Oroszország hírhedten kíméletlen büntetés-végrehajtási rendszerének túlélése nem csak erő vagy ész kérdése, az ételé is – mondják a Szabad Európa orosz nyelvű szerkesztőségének, a Current Time-nak egykori fogvatartottak –, a mindennapi küzdelemé a főleg keményítőt tartalmazó, félig főtt börtönételekért vagy a túléléshez nélkülözhetetlen egészségesebb táplálék megszerzéséért.
Maria azt hitte, hogy jól ismeri az életet, amikor 35 évesen egy moszkvai börtönbe zárták, de akkor még mit sem tudott az orosz börtönételekről. „Nem tudtam, hogy embereket lehet ilyesmivel etetni” – mondja. Mariát 2021–22-ben 17 hónapig tartották börtönben a Memorial emberi jogi csoport szerint politikailag motivált vádak alapján.
Nap mint nap ilyen ételekkel etetnek az orosz börtönökben és előzetes fogva tartási központokban több százezer rabot: nyers zabkásával, sületlen kenyérrel, romlott hússal, és a sor még folytatható – mondták egykori fogvatartottak a Szabad Európa orosz nyelvű televíziós és digitális hálózatának, a Current Time-nak. A börtönviszonyok jellemzője a zöldségek hiánya és az egészséges ételek elkészítésének vagy beszerzésének korlátozottsága.
Ételosztás a moszkvai Butirka börtönben
Maria, akinek valódi nevét személyazonossága védelmében megváltoztatták, szabadulása után kísérletképpen megpróbálta maga is elkészíteni a börtönben kapott kását, amit takonynak nevez. Nem sikerült.
Oroszország nagy kiterjedésű és áttekinthetetlen börtönrendszerében mindez nem csak ízlés dolga. A kérdés az, hogy az étel ehető-e, képes-e egészségesen tartani a rabokat az ENSZ foglyokkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályainak megfelelően. A Current Time beszámolója arra utal, hogy erre gyakran nem a válasz.
„Kenyérmorzsán nem jutsz messzire”
A sarkvidéken az egykori Gulag-város, Norilszk börtönében nagyon finomnak tűnt a menü – emlékszik vissza Ivan Asztasin egykori rab. A szabályok tiltották, hogy a foglyokat hetente két-három napnál többször ugyanazzal etessék, az étlap sokféle ételt ígért, például ragut, sült húst, krumplifőzeléket. De ami a tányérra került, az mindig ugyanaz volt: burgonya a környéken mindennaposnak számító vadhússal.
Az egykori sarkvidéki Gulag-város, Norilszk télen
Asztasin, a foglyok jogainak szószólója csaknem tíz évet töltött három orosz börtönben és öt büntetés-végrehajtási központban terrorizmushoz fűződő vádak miatt, amelyeket ő és támogatói egyaránt politikai indíttatásúnak tartanak. 2020-ban szabadult, 2022-ben a feleségével együtt elhagyta Oroszországot. Börtönemlékei azonban nem fakulnak.
A reggeli mindig búzából, zabból vagy árpadarából készült kása volt vízzel vagy tejjel, ám időnként annyira kevés gabonával, hogy gyakorlatilag csak víz volt – emlékszik vissza. Ebédre leggyakrabban krumplit adtak, de néha káposzta vagy árpadara is volt hozzá, és valami rejtélyes hús vagy hússzerűség. Kompót vagy savanyú erdei gyümölcsös zselé volt a köret. Vacsorára megint csak krumplit kaptak, káposztát vagy árpadarát, „egy darab hallal vagy halfasírttal”.
Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) előírja, hogy a foglyok száz gramm húst kapjanak – jegyezte meg Asztasin –, de a norilszki létesítményben a fekete, fagyasztott szarvashús ijesztően nézett ki, gyakran büdös volt, és képtelenség volt megenni – tette hozzá. A rabtársaktól és az alkalmazottaktól megtudta, hogy évtizedekig tárolták a fagyasztóban, mielőtt a börtönbe küldték.
Asztasin beszámolója szerint a börtönben biztosított teljes napi kalóriaszükséglet – amit hivatalosan 2600-3000 kalóriában határoztak meg – „többé-kevésbé elegendő volt, mert elég nagy darab kenyeret adnak a foglyoknak.”, de azt állítja, hogy nem mindig sütötték meg teljesen.
A Matrosszkaja Tyisina börtön Moszkvában
A hírhedt moszkvai Matrosszkaja Tyisina börtönben, ahol Asztasin több évet ült, ha összenyomott egy kenyérmorzsát, az összezsugorodott, mint a gyurma – emlékszik vissza. „Levágtuk a kenyér héját, és megszárítottuk, hogy fogyasztható legyen, ne puffasszon fel.”
A volt moszkvai fogoly, Maria ugyanakkor azt mondja: „Kenyérmorzsán nem jutsz messzire. Zöldség után sóvárogsz.”
Az FSZIN napi ötszáz gramm friss, fagyasztott vagy konzervzöldség biztosítását is előírja, de Maria beszámolója szerint csak akkor jutott hozzá, ha valaki vitt neki. „Soha nem tudtam, hogy tényleg létezhet olyan elvonási tünet, amikor annyira vágysz zöldségre, hogy majdnem a falra mászol. (…) Adja az ég, hogy hetente egyszer egy teáskanálnyi savanyú káposztához juss. Ha megkapod, az ünnep.”
