Az elemző szerint inflációs szempontból példa nélküli volt az elmúlt másfél év. Brutális sebességgel érkezett meg, és a rendszerváltáskori méreteket öltött a drágulás üteme. Mostanra megszelídült az infláció, de aligha fog idén négy százalék alá csökkenni: egyelőre velünk marad a magas árszínvonal.
Egy évvel ezelőtt, 2023 januárjában 25,7 százalékon tetőzött az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly decemberben 5,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. „Négy százalék közelébe csökkenhetett az infláció januárban” – mondta a Szabad Európának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A KSH pénteken közli a legfrissebb adatokat. A közgazdász szerint ez lokális mélypont lehet, mert a fogyasztói árak a következő hónapokban kissé emelkedhetnek, majd áprilisban ismét csökkenni fognak, aztán nyáron emelkednek, és ősszel ismét csökkenő inflációra számíthatunk.
A rendszerváltás utáni átmenet éveiben nem volt ritka a harminc százalék körüli infláció sem, igaz, akkor a teljes gazdaság ment át óriási változáson. Török Zoltán szerint ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor az elmúlt bő másfél év inflációs folyamatai – mérete és sebessége miatt is – példa nélküli.
De hogyan jutottunk el ide?
Az elemző szerint vissza kell menni kicsit az időben. A kormány 2021 őszén, az országgyűlési választásokat megelőzően hozott árkorlátozó intézkedéseket. „Ekkor vezették be az élelmiszerár-stopot bizonyos termékek esetében, rögzítették a jelzáloghitelek legfelső kamatát, és az üzemanyagok esetében árplafont vezetett be a kormány” – mondta.
Ezek az ideiglenesnek gondolt intézkedések azonban hosszú időre megmaradtak. Emellett érvényben volt a 2013-ban indult rezsicsökkentés intézménye is, amely fix összegben határozta meg a lakossági gáz és áram árát.
Az elemző szerint amikor a globális inflációsokk elindult a világban, egy ideig mérsékeltek tudtak maradni a magyarországi árak: 2022 közepéig a régiós trenddel együtt mozogtak, nem volt jelentős kilengés. „Év végére azonban fenntarthatatlanná vált az üzemanyagár-sapka és a rezsicsökkentésnek nevezett intézkedések finanszírozása” – tette hozzá. A kormány előbbit teljesen megszüntette, aminek hatására visszaállt a piaci árazás. Utóbbi esetében az átlagfogyasztás felett vezette be a piaci ár fogalmát, amelynek mértékét egy kormányzati szerv határozta meg.
Ehhez kapcsolódóan: 1997-ben volt utoljára ilyen nagy infláció, mint tavaly
Török Zoltán arra is emlékeztetett, hogy közben olyan kormányzati intézkedések történtek, amelyek közvetlenül a vállalatokra hatottak. Ilyen volt a kiskereskedelmi különadó, amely a nagyobb forgalmú üzletláncokat érintette. „A cégek áthárították az állami adót a vásárlókra, vagyis beépítették az árakba a különadót” – mondta.
Török Zoltán szerint a kivezetésre kerülő árstopok olyan hatást fejtettek ki, mint egy fedő a fazékon: ideig-óráig segítettek az infláció elszabadulásának megfékezésében. „Miután ezek a fedők lekerültek, a mélyben meghúzódó inflációs nyomás szabad utat kapott, és kitört. Ezeknek is köszönhetően érte el a 25 százalékot az inflációs ráta 2023 elejére” – tette hozzá.
A második negyedév „a tyúklépésben történő inflációcsökkentés” jegyében telt, és miután 2022 második felében kezdett el nagy ütemben emelkedni az infláció, törvényszerű, hogy a 2023-as esztendő második felében ismét csökkenő pályára állt. Ennek a bázishatásnak, a forint árfolyama stabilizálódásának és az importált dezinflációs hatásoknak köszönhetően erőteljesebb mértékben tudott csökkenni az infláció.
A 2022. áprilisi országgyűlési választások előtt a kormány komoly pénzosztogatásba kezdett, ami jelentősen növelte a lakossági keresletet. „Ez szintén inflációfelhajtó erővel bírt. Nem tartott sokáig, mert 2022 őszétől a lakosság komoly reálbércsökkenést szenvedett, aminek hatására a fogyasztás is fékeződni kezdett” – mondta az elemző.
Ehhez kapcsolódóan: Jövő nyárig csökken az infláció, aztán ismét ugrik egyet – elemzők
Ez is hozzájárult az infláció jelentősebb mérséklődéséhez a tavalyi második fél évben. Így jutunk el a tavaly decemberi 5,5 százalékos ütemhez, ami azt jelenti, hogy 2022 decemberéhez képest 2023 utolsó hónapjában ennyivel emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon.