Nem sikerült időben beszereznie a Mol hulladékkoncessziós cégének a szükséges hatósági engedélyeket, emiatt semmisnek kellene tekinteni az állammal kötött, 35 éves hulladékkoncessziós szerződést – állítja a Transparency International. Mivel az Energiaügyi Minisztérium nem szüntette meg a szerződést, a Transparency szerint az ügyészség a törvényesség őreként közérdekből keresetet nyújthatna be a bíróságra.
Furcsa helyzet állt elő a hulladékkoncessziós szerződéssel kapcsolatban, miután olyan fontos követelmények nem teljesültek, ami miatt kérdésessé vált a szerződés érvényessége. A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet már régóta hangoztatja, hogy érvénytelennek kellene tekinteni az állam és a Mol között létrejött koncessziós megállapodást. Idén júliusban bejelentést tettek a Közbeszerzési Hatóságnál, most pedig a Fővárosi Főügyészséghez fordultak, mert a TI szerint a hulladékkoncessziót felügyelő hatóságok nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el a koncessziós szerződéssel kapcsolatban.
Mi a gond?
A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). Az olajtársaság egy külön céget alapított erre, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU). A szerződést 2022. július 28-án kötötte meg a Mol a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Koncessziós Irodával.
Utóbbi dátum azért fontos, mert két különböző határidőt jelöltek meg arra, hogy a Mol hulladékos leánycége, a MOHU megszerezze a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyeket és aláírja a kapacitást biztosító szerződéseket. A hulladéktörvény egyik paragrafusa azt mondja, hogy ezeknek a feltételeknek az aláírást követő egy éven belül eleget kell tenni, míg ugyanezen jogszabály egy másik pontja akként rendelkezik, hogy a koncessziós társaságnak 2022. december 31-ig kellett volna az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie.
Ezt a látszólagos ellentmondást egyébként ugyanez a jogszabály, vagyis a hulladéktörvény 92. paragrafusa oldja fel, amely kimondja, hogy az egyéves határidőre vonatkozó előírást első alkalommal azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a koncessziós társaságnak 2022. december 31. napjáig kell az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie, vagyis hiába szerepel két különböző dátum, a hulladéktörvény értelmében a 2022. december 31-i időpontot kell a koncessziós szerződéssel kapcsolatban alkalmazni.
Ehhez kapcsolódóan: Hiába volt feltétel, a Mol nem vette meg a kukaholdingot
A törvény arra is kitér, hogy ha nem sikerül határidőig beszerezni a szükséges engedélyeket vagy megkötni a kapacitást biztosító szerződéseket, a koncessziós szerződés az aláírást követő egy év lejártával megszűnik. Sőt az Alkotmánybíróságnak (AB) is volt egy hulladékkoncesszióval kapcsolatos határozata 2023-ban, amelynek 127. pontjában a következőképpen foglalt állást: „A koncesszornak már az új integrációs modell működésének megkezdését megelőzően, 2022. december 31-ig rendelkeznie kellett a koncesszióval érintett tevékenységek végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel és azokkal a már megkötött az alvállalkozói szerződésekkel, amelyek biztosítják a feladatellátáshoz szükséges kapacitásokat.”
De ha mindez nem lenne elég, a Mollal kötött koncessziós szerződésben (5.1 és 5.3. pontj) a 2022. decemberi határidő került átültetésre, vagyis az állam és a Mol képviselői is ennek tudatában írták alá a megállapodást. Azt is belevették, hogy a 2022-es év utolsó napjára eső határidő elmulasztása esetén a hulladékkoncessziós megállapodás már másnap, vagyis 2023. január 1-jén megszűnik.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatban legalább két engedélyt kellett volna a a MOHU-nak beszereznie: egy környezetvédelmit és egy fémkereskedelmit. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapja sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dob ki találatot, de hasonló a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem a fémkereskedelmi engedéllyel működő cégek listájában.
Ehhez kapcsolódóan: Az Alkotmánybíróság szerint is be kellett volna szereznie a Molnak az engedélyeket
Az engedélyekkel és az alvállalkozókkal kötendő, kapacitást biztosító szerződésekkel kapcsolatban a Transparency International Magyarország közérdekű adatigénylési pereket indított. A bíróság végül az adatok kiadására kötelezte a MOHU-t. Az ennek eredményeként megismert és feldolgozott dokumentumok alapján a civil szervezet is arra a megállapításra jutott, hogy a MOHU nem szerezte meg az engedélyeket a törvényben meghatározott időpontig.
A kapacitást lekötő szerződések megkötése sem ment simán, legalábbis erre enged következtetni az a Szabad Európa birtokába került felvétel, amely egy MOHU-s prezentáción készült. Ezen a tájékoztató fórumon a Mol előadói 2023. április 13-ra datálták a szerződések aláírását.
Nem lép a tárca
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója szerint a törvényből és abból következően, hogy a 2022. decemberi határidőt a szerződésbe is átültették, egyértelmű a helyzet: a Mollal kötött koncessziós szerződést érvénytelennek kell tekinteni. „Az állam részéről felér egy beismeréssel, hogy 2023. július 1-jétől úgy módosították a jogszabályokat az engedélyek tekintetében, hogy a koncesszornak már nem kell rendelkeznie az engedélyekkel, elég, ha az alvállalkozóknak van a tevékenységük végzéséhez szükséges engedélyük” – mondta.
A határidők be nem tartása miatt tavaly februárban hat szakmai szervezet kereste meg Lantos Csaba energiaügyi minisztert és Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárt. Raisz Anikó június 22-én küldött választ, amelyben azt írta, hogy az indulásig, július 1-jéig „számos felkészülési feladat és mérföldkő van, amelyet a koncesszor a koncesszióba adó tájékoztatása mellett végez. (…) Egyik fontos mérföldkő az önök által is megnevezett 2022. december 31-i időpont (engedélyek megléte/kapacitások lekötése), amely tekintetében a felek a koncesszortól kapott tájékoztatás és igazolások alapján a hulladékkoncessziós szerződés megszűnését nem állapították meg” –, az államtitkár szerint ezért nincs szükség további intézkedésre.
Az Energiaügyi Minisztérium a TI Magyarországnak tavaly júliusban küldött levelében szintén arról számol be, hogy a szaktárca már ellenőrizte az engedélyekkel és szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesülését, ám az ellenőrzésre vonatkozó iratok kiadására nem volt hajlandó.
A TI Magyarország azért fordult az ügyészséghez, mert véleményük szerint a hulladákkoncessziót felügyelő állami szerv, vagyis az Energiaügyi Minisztérium nem hajlandó tudomást venni arról, hogy a Mollal kötött koncessziós szerződést semmisnek kell tekinteni. A szervezet nevében Ligeti Miklós kifejtette, hogy ilyen helyzetben egyedül az ügyészség intézkedhet, ugyanis az alapvetően büntetőjogi feladatokkal foglalkozó vádhatóság arra is fel van hatalmazva, hogy közérdekvédelmi feladatai körében akár polgári jogi ügyekben is kezdeményezze a bíróság eljárását. „A Mol és a magyar állam között aláírt hulladékkoncessziós szerződés semmisségének megállapítása érdekében kizárólag a jogi érdekeltséggel rendelkező szereplők fordulhatnak a bírósághoz, vagyis azok a cégek, amelyeket a hulladékkoncesszió kiszorított a piacról” – mondta. Ligeti rámutatott, hogy az ügyészség ilyen esetben a törvényesség őreként közérdekből keresetet nyújthat be a bíróságra.
Hozzátette: ha az ügyészség eljárása nyomán a bíróság megállapítja, hogy a hulladékkoncesszió megszűnt, akkor vissza kell csinálni a korábbi állapotot, és a törvény értelmében új koncessziót kell kiírni. Ha erre sor kerül, a Mol, illetve a MOHU feltehetően semmiféle kárpótlásra nem tarthat igényt, hiszen a törvény rendelkezésén alapuló és szerződésben is vállalt kötelezettséget mulasztott el, vagyis saját hibájára – jogi kifejezéssel élve: saját felróható magatartására – vezethető vissza a koncessziós szerződés megszűnése.