A kampányidőszak folyamán Donald Trump elnök és Joe Biden korábbi alelnök elég más jövőképet vázoltak fel az Egyesült Államok számára. Idén a koronavírus uralta a híreket, azonban a szavazók az életük más területein is válaszokat várnak, a gazdaságtól kezdve a környezetvédelemig. Összeszedtünk pár fontosabb kampányígéretet.
Gazdaság
Trump azt hangsúlyozza, hogy a járvány előtt virágzott az amerikai gazdaság, és azt ígéri, hogy ismét fellendülés jön a krízis után. „Eddig jól álltunk. A legjobb gazdaságunk volt valaha. A legjobb munkahelyek, a legjobb minden” – mondta az elnök.
Trump azt ígérte, hogy 10 millió munkahelyet teremt egy év alatt, amelyből jó pár valószínűleg azokat pótolná, amelyek elvesztek a járvány során. Miközben az egekbe tör az államadósság, az elnök azt is megígérte, hogy megtartja az első ciklusában bevezetett adókedvezményeket, és elutasít bármilyen adóemelést a gazdagok számára, mivel az szerinte ártana a gazdaságnak.
Biden ezzel szemben magasabb adókat vetne ki a vagyonosabbakra, így finanszírozná a gazdasági felépülési tervének többi elemét.
„Az »Építsük Újra Jobban« tervem 18,6 millió munkahelyet fog teremteni négy év alatt … 7 millióval fog több munkahelyet teremteni, mint az elnök gazdasági terve. És ezer milliárd dollárral nagyobb gazdasági növekedést fog hozni, mint az elnök terve. Elmondom, hogy fog működni. Adókat fogok emelni. Nem fogok adót emelni senkinek, aki kevesebbet keres [400 000 dollárnál egy évben]” – mondta Biden. A demokrata jelölt azt is ígéri, hogy segít az alacsony jövedelműeknek azzal, hogy a duplájára emeli a szövetségi minimálbért.
A két jelöltnek eltérő tervei vannak a gazdaság járvány alatti újraindítására is. Biden egy többlépcsős megközelítést javasol, Trump viszont az üzletek gyors újranyitását sürgeti.
Bevándorlás
Trump határozott szembenállása az illegális bevándorlással már az első választási kampányának is a sarokköve volt, és most is elővette a témát. Az elnök azzal kampányol, hogy falat épített a mexikói határra, bár a kritikusai szerint az új építmény csak a régebbi határzár egyes részeit váltotta ki.
„Most olyan erős a határunk, mint még soha. Befejeztünk több mint 400 mérföld teljesen új falat. Látják a számokat. Beengedünk embereket, de legálisan kell érkezniük, ki kell érdemelniük” – nyilatkozta az elnök.
A járvány alatt Trump megszigorította a legális bevándorlást és a zöldkártyák kiadásának feltételeit is azzal az indokkal, hogy így akarja támogatni az amerikai munkahelyeket.
Biden azt ígéri, hogy Trump több bevándorlással kapcsolatos döntését is eltörli, beleértve a határfal építését, valamint azt a sokat vitatott gyakorlatot is megszüntetné, hogy szétválasztják a menedékkérő családokat, és azokat a családokat, akik a gyanú szerint illegálisan érkeztek az országba. Biden azt mondta, hogy „térképet készít az állampolgársághoz” azoknak az illegális bevándorlóknak, akik már az Egyesült Államokban élnek.
A demokrata jelölt emellett megszilárdítaná azt a törvényt, amely védi a kiskorú illegális bevándorlókat. Trump megpróbálta gyengíteni a DACA néven ismert jogszabályt az elnöksége alatt.
“100 napon belül a kongresszus elé terjesztem, hogy elérhetővé váljon az állampolgárság a 11 millió papírok nélkül élő ember számára. És az összes ‘álmodozó’, a DACA-gyerekek, azonnali hatállyal jogosultak lesznek megint az országban maradni, megkezdhetik az állampolgárság megszerzését” – nyilatkozta a demokrata elnökjelölt.
