Történelmi festményeken a kétszáz évvel ezelőtti Krím

A nyugat-krími Jevpatorija tengerpartját ábrázoló festmény egyike annak az ötvenkét illusztrációnak, amelyet Carlo Bossoli (1815–84) svájci–olasz művész készített a félszigetről

Egy ismeretlen templom romjai a Krímben. Bossoli fiatalkorának nagy részét az akkori Orosz Birodalomban, Odesszában töltötte. 1840 és 1842 között beutazta a Krímet, hogy megörökítse a kultúráját és tájait, még mielőtt széles körben elterjedtek volna a fényképezőgépek

Krími tatárok táncolnak a dél-krími Masszandrában. 1853-ban háború tört ki a Krím félszigeten Oroszország és az Oszmán Birodalom, Nagy-Britannia, Franciaország és Szardínia szövetsége között, ami érdeklődést váltott ki a kevéssé ismert régió iránt

A dél-krími Jalta városának látképe. A háború idején egy londoni kiadó azzal az ajánlattal kereste meg a már jól ismert Bossolit, hogy sokszorosítaná egy könyvben korai krími festményeit magyarázatokkal ellátva

Egy tatárokból álló karaván halad át a krími terület síkságán. A Gyönyörű tájak és a Krím fő nevezetességei című könyv 1856-ban jelent meg. Ugyanebben az évben Londonban állították ki Bossoli krími festményeit

Egy krími tatár iskola a Krím félszigeten. A könyv mintegy ötszáz példányban jelent meg. A texasi Southern Methodist University DeGolyer Library őriz egyet. A benne található képek a megörökített, nagyrészt elveszett világ, valamint a Bossoli által megfestett számos nevezetesség továbbra is fennálló geopolitikai jelentősége miatt lenyűgözők

A Kígyó-sziget egy viharos napon. A sziget a 2022-es ukrajnai orosz invázió kezdetén az orosz hadihajóval dacoló ukrán csapatok állásaként vált híressé, de története egészen az ókori görögökig nyúlik vissza. Egykor Akhilleusz temploma állt a szigeten, amelyért később az oszmán és az orosz birodalom harcolt, majd Románia irányította. A második világháborúban a szovjet haditengerészet foglalta el, majd a Szovjetunió összeomlása után Ukrajna örökölte

Szevasztopol a központjában lévő őrtoronyból nézve. A kikötőváros a Krím 2014-es erőszakos annektálása óta orosz ellenőrzés alatt áll, és a 2022-es ukrajnai orosz invázió óta többször is rakétacsapások célpontja volt

Bahcsiszeráj városa a Krími Kánság fővárosa volt, amíg a területet Oroszország 1783-ban annektálta. A városból később elzavarták a muszlim tatárokat, miután a sztálini Szovjetunió kollektív büntetésként tömegesen deportálta az etnikai kisebbséget. Egyes tatár klánok a második világháborúban a nácik oldalán harcoltak
 

Egy krími tatár ház Alupka faluban. Bossoli szerint az ilyen falusi házak gyakran sziklafalhoz épültek, amelyek a lakóház egyik falaként szolgáltak. „A tető lapos. Ha jó idő van, a helyiek általában itt gyűlnek össze, hogy dolgozzanak vagy élvezzék egymás társaságát” – írta a művész

Mithridatész sírja a Krím partjainál, Kercsi közelében. Ez a túlvilági kamra a feltételezések szerint a Krím félszigetet mintegy 2200 évvel ezelőtt uraló trák dinasztia, a Spartokidák egyik királyának mauzóleuma volt. Mire Bossoli megfestette, a sírrablók már rég kifosztották

A Mithridatész-hegy a Kercsiben átvezető vízparti útról. Ettől a kilátóponttól ma mintegy két és fél kilométerre balra, a hegy mögött az Oroszországba vezető Krími híd található

Kilátás Kercsre a Mithridatész-hegyről. A jobb oldali emlékmű Ivan Sztempkovszkij orosz régész mauzóleuma volt, amely a harcokban megsérült, majd a szovjetek lerombolták, miután 1944-ben visszafoglalták a náciktól Kercset

Bilohirszket a krími tatárok Karaszubazar néven ismerték, ami azt jelenti, hogy piac a Karaszu folyón. A krími név a város bazárjára utal, amely a Krími Kánság idején az elrabolt szlávok egyik fő rabszolgapiaca volt

Balaklava kikötője a korabeli erődítményekről nézve. Balaklava az öböl ellenőrzéséért vívott súlyos veszteségekkel járó csata miatt vált a krími háború emblematikus helyszínévé

A kán palotája Bahcsiszerájban. A krími festményeket tartalmazó, 1856-ban megjelent könyv jómódúvá tette Bossolit, de valószínűleg kevéssé segítette elő a művészi pályáját. Mire a könyv napvilágot látott, a művész technikája már jelentősen fejlődött fiatalkori, krími munkáihoz képest, amint az ezen az 1857-es bahcsiszeráji festményen is látható. Bossoli 1884-ben halt meg, a svájci Luganóban van eltemetve