Zaklatásként élte meg a jegyző, hogy egy férfi túl kíváncsi volt, és néhány hónap alatt tíz közérdekű adatot kért tőle. A jegyzőnő végül megelégelte a helyi lakos kérdéseit, ezért egy névtelen levélre hivatkozva megpróbálta cselekvőképtelen elmebeteggé nyilváníttatni. Kiderült: a jogi asszisztensi képzésre járó Lőrincz Zoltán nem elmebeteg. Jó hírneve és emberi méltósága megsértése miatt beperelte az önkormányzatot, amit meg is nyert. A Lőrincz Zoltánt védő Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint másodfokon be fogják bizonyítani, hogy az önkormányzat bosszúból akarta gondnokság alá vetetni a csupán túl kíváncsi férfit.
Még két és fél évvel ezelőtt írtuk meg, hogy a szabolcsi Magy település jegyzője elmeorvosi vizsgálatra küldött egy férfit, és gondokság alá akarta vetetni, mert úgy ítélte meg: túl sok közérdekű adatot kért az önkormányzattól. Kovács-Szilvási Ágota Andrea, Magy jegyzője zaklatásként élte meg, hogy írásban összesen tíz közérdekű adatkérésre kellett válaszolnia, így végül egy névtelen levélre hivatkozva értesítette a gyámhivatalt és a rendőrséget arról, hogy a férfi szerinte cselekvőképtelen elmebeteg – derül ki a Szabad Európa birtokába jutott bírósági jegyzőkönyvekből.
„Azt, hogy a felperes perlekedési tébolyban szenved, és szükséges lehet a gondnokság alá helyezése, abból gondoltam, hogy sok ilyen kérelmet terjesztett elő, sok eljárást kezdeményezett. Bennem azért merült fel, hogy a felperes gondnokság alá helyezése szükséges lehet, mert folyamatosan érkeztek a különböző kérései”
– mondta a bíróságon Kovács-Szilvási Ágota Andrea.
Ehhez kapcsolódóan: Közérdekű adatokat kért, elmeorvosi vizsgálatra küldték
„Azért már nem az ötvenes években élünk”
De hamarosan fordult a kocka. 2019 decemberében a pszichiátriai intézet elmeorvosi szakvizsgálata kiderítette, hogy teljesen épelméjű, perlekedési tébolyban sem szenved a férfi, és nincs olyan ok, amiért gondnokság alá kellene venni. A Fehérgyarmati Gyámhivatal jogerősen megszüntette ellene az eljárást. Lőrincz Zoltán ezután perelte be az önkormányzatot jó hírneve és emberi méltósága megsértése miatt, amit március elején első fokon meg is nyert – mondta a Szabad Európának az ügyvédje.
„A keresetben kértünk sérelemdíjat, mert retorzióképpen és mindenféle ellenőrzés nélkül a jegyző továbbított a gyámhivatal felé egy névtelen levelet, amely azt állította, hogy Lőrincz Zoltán elmebeteg, és ezzel megsértette a jó hírnévhez való jogát és az emberi méltóságát is az ügyfelemnek, méghozzá azért, mert teljesen megalapozatlan eljárásokban kellett számára méltatlan módon részt vennie. El kellett mennie a gyámhivatalba és a pszichiátriára, és ezeken helyeken bárki láthatta, sőt egy ismerőse fel is ismerte, és joggal merült föl, hogy mit keres ott. Ezen túl értesítenie kellett a munkahelyét is a vizsgálatról, és megalázó magyarázkodásra kényszerült”
– magyarázta Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. A névtelen levélben például az is szerepelt, hogy a férfi skizofrén, fegyverrel terrorizálja a lakosságot, de ennek a jegyző nem járt utána, hanem a levélre hivatkozva indított ügyet a rendőrségnél és a gyámhivatalnál.
Ehhez kapcsolódóan: „Némely bútoromtól meg kell váljak, hogy tüzeljek” – Túlélni ott, ahova még a kormány adományfájából sem jut
Amíg le nem zajlottak a Lőrincz Zoltán elmeállapotával kapcsolatos vizsgálatok, addig a férfi más munkakörbe kérte át magát a cégnél, ahol dolgozott. Állítása szerint nem szerette volna, ha rossz fényt vetne az ellene folyó eljárás a cégre. A korábban a faluban választási delegáltként is dolgozó férfi azt mondta: szerinte a jegyző nagyot hibázott.