2024 júniusában az FSZIN a Moszkovszkij Komszomolec moszkvai bulvárlapnak azt nyilatkozta, hogy az összes fogvatartott „élelmezése megfelel a kiegyensúlyozott étrend követelményeinek az energiatartalom, valamint a fehérje, a zsír és szénhidrát arányának tekintetében”.
Egy férfi élelmiszerrel megrakott szatyrokat visz a moszkvai Lefortovo börtön bejáratához
Maria vitatja ezt. „Ha nincs valakid kint, nem maradsz életben a börtönkoszton, mert ehetetlen.”
Egy vödör leves
Ha valaki kintről szerzi be az élelmiszert, az sem feltétlenül jut jó ételhez. Egykori fogvatartottak elmondása szerint a börtönökben és a büntetés-végrehajtási központokban szinte semmilyen edény nem áll a rendelkezésükre azoknak a raboknak, akik megpróbálnak maguknak ételt készíteni. Általában a tűzhelyhez sem engedik oda őket. Ha egy fogoly „tisztességes levest” akar főzni – mondja Asztasin –, vesz egy műanyag vödröt a parancsnokságtól, aztán egy összecsukható vízmelegítővel „a műanyag vödörben főzi meg a levest”.
A hozzávalók előkészítéséhez szükséges kés sincs, de a foglyok találnak megoldást: az előzetesen fogva tartottak börtönében a megvesztegetett őrök bármit behoznak, ami kell – állítja Asztasin. „Ha van korrupt alkalmazott, tud kést hozni. Ha nincs, akkor élezhetsz magadnak egy alumíniumkanalat vagy más tárgyat.”
Börtönpiac
Az FSZIN felismerte, hogy van kereslet az élelmiszerre. Moszkvában és a külvárosaiban a büntetés-végrehajtási központok a Szigyim, Jegyim éttermet ajánlják – a név szójáték, nagyjából annyit jelent, hogy a börtönben eszünk.
Az FSZIN által biztosított élelmiszerek ára jól tükrözi, hogy fogyasztóiknak nincs reális alternatívájuk. A parancsnoksági standokon sütit, kétszersültet „és ha nagy szerencséd van”, egy kis kolbászt is árulnak, de a magas árak jelzik, hogy a fogvatartottaknak „fizetniük kell a bűneikért” – mondta Maria.
Az online börtönboltok – mint például az FSZIN által üzemeltetett Zona Mag és az ideiglenes fogvatartottak számára kialakított e-áruház, a Peredaj v Szizo – készételeket, zöldséget, gyümölcsöt, húskonzervet és különféle édességeket kínálnak, de általában ezeknek az ára is magasabb a rendes élelmiszerboltokénál.
A foglyok saját számlájukat használják a fizetéshez, de eltérő lehet a hozzáférés az árucikkekhez. Egy moszkvai ügy egyik vádlottja a 2010-es években azt mondta, hogy nagyon nehéz volt megfelelő ételhez jutni a börtönben. „Sok embernek nem volt lehetősége rendelni. Azt kellett enniük, amit kaptak – mondta a névtelenséget kérő férfi. – Ezért azok, akik csak börtönkoszton éltek, rosszul néztek ki. Nem lehet jól megemészteni azt az ételt.”
Alekszej Navalnij néhai ellenzéki vezető látható a Moszkvai Városi Bíróság tárgyalótermében felállított képernyőn, miközben videókapcsolat segítségével vesz részt 2022. május 24-i meghallgatásán
Szenvedés magánzárkában
A politikai foglyok, köztük Alekszej Navalnij néhai ellenzéki vezető beszámolói szerint még nehezebb ehető élelemhez jutni, ha valakit magánzárkába tesznek. Egy korábbi rab, aki megjárta a magánzárkát, és jelenleg a Russia Behind Bars nevű fogolyjogi csoportnál dolgozik, azt állítja, hogy az őrök olyan edénybe tették az ételt, amelyet megerőszakolt vagy más módon bántalmazott rabok használtak. Aki ezekből evett, annak a státusza ugyanolyan lett, mint az övék, vagyis a börtönkultúrában a legalacsonyabb – mondta a névtelenséget kérő aktivista. Elmondása szerint a magánzárkában csak kenyeret evett, ezért 42 kilót fogyott.
Kevin Lik egy németországi kórházban a fogolycsere után
Kevin Lik, a 2023 decemberében hazaárulás miatt négy évre ítélt, német–orosz kettős állampolgárságú diák, akit a Memorial politikai fogolynak nyilvánított, az édesanyja által küldött instanttészta-csomagok segítségével maradt talpon. Amikor az Oroszország, az Egyesült Államok és más országok részvételével megvalósult augusztusi fogolycserében kiszabadult, a 19 éves és csaknem két méter magas Lik 72 kilogrammot nyomott.
Nem emlékszik már, hogy mit evett először a szabadulása után, de azt mondja, egy biztos: „A rendes étel nagy boldogságot jelentett.”