Már hat jogerős bírói ítélet szól arról, hogy az Állami Számvevőszék törvénysértő módon bánt munkavállalóival. Azokat a számvevőket sorolták vissza jogszerűtlenül, akik 2010 előtt kerültek a szervezethez és „szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” A szakszervezet beszámolói és a bírósági ítéletek alapján érdekes kép rajzolódik ki arról, hogyan bánik munkavállalóival a Domokos vezette ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói felkapták a fejüket, amikor Domokos László, a szervezet elnöke felszólalt az Országgyűlésben. A téma 2019-es költségvetés volt. Miután ugyanis az ÁSZ elnöke elmondta, hogy szerinte a következő évi büdzsé tervezete megalapozott és szabályszerű, valami egészen másról kezdett beszélni. Domokos azt mondta, mintegy 60 fő tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembert ajánl fel az Állami Számvevőszék a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében az üzleti szféra számára. Ez azt jelentette, hogy az ÁSZ munkavállalóinak mintegy 10 százalékától meg kíván válni. A számvevők között akkora lett az ijedtség, hogy szakszervezetbe tömörülve próbáltak meg kiállni az érdekeikért.
2018 nyarán járunk, Domokos László ekkor már 8 éve állt a különösen nagy jelentőségű szervezet élén. Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, fő feladata a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Minden olyan szervezetet ellenőrizhet, ahol közpénzt használnak fel, egy demokratikus országban tehát alapvető jelentősége van egy ilyen szervezetnek. Domokos a 2010-es választásokon még a Fidesz jelöltjeként nyert parlamenti mandátumot – pár hónap elteltével azonban a párpolitikusból lett az elvileg független szervezet első embere.
Már ez is jelezte, milyen fontosnak tartotta a kormánypárt az ÁSZ-nál zajló munkát. Kinevezése után az új elnök többször is módosította az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát. A „hatékonyságnövelő intézkedések” többek között megszüntették az osztályokat, emellett lecsökkentette a szervezeti egységek számát, megszűnt számos vezetői pozíció is.
Azt, hogy milyen munkát végzett Domokos elnöksége alatt a Számvevőszék, ősszel néztük át. Akkor azt találtuk, hogy az ÁSZ rendre akkor tár fel szabálytalanságot egy-egy szervezetnél, amikor az épp jól jön a kormánypártnak. Ráadásul míg az ellenzéki pártokat rendre büntetéssel sújtják, a Fidesznél és a KDNP-nél rendre mindent rendben talál az ÁSZ. Arra azonban, hogy miként zajlott belülről az átalakulás, épp a szakszervezet munkája nyújt bepillantást.
Ehhez kapcsolódóan: Mi felett őrködik valójában az Állami Számvevőszék? - I. részMegalakul a szakszervezet
Domokos felszólalása után alakult meg a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkahelyi érdekvédelmi szervezte az ÁSZ-nál. „A Számvevői Érdekképviselet először 5 fővel, majd hamar 30 fős tagsággal jött létre, ami azt mutatta, hogy ott van valami feszültség a munkáltató és a munkavállalók között. Ez később be is igazolódott” mondta a Szabad Európának Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. Boros Péterné szerint ők kezdetektől rendezett munkaügyi kapcsolatokra törekedtek, ám az ÁSZ nem tekintette őket partnernek. „Általában nem vagyunk népszerűek a munkaadóknál”, mondta Boros Péterné, de amit az ÁSZ-nál tapasztalt, még őt is meglepte. Az ÁSZ eleve vitatta, hogy számvevő lehet-e szakszervezeti vezető, ezért maga Boros Péterné lett a munkahelyi szervezet vezetője. A – törvény szerint kötelező – egyeztetésekből rendre kihagyták a szakszervezetet, a közvetlen kommunikáció hiánya miatt az MKKSZ nyílt leveleket intézett Domokos Lászlóhoz. Az egyik levélre adott számvevőszéki válaszból derült ki, hogy a 60 fős „felajánlás” nem csoportos leépítést jelent, hanem épp „technológiai és módszertani megújulás zajlik” a szervezetnél, és ennek keretében tettek „együttműködési és elhelyezkedést támogató” ajánlatot bizonyos dolgozóknak.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke 2018. szeptember 21-én
Az MKKSZ az érintett munkavállalók beszámolói alapján azonban úgy látta, nem hatékonyságnövelés volt a cél, hanem konkrét munkavállalóktól akart megszabadulni. Erre utalt szerintük az, hogy a „felajánlás” után nagyon hamar összeállt a 60 fős lista, az érintettek többsége ráadásul régi munkatárs volt. Arra a kérdésünkre, hogy politikai szempontok szerepet játszhattak-e a lista összeállításakor, Boros Péterné úgy fogalmazott: „az érintett, tapasztalt számvevők az elnök minden lépéséről pontosan tudták, hogy helyes-e. Szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” Azt, hogy Domokos bizalmatlan volt a 2010 előtt az ÁSZ-hoz került munkavállalókkal kapcsolatban, állítólag maga az elnök nem is rejtette véka alá. Több munkavállaló szerint az is elhangzott Domokostól, hogy „Remélhetőleg hamarosan csak olyan emberek dolgoznak az ÁSZ-nál, akiket én vettem fel” – áll az MKKSZ egyik levelében.
„Remélhetőleg hamarosan csak olyan emberek dolgoznak az ÁSZ-nál, akiket én vettem fel.”
Noha a megkeresésünkre az ÁSZ szóvívője nem erősítette meg, hogy ilyen mondat elhangzott volna – igaz, nem is cáfolta azt – a számvevők jelentős része valóban lecserélődhetett az elmúlt években. Erre vonatkozó kérdésünkre ugyan nem kaptunk választ az ÁSZ-tól, de a honlapjukon elérhető nem teljes körű adatok, és a hozzánk eljutott információk is ezt támasztják alá. Ezek alapján 10 százalék feletti volt a fluktuáció a szervezetnél a 2010 utáni években. A számvevői állomány fiatalítását segítette az újonnan induló gyakornoki program is.
Tavaly nyáron zárult le több olyan per is, ami jogerősen kimondta: az Állami Számvevőszék törvénysértő módon sorolta vissza munkavállalóit, illetve vonta el illetményüket.
2017-ben az ÁSZ mintegy tucatnyi számvevő besorolását rontotta. Ez nem csak azt jelentette, hogy kevésbé felelősségteljes munkákat kaphattak, de azt is, hogy a bérezésük csökkent. A visszasorolások mellett – néhányuknál anélkül is – még illetményeltérítést is alkalmaztak, tovább csökkentve a fizetésüket. Ez havi 70-220 ezer forintos kereset kiesést eredményezett, ami azt jelentette, hogy a sokévi tapasztalattal rendelkező, korábban akár vezetői beosztásban dolgozók kevesebbet vihettek haza, mint egy gyakornoki programból érkező új számvevő. A visszasorolt dolgozók ugyanis elsősorban olyanok voltak, akik 2010 előtt érkeztek a szervezethez –, és akiket rendre megtalált az ÁSZ közös megegyezéssel való távozásról szóló ajánlata.
A szakszervezet szerint a félelemkeltő légkör miatt az érintett dolgozók közül csak néhányan mertek bírósághoz fordulni, a többiek elfogadták az alacsonyabb besorolást. Eddig fél tucat per zárult le, a jogerős ítéletig azért kellett éveket várni, mert az ÁSZ minden esetben kihasználta az összes fellebbezési lehetőségét. Eddig mindegyik perben elmarasztalták az Állami Számvevőszéket, amit kártérítés megfizetésére is köteleztek.
Az MKKSZ néhány ítéletet részletesen is ismertetett. E szerint egyik tagjának kinevezését és abban a besorolását, illetményét 19 hónapon keresztül (2017. március 1. és 2018. szeptember 30. között) törvénysértő módon, egyoldalúan és jogellenesen visszasorolással módosította az ÁSZ. Emiatt több mint 2 millió forint kár érte. Noha 2018 áprilisában már megvolt a jogsértést kimondó ítélet, az ÁSZ még további 5 hónapig nem sorolta vissza az érintett számvevőt.
Egy másik jogerős ítélet azt mondta ki, hogy az érintett szakszervezeti tag illetményét jogellenesen, indokolatlanul eltérítette az előbb 15 százalékkal (2017. október és 2018. február között) illetve 10 százalékkal (2018. október és 2019. február között). Az ítélet szerint ÁSZ visszaélt illetményeltérítési jogával, amivel, ezzel 1,2 milliós kárt okozott a tagnak. Úgy értesültünk, még vannak folyamatban hasonló perek. Azt az ÁSZ többszöri megkeresésünkre sem volt hajlandó elárulni, hogy hány pert indítottak ellene volt, illetve jelenlegi munkavállalói, és ezek milyen eredménnyel zárultak.
Boros Péterné a perekkel kapcsolatban azt mondta, „ha kártérítési kötelezettséggel járó jogszabálysértés történik, az súlyos integritási események minősül, még az ÁSZ saját integritási szabályzata alapján is. Itt pedig három munkavállaló esetében is kártérítési kötelezettsége keletkezett a szervezetnek.” Az MKKSZ elnöke szerint a munkavállalói jogokat mindenhol tiszteletben kell tartani, de különösen nagynak látja egy ilyen munkáltató felelősségét. Az ÁSZ elnöke „az állam egyik legszabálykövetőbb munkáltatója kellene legyen”, hisz szervezetének feladata épp a szabályok betartásának ellenőrzése. Azzal kapcsolatban, hogy az érintetteknek csak töredéke fordult bírósághoz, Boros Péterné úgy fogalmazott, hogy „árulkodó, hogy ha félelem van valahol. Az azt jelenti, hogy az amúgy is erőfölényben lévő munkáltató nem tartja be a jogokat, nem tekinti egyenrangúnak a munkavállalókat.”
Arra a kérdésünkre, hogy vajon mi állhatott a visszasorolások hátterében, az MKKSZ elnöke azt mondta: „Valószínűleg túlságosan sokat tudó emberekkel volt tele a szervezet, akiket mindenből a legjobb következtetést tudják levonni... A munkáltató szeretett volna fiatalabb embereket, akik nem látnak át mindent. Szakmailag hozzáértő embereket akartak lecserélni, mi legalábbis úgy látjuk erre voltak törekvések.”
Törvénymódosítás és „karácsonyi üdvözlet”
Domokos parlamenti felszólalása után 60 munkavállalónak felajánlották a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét, cserébe lelépési pénzt ajánlottak, és azt, hogy a távozókat összekötik egy állásközvetítő céggel, ami majd segít nekik a későbbi elhelyezkedésben. A 60-ból kevesebb, mint húszan éltek az ajánlattal.
2018 végén újabb fordulat következett. Az Országgyűlés elfogadta az ÁSZ-törvény módosítását. Ennek az egyik legfontosabb eleme az volt, hogy az ÁSZ innentől kezdve egyoldalúan is módosíthatja a munkavállalók kinevezését. A törvény elfogadása után, karácsony előtt pár nappal 100 munkavállaló ünnepi üdvözlet helyett valami egészen mást kapott. (Nem költői túlzásról van szó, az ÁSZ dolgozóinak többsége tényleg karácsonyi üdvözletet kapott Domokos Lászlótól.)
Domokos „hosszan ecsetelte, hogy politikai felelősséget kapott az ÁSZ-törvény elfogadásával”.
A "kivételezettek" levelében Domokos felhívta figyelmüket a pár nappal korábban elfogadott új szabályozásra, majd felajánlotta a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét. A döntésre mindössze négy napot kaptak a dolgozók. Az MKKSZ, illetve az érintett dolgozók fenyegetőnek jellemezték a levél hangvételét, és úgy értékelték, hogy kész helyzet elé állították őket. A szakszervezet kiemelte, hogy az érintettek teljesítményértékelése ugyanolyan jó volt, mint a többieké.
Az év végi állománygyűlésen a szakszervezeti tagok szerint az elnök „hosszan ecsetelte, hogy politikai felelősséget kapott az ÁSZ-törvény elfogadásával” (Horváth Bálint, az ÁSZ szóvívője nem erősítette meg, hogy ilyen elhangzott volna, igaz nem is cáfolta).
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 2-án. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Végül a 100 munkavállaló többsége elfogadta az ajánlatot, a szakszervezet szerint a „folyamatos munkáltatói nyomás és az ÁSZ törvény módosításának parlamenti elfogadása miatti fenyegetettség következtében”. A távozó munkatársak túlnyomó többsége 2010 előtt csatlakozott az ÁSZ csapatához, sokaknak volt évtizedes tapasztalta, de vezetők, sőt egy pár hónappal korábban kitüntetett munkatárs is beleesett a szórásba. Első sorban ezen távozások nyomán az ÁSZ létszáma 2019-re mintegy 100 fővel, azaz 16 százalékkal csökkent.
ÁSZ: betartottuk a törvényi előírásokat
Kérdéseinkkel megkerestük az Állami Számvevőszéket is. Konkrét válaszok helyett azonban csak egy hosszú levelet kaptunk Horváth Bálint szóvivőtől, ami jó részt korábbi nyilatkozatok és közleményekből kimásolt mondatokat tartalmazott. Ebből az derül ki, hogy az ÁSZ cáfolja, hogy történt volna bármiféle fenyegetés vagy nyomásgyakorlás a munkavállalók felé.
„Az intézkedések során az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint járt el.”
A közös megegyezéssel való távozásokról azt írták, hogy „az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe vette az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárult például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához… A kölcsönös megállapodásra alapozott humánpolitikai intézkedésekről minden esetben kizárólag szakmai elvek alapján született döntés, értékelve az egyes munkatársak munkateljesítményét, szakmai készségeit. Leszögezem, hogy az intézkedések során az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint, a munkavállalói érdekeit is szem előtt tartva, az érintett munkatársaival folyamatosan egyeztetve járt el” – írta a válaszlevélben az ÁSZ szóvivője.
A szervezet szerint „az MKKSZ elnökének nyílt levelei durva beavatkozást jelentenek az ÁSZ alkotmányos alapokon álló szervezetirányítási függetlenségébe.” Az ÁSZ sajtóosztálya azt írta, „az elmúlt években számos intézkedést hajtott végre az ellenőrzési és szervezeti hatékonysága növelése érdekében.” Ez meg is valósult az ÁSZ szerint, amit az bizonyít, hogy évről évre egyre több ellenőrzést hajt végre a szervezet. E mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre költséghatékonyabban működnek. „A 2019-es takarékos gazdálkodásának, illetve a különböző hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhetően 2020 áprilisában az ÁSZ több mint 414 millió forint maradványt utalt át a központi költségvetésnek” – írták, hozzátéve, hogy ezzel is segítették a koronavírus elleni hatékony védekezést.
„Nagyon rossz tendenciák”
Boros Péternét megkérdeztük arról is, mennyire jellemző az állami szektorra, az amit az Állami Számvevőszéknél tapasztalnak. Az MKKSZ vezetője nem akart részleteket mondani, de felhívta figyelmünket Szijjártó Péter tavalyi nyilatkozataira. A külügyminiszter egy értekezleten saját maga vallotta be, hogy kirúgással fenyegette meg azokat a dolgozókat, akik azt szerették volna elérni, hogy otthonról is dolgozhassanak a koronavírus-járvány ideje alatt. Szijjártó azt is hozzátette, hogy „szakszervezetesdit eddig sem játszottunk a Külügyminisztériumban, ezután sem fogunk”.
Boros Péterné azt mondta, más tárcáknál is tapasztaltak hasonlókat.
„Mi tisztességes partnerséget akarunk jogszabályi keretek között. Ha valahol félelem van, ha bekényszerítik a dolgozókat abba, hogy nem mondhatnak véleményt az azt jelenti, hogy nincs jogbiztonság. Ezek nagyon rossz tendenciák, mi nem így képzeljük el a jövőt.”
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!