A tavalyi tizennégyről huszonnyolcra emeli az EU annak a repülőgépekből és helikopterekből álló készenléti flottának a méretét, amely a tagállamoknak tud azonnali segítséget nyújtani a természetben előforduló tüzek esetén. Ezzel párhuzamosan megháromszorozzák a szintén azonnal bevethető személyi állomány létszámát, így már 4500 tűzoltó áll készenlétben, köszönhetően a tagállami fejajánlásoknak.
Az utóbbi években riasztó méretet öltöttek az erdő-, bozót- és avartüzek, jelentősen több terület vált érintetté, ráadásul olyan helyeken, ahol eddig nem volt jellemző. Csak tavaly akkora rész égett le, mint Montenegró. Külön probléma, hogy ezek jelentős részben Natura 2000 természetvédelmi területen fekszenek, így a károsodás érintette a védett növény- és állatvilágot is. Az EU-n belül létezik olyan segítségnyújtási forma, amely nemcsak az uniós tagállamoknak, hanem szinte valamennyi európai országnak kész és képes segítséget nyújtani a tűz elleni küzdelemben. A nyár beköszönte előtt Brüsszelben az Európai Bizottság beszámolt arról, hogy milyen erőkkel tudják segíteni a védekezést. Előtte azonban nézzünk néhány adatot a tüzek gyakoriságáról, mértékéről és a tendenciákról.
Tízszeres növekedés Magyarországon
2022-ben az EU 27 országa közül 26-ban jeleztek tüzet, a kivétel Luxemburg volt. Összesen 837.212 hektár égett le, ez jóval meghaladja a 2021-ben regisztrált értéket, ami 449.342 hektár volt. Ebből 365.308 hektár Natura 2000 területen fekszik, ez háromszorosa a 2021-ben regisztrált értéknek. A védett területeken előforduló károk háromnegyede három országból (Spanyolország, Románia és Portugália) származott. Tavaly 3324 esetben riasztották a tűzoltókat erdő- vagy bozóttűzhöz.
Ezek a számok azt jelentik, hogy 2022 volt a második legrosszabb év Európában a leégett területek és a tüzek száma tekintetében 2006 óta. Jellegét tekintve az erdőtüzek leginkább az egyéb természeti területeket (29 százalék) és az erdőket (27 százalék) érintették. Az EU-ban keletkezett tüzek gazdasági kárainak előzetes elemzése alapján körülbelül 2,5 milliárd euróra becsülhető a veszteség.
2022 igen rossz év volt Magyarország számára is. (A módszertan szerint a harminc hektárnál nagyobb területeket érintő tüzeket veszik figyelembe.) Összesen 92 esetet regisztráltak 7960 hektáron, ez az elmúlt tíz év átlagának tízszeresét jelenti. Több más országhoz hasonlóan márciusban volt egy korai csúcs, amelyet a nyári hónapokban követett egy második. Magyarországon a károk nagy része a márciusi csúcsidőszakban keletkezett, bár a két legnagyobb (mindkettő hétszáz hektár feletti) tüzet júliusban és augusztusban jelezték, ezek hétszáz hektárnál nagyobb területet érintettek. A terület fele, 4297 hektár Natura 2000 besorolású, ez az ország Natura-területeinek azonban csak 0,039 százaléka.
Ehhez kapcsolódóan: Kaliforniai tüzek: evakuálások Los Angeles közelében
28 légi tűzoltó jármű
A 2022. évi erdőtüzek idején az EU rescEU tűzoltóflottája 13 légi járműből, ezen belül 12 repülőgépből és egy helikopterből állt. Erre a szezonra a légiflottát megduplázták, a személyi állományt pedig megháromszorozták.
Tavaly az uniós katasztrófaközponthoz, hivatalos nevén a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központhoz (ERCC) 11, erdőtűzzel kapcsolatos segítségnyújtás iránti kérelem érkezett Albániától, Csehországtól, Franciaországtól, Németországtól, Portugáliától és Szlovéniától, néhány esetben egyidejűleg. Az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül 33 repülőgépet, nyolc helikoptert és több mint 1500 tűzoltót sikerült a helyszínre telepíteni, hogy segítsenek a tűzoltásban a veszélyhelyzetre reagáló, túlterhelt nemzeti erőknek.
2023-ra azonban az EU tűzoltólégijármű-tartaléka már 24 repülőgépet és négy helikoptert foglal magában, ezeket tíz tagállam bocsátotta rendelkezésre. Emellett Ausztria, Bulgária, Finnország, Franciaország, Lettország, Málta, Németország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia csaknem 4500 tűzoltót küld Franciaországba, Görögországba és Portugáliába. (Magyarország egyik esetben sem ajánlott fel kapacitást.)
Mindez úgy működik, hogy a megállapodás időtartama alatt az EU az eszközök (azaz légi járművek) és a személyzet készenléti költségeinek 75 százalékát finanszírozza.
Az EU fedezi minden egyes bevetés esetén a szállítási költségek száz százalékát, Európán belüli bevetés esetén a működési költségek 75 százalékát, Európán kívüli bevetés esetén pedig a működési költségek teljes összegét. Az európai segítséget – kapacitás függvényében – a világon bárhol lehet igényelni.
Az egyébként fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központban Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős biztos mondott köszönetet a tagállamoknak a felajánlásokért.
„A kontrollálatlan vegetációtüzek páneurópai problémává váltak, mert súlyosan veszélyeztetik az emberi életet, a megélhetést és a környezetet – figyelmeztetett a biztos. – 2022-ben összesen húsz uniós tagállamban regisztráltak az átlagosnál több leégett területet. A kontrollálatlan vegetációtüzek kockázata olyan területekre is kiterjedt, amelyeket ez a veszély korábban nem fenyegetett. A veszélyeztetett területek határa túllépett a földközi-tengeri régión. A kontrollálatlan vegetációtüzek elterjedése uniós szinten is határozott és gyors fellépést igényel. Ezzel egyidejűleg felkérem a tagállamokat, hogy fokozzák a megelőzést célzó intézkedéseiket.”
Ehhez kapcsolódóan: Hatalmas területek pusztulnak el az oroszországi erdőtüzekben
Módszertani segítség
Az előbbi bejelentésekkel párhuzamosan az EU közzétette a kontrollálatlan vegetációtüzek szakértői értékelésének módszertanát. Ez az új eszköz abban segíti az országokat, hogy felmérjék az e tüzek megelőzésére és az azokra való felkészülésre való képességüket, valamint támogatja a bevált gyakorlatok európai országok közötti cseréjét az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében. Emellett folyamatban van a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak a kontrollálatlan vegetációtüzekkel foglalkozó támogató csoportjának létrehozása, amely lehetővé teszi a vegetációtüzek közel valós idejű nyomon követését és elemzését június közepétől szeptember közepéig.