Az MKKSZ kifogásolta, hogy ilyen mértékű létszámleépítésnél miért nem alkalmazták a szokásos eljárást, hogy előre bejelentik, és segítséget nyújtanak az elhelyezkedésben átképzéssel, állásfelajánlással és egyéb eszközökkel. Fellépésüknek köszönhetően ígéretet kaptak arra, hogy pótolják – mondta Boros Péterné.
Korábbi cikkünk a témában: Megkezdődhettek az elbocsátások a minisztériumokban
Elhelyezkedési esélyeikről nem tudott mit mondani, ugyanis semmit sem tudnak az elbocsátott kör összetételéről, hogy milyen korúak és képzettségűek. Az igaz, hogy munkaerőhiány van a versenyszférában, de minél képzettebb valaki, annál nehezebb elhelyezkedni tapasztalatai szerint.
Több munka kevesebb pénzért a közigazgatásban
Mintegy 32 ezren dolgoznak a területi közigazgatásban, például a kormányablakok, kormányhivatalok különböző részlegein. Átlagosan havi nettó 250 ezer forint körül keresnek, összetorlódott a diplomások és a középfokú végzettségűek fizetése; nagyon nehéz megélhetési viszonyok jellemzők körükben a negyvenszázalékos élelmiszer-infláció és az emelkedő törlesztőrészletek miatt – mondta az MKKSZ elnöke.
Tapasztalatai szerint az alacsonyan tartott keresetek miatt rendkívül nagy munkaerőhiány alakult ki, aminek az a következménye, hogy a maradóknak többletmunkát kell végezniük, amit nem fizetnek meg. A napi nyolcórás munkaidő az étkezési szünet kivétele miatt már eleve nyolc és fél óra, erre jön még rá a túlmunka, így gyakori a kilencórás vagy annál is több napi munkavégzési idő – tette hozzá.
Rendkívül sérelmesnek tartják, hogy négy éve 25 napban maximálták a szabadságukat, függetlenül az életkoruktól. Sokaktól ezzel a lépéssel elvettek öt-tíz nap fizetett szabadságot, pár napja pedig olyan rendeletet hoztak, hogy csak a szabadságuk feléről dönthetnek maguk, a többit a munkáltató oszthatja be – hívta fel rá a figyelmet.
Ehhez kapcsolódóan: Elbocsátási hullám jöhet a közszférában
Kiszámolták, hogy összességében, éves szinten egy hónappal többet dolgoznak, mint korábban, miközben csökken a reálkeresetük.
A szakszervezet 25 százalékos béremelést követelt, hogy ellensúlyozzák az inflációt, de úgy tudják, csak tíz százalékot kap minden munkavállaló, további öt százalékról a főispánok rendelkezhetnek.
Az MKKSZ elnöke azt is kifogásolta, hogy a béremelések közlése sokszor úgynevezett 4000-es kormányhatározattal történik, ami nem titkos, de csak az érintettek ismerhetik meg a tartalmát. Ezzel az egész rendszer átláthatatlanná vált, kirekesztik az érdekképviseletet, a nyilvánosságot, és alávetettséget hoz létre – mondta Boros Péterné. Szerinte a keresetek megállapításánál alig veszik figyelembe a szakmai végzettséget, mindenkinek annyit fizetnek, amennyit akarnak, vagyis inkább a politikai alkalmasság a meghatározó tényező.
Mint mondta, a bérek átláthatósága és a bérszakadék felszámolása érdekében született egy uniós irányelv, amelyet hamarosan itthon is alkalmazni kell. Ebben az is szerepel, hogy maximum öt százalék lehet egy munkahelyen a nők és a férfiak átlagos bérszintje közötti különbség, e felett meg kell vizsgálni a béreket. A fizetések átláthatósága is előírás. A szabályokat megsértők pénzbüntetésre és kártérítési perekre számíthatnak – ismertette. Szerinte a kormánynak nehéz dolga lesz, hogy megfeleljen ennek az irányelvnek.