Az energiatermelés egyszerre biztonsági, klímapolitikai és versenyképességi kérdés, és jelenleg egyik szempontból sem áll túl jól Magyarország egy friss elemzés szerint. Teljesen át kellene alakítani az ország energiamixét, hogy megfeleljünk a jövő kihívásainak: sok napelem és szélerőmű, többé nem főzhetünk gázzal, Paks II. viszont épüljön meg – mondja az Egyensúly Intézet.
A héten mutatta be az Egyensúly Intézet legújabb szakpolitikai javaslatát, amely arról szól, hogyan kellene megújítani Magyarország energiarendszerét. Jelentős átalakításokra lenne szükség ugyanis ahhoz, hogy megfeleljünk a közeljövő kihívásainak: az elemzés szerint forradalmi változásokra kell számítani az energetikában, és erre minél hamarabb el kell kezdeni a felkészülést.
Először is kellene egy energiastratégia, amihez tartania is kellene magát az ország vezetésének. Az elemzést bemutató beszélgetésen Holoda Attila energetikai szakértő azt mondta, csak papíron van energiastratégiája Magyarországnak. „Nincs hosszú távú elköteleződés, mindig az épp aktuális folyamatok mentén alakulnak az energiaügyi döntések.” Példának felhozta, hogy a 2010-es években az orosz gázimport csökkentése érdekében elkezdték fejleszteni a gázvezetékeket, több országgal is kiépült a kapcsolat, de ezeket aztán nem használtuk ki, az orosz gázfüggés megmaradt. További probléma, hogy az energiaügyek nem egy kézben összpontosulnak, hanem több minisztérium és hatóság között vannak megosztva, ráadásul bizonyos hatáskörök többször is gazdát cseréltek az elmúlt években.
Kellene tehát egy stratégia, és ehhez kíván támpontot adni az itt szabadon elérhető szakmai javaslat.
Az egyik kiemelt cél az energiaigény csökkentése lenne. Az elemzés szerint 2010-hez képest 2030-ra 25-30 százalékkal csökkenthető lenne az ország primerenergia-igénye. Hatalmas lehetőség van például a lakóépületek energiahatékony felújításában, a fogyasztáscsökkentés ösztönzésében és az energiahatékony okostechnológiák elterjedésében. Ezeket a folyamatokat az államnak ösztönöznie kellene felújítási támogatással vagy az energiafogyasztás dinamikus árazásával – azaz akkor lenne például olcsóbb az áram, amikor a napelemek sokat termelnek.
Az elemzés szerint a legfontosabb változásnak a fosszilis energiahordozók visszaszorításának kell lennie. Ezzel egyszerre lehetne csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és az importnak való kitettséget is. Az elemzés szerint a szénalapú energiatermelést teljesen ki kell vezetni, a földgázhasználatot pedig radikálisan csökkenteni kellene.
Az intézet azt javasolja, hogy már 2025-től ne lehessen bekötni a gázt az új ingatlanokba, 2026-ra megszüntetnék a gázszolgáltatást azokon a helyeken, ahol csak sütésre-főzésre használják.
Ezt az átállást állami támogatási programoknak kellene kísérnie. Később csökkentenék az ipari gázfelhasználást, a távfűtést is leválasztanák a gázról, és végül az erőművi gázhasználatot is csökkentenék.
Ugyanakkor teljesen nem mondanának le a gázról. Elismerik, hogy gázerőművekre a jövőben is szükség lesz: a megújulók ugyanis nem tudnak megszakítás nélkül áramot termelni. Ennek kiegyenlítésére a közeljövőben csak a gáz és a nukleáris energia lesz alkalmas, mert ezek kapacitása jól szabályozható.
Paks II.: biztosan veszteséges, de kell
Hiába lehetne jelentősen javítani az energiafelhasználás hatékonyságát, az ország energiaigénye a következő húsz évben két-háromszorosára növekedhet. Az elemzés szerint Paks II. nélkül nem lehet kielégíteni a megnövekedett energiaigényeket – főleg, ha karbonsemleges módon szeretnénk megtenni. Az anyag elismeri, hogy a jövő nem a nagy, centralizált erőműveké, és „Paks II. központi alaperőműként egyre súlyosabb holt teherként fogja visszafogni energiarendszerünk fejlődését”. Ennek ellenére folytatni kell Paks II. építését – írják. Elemzésük szerint ugyanis a 2030-as évek elejére előfordulhat egy olyan forgatókönyv, hogy sem a megújulók, sem az energiatárolás területén nem lesz jelentős áttörés Magyarországon, miközben a most működő paksi blokkok üzemideje sem hosszabbítható már tovább.