Your browser doesn’t support HTML5
Donald Trump elmúlt négy éve
Környezetvédelem
Trump eltökélt amellett, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a klímaváltozás lassításáról szóló Párizsi éghajlatvédelmi egyezményből, mivel az szerinte ártana az amerikai gazdaságnak. Emellett azt is tervezi, hogy támogatja az olaj- és a földgázcégeket azzal, hogy több, eddig védett helyen is engedélyezi a kitermelést.
„A párizsi egyezmény. Kiléptettem az országot, mert több ezer milliárd dollárt kellett volna fizetnünk, és unfair módon bántak velünk. Nem áldozok fel több tízmillió munkahelyet, és ezer meg ezer vállalatot” – mondta Donald Trump az klímaalkuról. Biden azt mondta, hogy visszalép a klímaegyezménybe, ha megválasztják elnöknek.
A demokrata jelöltnek kiterjedt terve van a környezetbarát energetikai infrastruktúrák kiépítésére, és arra, hogy eltávolodjon a fosszilis üzemanyagoktól, bár addig nem merészkedett, hogy a betiltásukat javasolja.
Joe Biden úgy fogalmazott: “Az olajipar egy komoly szennyező. Idővel le kell cserélni megújuló energiára. Nem adnék több állami támogatást az olajiparnak.”
Egészségügy
Trump el akarja törölni azt az egészségügyi reformcsomagot, amit Barack Obama elnöksége alatt fogadtak el és Obamacare néven is ismernek. A reform amerikaiak millióira terjesztette ki az egészségbiztosítást.
A republikánusok szerint azonban a törvény túl nagy terhet ró a cégekre, és nem hagyja az embereket, hogy maguk döntsenek az egészségbiztosításról. Trump azt mondja, hogy egy jobb programra cseréli az Obamacare-t, de még nem állt elő egy átfogó tervvel.
Biden meg akarja védeni és kiterjeszteni a reformot, azt mondja, hogy az ő változatával az amerikaiak 97 százaléka biztosítva lesz. A demokrata jelölt azt tervezi, hogy több ember számára teszi elérhetővé az olyan társadalombiztosítási programokat, mint a Medicare, amely az időseknek szóló állami egészségbiztosítás Amerikában.
Az Obamacare eltörlése mellett szóló érveket nem sokkal a november 3-ai elnökválasztás után fogja meghallgatni az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága.
Your browser doesn’t support HTML5
Joe Biden: a demokraták elnökjelöltje
Rendőrség és rasszizmus
Az idén tiltakozáshullám tört ki a rendőri brutalitás és a faji diszkrimináció ellen, miután a rendőrség megölt egy fegyvertelen férfit, George Floydot. Az eset csak egy volt azon incidensek hosszú sorában, amelyek miatt sokan a rendőrség átfogó reformját követelik. Egyes tiltakozások erőszakba torkolltak. Trump a zavargások ürügyén ismét megerősítette a rendőrség- és rendpárti nézeteit, és szövetségi egységeket küldött Oregonba, hogy megfékezzék az erőszakos tiltakozásokat.
“Soha nem hagyhatjuk, hogy a csőcselék uralkodjon. A Republikánus Párt a lehető leghatározottabban elítéli azt a lázongást, fosztogatást, gyújtogatást, és erőszakot, amit a demokrata vezetésű városokban láttunk, mint amilyen Kenosha, Minneapolis, Portland, Chicago és New York, meg a többi demokrata város” – mondta az elnök.
Joe Biden ezzel szemben kiállt a tiltakozók érvei mellett, miszerint kezdeni kell valamit a rendőrség soraiban meglévő rendszerszintű rasszizmussal. A demokrata jelölt elítélte a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportokat, akik szintén részt vettek a zavargásokban.
“Ez a nemzet elég erős hozzá, hogy őszintén szembe tudjon nézni a rendszerszintű rasszizmussal. Elég erős ahhoz is, hogy garantálja az utcák biztonságát a családjaink számára, és a kisvállalkozások számára, amelyek túl gyakran szenvedik el a fosztogatás és gyújtogatás következményeit. Nincs szükségünk rá, hogy felfegyverzett milíciák róják Amerika utcáit, és nem kéne tolerálnunk a közösségeinket fenyegető szélsőséges csoportokat” – mondta a demokrata jelölt, aki viszont a tiltakozóknak azzal a követelésével nem ért egyet, hogy forrásokat kéne elvonni a rendőrségtől.