Ez volt a hivatalos orosz hír: egy orosz kiképzőbázison tartott lőgyakorlat során két katona (akiket az orosz hatóságok terroristának neveztek) tüzet nyitott más katonákra, akik „önként” jelentkeztek, hogy harcoljanak Moszkva ukrajnai háborújában. Az október 15-i incidens, amelyben a két támadó és legkevesebb 11 másik férfi meghalt, hetekkel azután történt, hogy a Kreml katonai mozgósítást rendelt el az ukrán erők ellentámadására válaszul.
Az egyik támadó a 24 éves tádzsik állampolgárságú Ehszzon Aminzoda volt – közölték hozzátartozói a Szabad Európa tádzsik szolgálatával. Aminzoda testvére, Firuz azt mondta, hogy testvére nem terrorista, és átlagos bevándorlónak nevezte, aki az elmúlt hét hónapban egy moszkvai étteremben dolgozott.
Míg az ukrán határhoz közeli, oroszországi Belgorod városában történt véres incidensről sok mindent nem tudni, az világos, hogy a mozgósítási akció – az oroszok mellett – milyen veszélyeket jelent az Oroszországban dolgozó több millió közép-ázsiai migráns számára.
Az emberi jogi aktivisták szerint elárasztották őket a segítségkérésekkel, amelyeket több ezer olyan migráns nyújtott be, akik állításuk szerint tévedésből jelentkeztek az orosz hadseregbe, vagy akit erre kényszerítettek.
Valentyina Csupik, a Tong Jahoni, egy Oroszországgal foglalkozó emberi jogi szervezet igazgatója elmondta, hogy több mint ötszáz kérés érkezik hozzá migránsoktól, ezek akár harmada is a rosszhiszemű toborzással kapcsolatos. Ez annak ellenére van így, hogy az orosz tisztviselők azt állítják, hogy a mozgósítás a végéhez közeledik.
Ezek között vannak olyan esetek, mint amikor a moszkvai Szaharovo migrációs központban arra kérték a migránsokat, hogy írjanak alá egy negyvenoldalas dokumentumot, amely katonai szolgálati papírokat tartalmaz. Más esetekben olyan közép-ázsiaiak, akik nem rendelkeznek orosz állampolgársággal vagy tartózkodási engedéllyel, behívót kaptak.
„Oroszországban ma már bármi megengedett – mondta Csupik a Jelenidőnek, a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös, orosz nyelvű műsorának. – Vannak olyan esetek, amikor a migránsokat az utcán tartóztatja fel a rendőrség vagy a nemzeti gárda, megverik őket, áramot vezetnek a nemi szervükbe, és azt mondják nekik, hogy jelentkezzenek a hadseregbe. Természetesen jelentkeznek.”
Migrációs központ az oroszországi Szaharovóban
A migránsok által rendszeresen tapasztalt egyéb problémákat a zsarolástól a bürokráciáig súlyosbította a háború – tette hozzá Csupik.
Nem világos, hogy a mozgósítás bejelentése óta hány közép-ázsiai állampolgárt vagy kettős állampolgárt soroztak be az orosz hadseregbe.
Fogékony közönség
Szeptember 20-án, egy nappal azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a mozgósítást, az Állami Duma törvénymódosításokat fogadott el, amelyek a külföldi állampolgárok számára egyszerűsített, azaz gyorsított utat biztosítottak az orosz állampolgárság megszerzéséhez egy év katonai szolgálatért cserébe.
A következő hetekben a szaharovói központban a migránsoknak olyan szórólapokat osztogattak, amelyek havi több mint háromezer dolláros fizetést ígértek az orosz hadseregben való szolgálatért, még akkor is, amikor saját kormányuk hosszú börtönbüntetéssel fenyegette meg a külföldi háborúkban részt vevő állampolgárait.
A toborzók, köztük a Kremlhez kötődő Wagner félkatonai szervezet nem vesztegették az időt: olyan csoportokat céloztak meg, amelyek felett az orosz államnak még nagyobb befolyása van: a fogvatartottakat és elítélteket.
Ruszlan Vahapov, a moszkvai székhelyű Oroszország a rácsok mögött nevű civil szervezet szakértője a Szabad Európának elmondta, hogy számos jelentést kaptak arról, hogy katonai toborzók látogattak el a délnyugat-oroszországi Sztavropol városának egyik fogolytáborába, ahol olyan közép-ázsiai állampolgárokat próbáltak besorozni, akiket az orosz bevándorlási törvények állítólagos megsértése miatt vettek őrizetbe.
„Ezek olyan emberek, akiknek sikerült jegyet venniük, hogy visszatérhessenek hazájukba, de a központban felbukkanó katonák megakadályozzák, hogy elhagyják a központot. Kedvesen tájékoztatják őket a fegyveres erőkhöz való csatlakozás előnyeiről” – mondta Vahapov.
Vahapov szerint az orosz börtönökben raboskodó közép-ázsiai állampolgárok durvább bánásmódról számoltak be.
Vlagyimir Putyin orosz és Savkat Mirzijojev üzbég elnök fát ültet a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján tartott ünnepségen, szeptember 15-én
Egy üzbég állampolgár édesanyja, akit ugyanabban, a Vlagyimir régióbeli börtöntáborban tartanak fogva, mint Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, kapcsolatba lépett a Russia Behind Bars (Oroszország a rácsok mögött) nevű szervezettel, miután levelet kapott a fiától. A levél egy kódszót tartalmazott, amelynek használatáról arra az esetre állapodtak meg, ha a fiút rendkívüli veszély fenyegetné.
A nő úgy vélte, hogy az orosz börtönhierarchiában kecskének vagy aktivistának nevezett és a börtönhatóságokkal szorosan együttműködő rabok a fiát erőszakkal és megfélemlítéssel arra kényszerítették, hogy beleegyezzen a hadseregbe való belépésre.
Vahapov elmondta, hogy a moszkvai üzbég nagykövetség beavatkozása – amely maga is úgy vélte, hogy a férfit kényszerítették a behívó aláírására – döntő szerepet játszott abban, hogy a fiú megmenekült a mozgósítástól.
„Miután közbeléptek, másnap az általános részlegbe helyezték át a börtönnek a katonai szolgálatra szánt rabok számára fenntartott részlegéből. Visszatérhetett a börtönmunkájához” – mondta Vahapov.
Továbbra is fennáll a toborzás veszélye
Csupik azt is elmondta a Szabad Európának, hogy a katonai toborzással kapcsolatos panaszok a szeptember végi csúcsról körülbelül a negyedére csökkentek, mivel a migránsok észhez térnek.
A Tong Jahoni szervezet több száz kettős állampolgárságú közép-ázsiainak segített elmenekülni Oroszországból azokban a napokban, közvetlenül azután, hogy Putyin meghirdette a mozgósítást. A bejelentés hatására több tízezer orosz férfi is elmenekült az országból, hogy elkerülje a sorozást.
Nem minden migráns vette azonban a lapot.
Mozgósított férfiak gyülekeznek az oroszországi Batajszk városában szeptemberben
A hónap elején a Szabad Európa kirgiz szolgálata beszámolt egy kirgiz–orosz kettős állampolgár esetéről, akit moszkvai lakásában őrizetbe vettek, és egy katonai sorozási irodába küldtek, annak ellenére hogy krónikus egészségügyi problémái miatt néhány évvel ezelőtt veseműtétre kényszerült. A 36 éves férfi, akinek nevét kérésére Jeszenre változtattuk, elájult az irodában, ahol több órát töltött élelem és víz nélkül. Kórházba szállították, ahol az orvosok dokumentummal igazolták a veseproblémáit.
A katonai tisztviselők azonban, miután elkobozták orosz útlevelét, ragaszkodtak ahhoz, hogy harcképes, és figyelmeztették, hogy letartóztatási parancsot adnak ki ellene, ha nem jelentkezik a szolgálatra.
Jeszen és felesége elmenekült a lakásukból. Most bujkálnak, miközben megpróbálják megkapni Kirgizisztánból elküldött kirgiz útlevelüket, hogy megpróbálhassák elhagyni Oroszországot – mondta a férfi felesége a Kirgiz Szolgálatnak.
Október 14-én Putyin azt mondta, hogy a mozgósítás a hónap végére befejeződik, hozzátéve, hogy a hadsereg az első három hétben 220.000 embert hívott be. Napokkal később Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester azt mondta, hogy a fővárosban véget ért a mozgósítás, és azt sugallta, hogy nem lesznek következmények azok számára, akik nem reagáltak a behívóra.
Csupik azonban úgy látja, hogy a migránsokat – orosz állampolgársággal vagy anélkül – „továbbra is »önkéntes harcra« fogják kényszeríteni, amíg szükség van ágyútöltelékre” Oroszország ukrajnai háborújában.
„Senki sem szólított fel a szerződéses katonák toborzásának befejezésére” – tette hozzá.