„Nagyon sok kolléga kétségbe van esve” – mondta a hamarosan bezáró nagykőrösi gyár, a SiiX egyik dolgozója a Kecsup.hu hírportálnak. A japán tulajdonú üzem jövő márciusban befejezi működését, mert anyavállalata úgy döntött: a szlovák gyárat tartja meg, Nagykőrösről is odatelepíti a termelést.
Nagykőrösön a japán tulajdonú SiiX Hungary Kft. ipari és autóipari elektronikus részegységeket állít elő. Néhány hónap múlva több mint háromszáz munkavállaló – más források szerint közel négyszáz – veszíti el az állását a gyárban.
A cég egy volt munkatársa szerint a cégvezetés és a tipikus magyaros hozzáállás is okolható azért, hogy a japán anyavállalat úgy döntött: a szlovák gyárat tartja meg, és Nagykőrösről is odatelepíti a termelést. Egy jelenlegi dolgozó elkeseredett hangulatról számolt be, hozzátéve: noha ígérnek nekik segítséget az álláskeresésben, nem nagyon bíznak abban, hogy találnak munkát a városban.
A családi nap még vidám volt
Körtvélyesi Attila Fidesz–KDNP-s polgármester posztjából derült ki november 8-án, hogy jövő márciusban bezárja nagykőrösi gyárát a SiiX Hungary; ezt a cég vezetői személyesen közölték vele. „A jelenlegi megrendeléseket teljesítik. Azonnal megkezdjük egy akcióterv kidolgozását, hogy a munkavállalók jövőre minél előbb új munkahelyet találjanak. A nagykőrösi dolgozók számíthatnak ránk, együtt ebből a nehéz helyzetből is ki fogunk jönni” – üzente. Azt is ígérte, hogy minden lehetőséget megragadnak, hogy új munkahelyteremtő beruházásokat vigyenek városba, hogy minél több nagykőrösi dolgozó helyben jusson álláshoz.
Jutalom a befektetőbarát város vezetőinek
A polgármester egy hónappal korábban járt a cégnél, a vállalat családi napján. Akkor még úgy tűnt, hogy minden rendben. Szadzsi Hiroaki értékesítési vezető köszöntötte, „megemlítve, mennyire szereti a magyar gulyást is”. Körtvélyesi hangsúlyozta „a kapcsolatok további erősítésének lehetőségére való nyitottságát”. A szakmai megbeszélés után a gyárcsarnok épületét járták be, a fejlesztésekről és az aktuális termékpalettáról is hallhatott érdekességeket.
Körtvélyesi Attila Fidesz–KDNP-s polgármestert Szadzsi Hiroaki értékesítési vezető köszöntötte a 2024. október 12-i üzemlátogatásán
A SiiX a nagykőrösi képviselő-testület 2016. novemberi ülésén mutatkozott be a közgyűlésnek (jegyzőkönyv itt). Ugyanezen az ülésen – ekkor még mint alpolgármesternek – négyhavi illetménynek megfelelő prémiumot szavaztak meg Körtvélyesinek a képviselők (hét igen, három nem és egy tartózkodás mellett), jutalmazva „Nagykőrös befektetőbaráttá válása érdekében végzett tevékenységét”. A 444 cikke szerint ez akkor 1,9 millió forintos összeg volt (hasonló indoklással, igaz, nem minden vita nélkül végül Czira Szabolcs akkori – szintén kormánypárti – polgármesternek is megszavazták a jutalmat; neki ez 2,1 millió forintot jelentett).
Milliárdos állami támogatás a cégnek
A SiiX első európai leányvállalata Nyitrában, Szlovákiában létesült. A nagykőrösi gyár a tizenegyedik üzemük volt, a harmadik legnagyobb beruházásuk. Létrehozásának ötlete 2014-ben vetődött fel a japán anyacégnél. Gondolkodtak egy új szlovákiai üzem építésén, a nyitrai bővítésén, valamint a magyarországi mellett szóba került egy romániai gyár létesítése is. Végül Nagykőrös mellett döntöttek.
A Téglagyári úton, egy csaknem ötvenezer négyzetméteres telken felépülő, közel 17 ezer négyzetméteres üzemben ipari, autóipari és háztartási gépek elektronikus részegységeit gyártják. Bár a többször említett nagykőrösi közgyűlésen elhangzott, hogy „az épület akár ezer fő foglalkoztatását is elbírja”, végül az eredetileg kitűzött állomány, körülbelül háromszáz fő dolgozott a gyárban.
A 24.hu vette sorra, milyen támogatásokban részesült a SiiX Hungary: a 6,4 milliárd forintos beruházással felépített gyárat többször is megtámogatta a magyar kormány:
- az induláskor 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással;
- 2018-ban kamattámogatás formájában kaptak segítséget a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól;
- 2020-ban pedig 282 millió forint versenyképességi támogatással.