„Ebben az esetben is biztosítani kell az addigra megnövekedett energiaigényt. Ha nem lesz nukleáris energia, akkor nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy lesz elég villamosenergia-termelés Magyarországon. Ezt nem lehet kockáztatni, ezért nem szabad leállítani a paksi beruházást. Ez tisztán ellátásbiztonsági kérdés, mert szinte biztos, hogy gazdaságilag nem fog megtérülni a beruházás” – mondta Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.
Kérdéses azonban, milyen teljesítménnyel tudnak majd működni a blokkok. Holoda Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaországban a vízhiány miatt sokszor korlátozni kell az atomerőművek teljesítményét.
Itthon is előfordulhat, hogy a Duna egyre gyakrabban lesz túl meleg vagy túl alacsony vízállású a paksi blokkok hűtéséhez.
Holoda szerint viszont a nukleáris erőművek mellett szól, hogy a technológia ezen a területen is gyorsan fejlődik. Ma a legnagyobb probléma az atomerőművekkel, hogy az elhasznált fűtőelemek tárolása egyáltalán nem megoldott. De 2050-ben már olyan erőművek is létezhetnek, amelyek hasznosítani tudják a ma hulladéknak tekintett, elhasznált fűtőanyagot.
Jelenleg nem állunk túl jól: az ország külső energiaigénye meghaladja a nyolcvan százalékot, és óriási a kitettségünk Oroszország felé. Onnan importáljuk a fűtőanyagokat a Paksi Atomerőműbe, és az (orosz–ukrán háború előtt) a kőolaj és a földgáz közel kilencven százaléka is importból származott, ezen belül a kőolajimport 64 százaléka, a földgázimport 95 százaléka érkezett Oroszországból.
2021-ben az itthon megtermelt villamos energia majdnem 45 százalékát a Paksi Atomerőmű biztosította, mintegy 26 százalékot földgázból, kilenc százalékot pedig szénből állítottak elő. A megújuló energiaforrások közül elsősorban napenergiára támaszkodik Magyarország, ez az előállított energia mintegy tíz százalékát biztosította, nagyjából feleennyit a biomassza és a biogáz, a szélenergia részesedése pedig nem érte el a két százalékot. Ezzel jócskán le vagyunk maradva: az EU-ban csak Máltán alacsonyabb a megújulókból előállított energia aránya.
Az Egyensúly Intézet szerint az ideális energiamix 2030-ra teljesen másképp nézne ki: a villamos energia importja harminc százalék lenne, a nukleáris energia részaránya 28 százalékra csökkenne, a megújulóké 36 százalékra nőne, a földgáz pedig mindössze öt százalékot tenne ki. Ehhez el kellene törölni a 2030-as, villamos energiára vonatkozó importplafont, de az elemzés szerint az EU-ból érkező nagyobb importhányad is nagyobb biztonságot jelent, mint az Oroszországból érkező gázra támaszkodó áramtermelés.
Nap, szél, föld
Nemcsak azért kell fejleszteni a megújuló forrásokra támaszkodó energiatermelést, mert környezetbarát, hanem azért is, mert Magyarországon lényegében nincs más energiaforrás – emelte ki Szabó John, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A külföldnek való kitettségünket tehát így lehetne leginkább csökkenteni.
Az Egyensúly Intézet szerint napenergia-kapacitásainkat 2030-ra a mostani 6500-ról 9000 MW-ra kellene növelni. Ennek érdekében napelemekkel szórnák meg az épületek tetejét és az erkélyeket – és persze lehetővé tennék, hogy ezek vissza tudják táplálni a hálózatba a megtermelt energiát. Eltörölnék azokat a szabályokat is, amelyek ma lehetetlenné teszik új szélerőművek építését. Ha ez megtörténik, akkor az elemzés szerint elérhető, hogy a mostani 330-ról hét éven belül 4000 MW-ra nőjön a szélerőmű-kapacitás Magyarországon.
Hatalmas potenciál rejlik a geotermikus energiában, amit főleg fűtésre lehetne használni. Jelenleg a potenciális kapacitások mindössze hat százalékát használjuk ki, de ezt 2030-ra a háromszorosára lehetne növelni az elemzés szerint. A hulladékégetésben is vannak még lehetőségek. Mindezek eléréséhez szükség lenne egy megújulóenergia-törvényre is, amely segítené a hosszú távú kiszámíthatóságot ezen a területen.
Már csak azért is szükség lenne egy végigondolt stratégiára, mert az energetika terén az Egyensúly Intézet olyan változásokra számít, amelyek „jelentőségükben legfeljebb az ipari vagy az információs forradalomhoz mérhetők”.