„A jegyzőnővel többször telefonon, személyesen is beszéltem a választások alkalmával is, és minden alkalommal konkrét kérdésekre konkrét választ adtunk egymásnak, ami alapján nem merülhetett fel benne, hogy valóban cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésre szoruló vagyok. Szerintem nem járták körül kellő körültekintéssel, minimum a háziorvost meg kellett volna keresnie”
– mondta Lőrincz Zoltán, akinek 2019 októberében független választási bizottsági tagként az is feltűnt, hogy a faluhoz tartozó Kauzsaytanya elbontott házaiból emberek mentek szavazni. Abban az esetben is közérdekű adatigényléssel fordult a jegyzőnőhöz.
A Magyhoz tartozó Kauzsaytanyán lévő romos házakban papíron hemzsegtek a fiktív lakosok. Lőrincz Zoltán erről is kérdezte a jegyzőt
A jegyzőnő azonban a bíróságon azt mondta: a férfi kérdéseit zaklatásként élte meg, mert korábban soha senki nem kért még tőle közérdekű adatokat, főleg nem tízet.
„Jelzési kötelezettségem van a gyámhivatal felé, ha elmebeli problémát tapasztalok. Véleményem szerint a perlekedési téboly akkor állapítható meg, ha valaki sorozatos megkereséseket, beadványokat, feljelentéseket tesz. A mi esetünkben ez kimeríti a zaklatás fogalmát. (…) Bármilyen névtelen bejelentés esetén én azt továbbítom a gyámhivatal felé. Mindegy, kivel szemben nyújtották be. (…) Én csak azt tudom elmondani, hogy a felperes viselkedése megalapozta, hogy megküldtem a gyámhivatalnak ezt a névtelen feljelentést”
– magyarázta a jegyzőnő.
Ehhez kapcsolódóan: Állami támogatások a fantomházak lakói után
Az ítélet nem jogerős. Úgy tudjuk, hogy a jegyzőt alkalmazó Ramocsaházi Közös Önkormányzati Hivatal fellebbezéssel élt ellene, így másodfokra kerül az ügy. Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint így neki is lesz lehetősége kifejteni, hogy miért egyértelmű az önkormányzat bosszúja a férfi ellen, és miért gondolják kevésnek a bíróság által első fokon megítélt háromszázezer forintos sérelemdíjat.
„Azért már nem az ötvenes években élünk. A legnagyobb gond az, hogy ezeket az eljárásokat egyáltalán elindíthatták az ügyfelemmel szemben. Hiszen azt gondolom, hogyha egy önkormányzat névtelen bejelentést kap, annak a valóságtartalmáról valamilyen szinten meg kell győződnie, nem pedig automatikusan továbbítani mindenféle mérlegelés nélkül. Föl lehet hívni a háziorvost, hogy ennek az embernek van-e valamilyen pszichés nehézsége. Nem azt állítom, hogy a jegyzőnek hosszas nyomozást kell lefolytatnia, de azért a legminimálisabb, legelvárhatóbb körültekintéssel kell eljárnia, tájékozódnia kell a településen, hogy a kötelességét teljesítse, ebben az esetben viszont semmit sem mérlegelt”
– mondta a Szabad Európának Fazekas Tamás.
A Kauzsaytanya titkai
A Magy külterületén lévő Kauzsaytanyán legalább húsz felnőtt élt olyan házakban, amelyek csak papíron léteztek. A házak rég romba dőltek, lakóik elköltöztek, de papíron továbbra is ott éltek, a semmiben. A törvénytelenség ellen sem a polgármester, sem a jegyző nem lépett fel. Magyon a 2019-es önkormányzati választáson is hozta a papírformát a 2002 óta regnáló független polgármester, Czirják István. A választások után neki címezte online posztjait és leveleit a független választási delegáltként dolgozó Lőrincz Zoltán, hogy mit tud a fantomlakosokról, akik a nem létező házakból szavaztak. Válasz a polgármestertől sosem érkezett, a jegyző pedig a polgármesterre mutogatott. A férfi végül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz és a Magyar Államkincstárhoz fordult.
Ehhez kapcsolódóan: Szidta a hivatal dolgozóit, ezért gondnokság alá vetetné a kormányhivatal