Az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke történelmi pillanatnak nevezett.
„Ez az, amire az önök polgárai oly régóta vártak és amiért oly keményen dolgoztak, és ez az, amit megérdemelnek” - mondta von der Leyen kedden Brüsszelben, gratulálva Edi Ramának és Dimitar Kovacevskinek, Albánia és Észak-Macedónia miniszterelnökének.
„Ez a történelmi pillanat az önök sikere. Az önök kemény munkájának eredménye” – írta a Twitteren von der Leyen.
„Az Európai Bizottság végig támogatta önöket. Továbbra is ezt fogjuk tenni” - tette hozzá.
A 27 tagállam hétfőn állapodott meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a két nyugat-balkáni országgal, miután Észak-Macedónia megoldotta az uniós szomszédjával, Bulgáriával folytatott hosszú vitát.
Bulgária egészen a közelmúltig blokkolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, mivel Észak-Macedóniával nyelvi és történelmi kérdések hosszú sora miatt vita alakult ki köztük.
Hétfőn azonban a két ország megállapodást írt alá Szófiában, egy nappal azután, hogy Észak-Macedónia parlamentje jóváhagyta a Franciaország által javasolt kompromisszumot, amelynek célja, hogy Bulgária feloldja Szkopje uniós csatlakozási kérelmének vétóját.
Ehhez kapcsolódóan: Szimbolikus és történelmi jelentőségű az Európai Bizottság javaslataBulgária, amely 2007 óta EU-tag, ragaszkodott ahhoz, hogy Észak-Macedónia hivatalosan ismerje el, hogy nyelve bolgár gyökerű, ismerje el alkotmányában a bolgár kisebbséget, és mondjon le a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédről”.
A kompromisszum értelmében Észak-Macedónia alkotmányát módosítani kell, hogy elismerje a bolgár kisebbséget, de még maradtak vitás kérdések Szkopje és Szófia között, amelyeket meg kell oldani. A jelentések szerint a macedón nyelv bolgár elismerése még nyitott kérdés.
Mindkét ország nacionalistái ellenezték a kompromisszumot, azt állítva, hogy kormányuk túl sokat enged a másik félnek.
Ehhez kapcsolódóan: Észak-Macedónia rögös útja az EU-baA két ország közötti vita megmutatta a regionális ellentéteket, és a Balkán Európai Unióba vetett hitének további romlását kockáztatta.
Észak-Macedónia csaknem húsz évvel ezelőtt vált uniós tagjelölt országgá. Görögországgal már sikerült feloldani a jelentős ellentéteket annak érdekében, hogy 2020 márciusában csatlakozhasson a NATO-hoz.
Albánia 2014-ben kapta meg a tagjelölti státuszt az EU-tól.
A Nyugat-Balkán stratégiai jelentősége az unió számára azután nőtt meg, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, és félő, hogy megnő Moszkva befolyása a térségben.
Ehhez kapcsolódóan: Tíz kicsi indián – az uniós bővítés fejleményei