Az utóbbit személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, aki azt mondta: az adott gazdasági helyzetben (a koronavírus idején) „nem segélyekre, eladósodásra vagy kiszolgáltatottságra van szükség, hanem munkahelyekre”. Olyan társaságok között említette a japán céget, amelyek beruházásai „566 munkahelyet védenek meg”. Ehhez összesen 779 millió forinttal támogatott meg három céget – köztük a SiiX Hungary Kft.-t – a kormány.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020. június 8-i Facebook-posztja kiemelte: a SiiX nemcsak az autóipar, hanem más ágazatok számára is gyárt majd elektronikus áramköri laphoz tartozó alkatrészeket
A társaság az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 333 főt foglalkoztat. Tavaly több mint ötmilliárd forint veszteséget könyveltek el, de 2019 óta egyetlen évben sem sikerül pozitívba fordítani az eredményt; a deficit minden esetben több volt egymilliárd forintnál.
Már egy hónapja felmondtak egy műszaknak?
A G7 portál szerint a döntés hátterében elsősorban a német piac gyengélkedése állhat. A SiiX Hungary Kft. szinte csak exportra termelt, bevételének közel fele Németországból származott. A lap emlékeztet rá: árbevétele viszonylag gyorsan felpörgött, már 2020-ban meghaladta a tízmilliárd forintot, ezzel párhuzamosan ugyanakkor az elmúlt öt évben tizenkétmilliárd forintos hiányt mutatott. A felszámolásról november elején, a cég európai stratégiájának felülvizsgálata után döntött az igazgatótanács.
A KecsUP írásban kereste a SiiX Hungaryt, hogy megtudjuk, milyen okok vezettek a gyárbezáráshoz, mikor értesültek erről a dolgozók, és hogy igaz-e az a kommentek között olvasható információ, hogy már több mint egy hónapja felmondtak egy műszaknak, azaz már korábban megkezdődött a leépítés. Rákérdeztünk arra is, tudnak-e segíteni munkavállalóiknak az elhelyezkedésben, és ha igen, milyen formában. „Nyilatkozatot sajnos nem áll módomban adni” – válaszolta levelünkre a cég egyik (magyar) vezetője, és az igazgatótanács november 8-i angol nyelvű tájékoztatóját ajánlotta figyelmünkbe.
Már nem működik a cég magyar honlapja
A dokumentumban többek között az áll, hogy 2025. március végére megszüntetik a termelést, szlovákiai leányvállalatukhoz helyezik át a gyártást, amely tovább erősíti stratégiai szerepét Európában, és növeli a termelés hatékonyságát. A nyitrai gyár kapacitásának bővítése a tervek szerint 2025 januárjában fejeződik be. Azt is írják, hogy a szükséges eljárásokat a helyi, azaz a magyar jogszabályoknak megfelelően hajtják végre. Amint befejeződnek, a lehető leggyorsabban lezárják a felszámolást is.
A magyar leányvállalat honlapja már nem működik, átirányít a cég karrieroldalára, ahol ironikus módon egy Nyitott pozíciók felirat fogadja a látogatókat, de természetesen már nincs meghirdetve egyetlen állás sem.
180 japán cég Magyarországon
Írtunk Japán magyarországi nagykövetségének is, miként kommentálják a SiiX döntését és a gyárbezárást. „Úgy értesültünk, hogy a döntés a társaság vezetői megítélése alapján született, ezért a nagykövetség az üggyel kapcsolatban semmilyen észrevételt nem tesz – válaszolták. A japán–magyar gazdasági kapcsolatokat érintő kérdésünkre pedig azt írták: „jelentősen fejlődtek” azóta, hogy a kilencvenes évek elején a Suzuki megkezdte működését Esztergomban. Jelenleg mintegy 180 japán cég működik Magyarországon, ezek nagyjából harmincezer munkahelyet biztosítanak. – Noha ezek közül sok az autóiparban tevékenykedik, a magyar kormány politikájához igazodva figyelünk a tőkeigényes és magas hozzáadott értékű külföldi működőtőke-beruházások (FDI) jövőbeli trendjeire is” – hangsúlyozta a japán nagykövetség.
Nagykőrösön már volt bezárt japán multi
Nagykőrös egyébként a nem is olyan távoli múltban már megélte egy japán multi városban lévő gyárának bezárását. Az elektronikai áramkörök és alkatrészek gyártásával foglalkozó Sanshin Kft.-t 1999-ben alapította Magyarországon a Sanshin Electric Co. japán vállalat. Kecskeméten jegyezték be, de a gyártócsarnokokat Nagykőrösön építették zöldmezős beruházással 1999-ben és 2001-ben.
Az első évben nyolcvan munkavállalót foglalkoztatott a gyár, de az alkalmazottak száma folyamatosan nőtt, a csúcsszezonban hét-nyolcszázan, átlagosan pedig három-négyszázan dolgoztak. Mint az Index megírta, egyik termékükre az Európai Unió korábban 14 százalékos vámtételt határozott meg, később viszont nulla százalékra csökkentette, zöld utat adva ezzel a távol-keleti beszerzésre. Így a nagykőrösi cég már nem tudott versenyképes maradni, ezért a tulajdonosok 2011-ben úgy döntöttek, hogy bezárják a magyar érdekeltséget.
Egy stabil pont szűnik meg a városban
Szerkesztőségünknek – név nélkül – nyilatkozott a cég egy korábbi munkatársa, aki ismerte a felépítését és a működését. „Összességében nagyon sajnálatos, ami történt a gyárral és főleg az emberekkel. Egy, mondhatni, stabil pont szűnik meg a városban, illetve a vonzáskörzetében. Azt gondolom, hogy nagyon sok tényező és összetett folyamat vezetett idáig. Amolyan tipikus magyaros… Nagyon sokszor egymásra mutogatás volt, ki a hibás, miért nem tudnak gyártani stb. A cég felelős vezetőinek le kellene vonniuk a konzekvenciát, hogy mi vezetett idáig, de ha annyira érdekelte volna őket, már korábban megteszik” – mondta.
Véleménye szerint a szlovák gyár „mindig is a favorit volt a japánoknál minden téren”. Egyrészt jóval régebb óta üzemel, mint a nagykőrösi, „másrészt elképzelhető, hogy az emberi hozzáállás ott nem amolyan magyaros”. A volt munkatárs ugyanakkor hangsúlyozta: számtalan jó szakember dolgozott a SiiX Hungarynél, akik a legjobb tudásuk szerint végezték a munkájukat. „A legnagyobb probléma az autóiparral van, ami nagyon libikókajáték tud lenni. Várható volt, hogy lesz egy lejtmenet, és azok a cégek, ahol csak erre rendezkednek be, és nincs B opció vagy terv, mennek a levesbe. Ha egyszer a dominó elindul, nincs megállás. Elég csak végignézni az országon, hogy milyen gyárak létesültek/nek” – tette hozzá.
Januárig van mindenkinek munkája
A napokban elmentünk a SiiX gyárához. A délutáni műszakváltáskor hazainduló és munkába érkező dolgozókat szólítottuk meg a kapunál, de nemigen akartak nyilatkozni. Hét-nyolc visszautasítás után végül egyetlen fiatalember válaszolt a kérdéseinkre. Elmondta, hogy egy tájékoztatón számolt be a cégvezetés az üzem bezárásáról és a hátralévő hetek tudnivalóiról. (Ilyen tájékoztatót kéthetente tartanak.) A roló lehúzását a veszteséges működéssel indokolták: az anyavállalatnak döntenie kellett, hogy a régebb óta és jobban üzemelő szlovákiai vagy a magyarországi leányvállalatot tartsa meg. „Januárig van mindenkinek munkája, onnantól kezdve köszönnek el a dolgozóktól, viszik Szlovákiába a gépeket, és fokozatosan áll le itt a termelés” – mondta a névtelenséget kérő fiatal férfi.
Ő alig egy éve van a SiiX Hungarynél, ez az első munkahelye. Szeretett itt dolgozni, mert helyben volt állása, és szerinte jó fizetést adtak, az infláció miatt emelték is a bért, voltak béren kívüli juttatások, például támogatás SZÉP-kártyára. „Mondtak ilyet, hogy próbálnak majd mindenkinek munkalehetőséget keresni, hát ezt majd meglátjuk. Igen rossznak látom az esélyeket az elhelyezkedésre a városban és a környéken is, elég limitáltak a lehetőségek. Nagyon sok kolléga kétségbe van esve, főleg akinek gyermekei vannak, hiszen bejárás szempontjából ez kényelmes munkahely volt, de most vélhetően húsz–negyven kilométerre vagy annál is messzebb lehet majd csak munkát találni. Én Kecskemétben vagy Pestben gondolkodom, jelentkeztem már pár helyre.”
Segítene a szakszervezet
A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) 2018 óta végez érdekvédelmi tevékenységet a vállalatnál. Ők úgy tudják, hogy közel négyszáz munkavállalót érint a gyárbezárás. „Az első tájékozódást követően egyeztetést folytatunk a cég vezetésével a munkavállalók további sorsának rendezése ügyében. Szakszervezetünk hetven vállalatnál tevékenykedik, jó néhány kecskeméti cégnél is, akikkel felvesszük a kapcsolatot a dolgozók elhelyezkedését segítve” – közölték.