Orosz, francia és amerikai vezetők szelik keresztül-kasul Afrikát, hogy támogatást nyerjenek álláspontjukhoz az ukrajnai háborúról. Sokan úgy látják, hogy a földrészen a legintenzívebb versenyt vívják a befolyásért a hidegháború óta.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Emmanuel Macron francia elnök több afrikai országba ellátogat a héten. Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének vezetője múlt héten Kenyában és Szomáliában járt. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete jövő héten Ghánába és Ugandába megy.
„Olyan ez, mint egy új hidegháború Afrikában, ahol rivális felek próbálnak befolyást szerezni” – mondta William Gumede, a jó kormányzást népszerűsítő Democracy Works alapítvány igazgatója.
Lavrov az aszálytól és éhezéstől sújtott kontinensen tett utazásain a Nyugatot próbálja gonoszként beállítani, őt hibáztatja az emelkedő élelmiszerárakért, míg a nyugati vezetők azzal vádolják a Kreml vezetőit, hogy cinikus módon fegyverként használják az élelmiszert, és birodalmi stílusú hódító háborút folytatnak. Az utóbbi szavakról úgy gondolják, hogy megnyerhetik velük hallgatóságukat a posztkoloniális Afrikában.
Nagy sebességre kapcsolt
Vlagyimir Putyin elnök alatt Oroszország több éve azon dolgozik, hogy elnyerje Afrika támogatását, újraélesztve fél évszázados barátságokat, amikor a Szovjetunió számos olyan afrikai mozgalmat támogatott, melyek a gyarmati uralom felszámolásáért küzdöttek.
„Most ez a kampány nagy sebességre kapcsolt” – mondja Gumede.
Moszkva afrikai befolyását márciusban jól jelezte a szavazás az ukrajnai orosz invázió elítéléséről az ENSZ-ben. Míg 28 afrikai ország az állásfoglalás mellett szavazott, a kontinens országainak jelentős kisebbsége – 25 állam – tartózkodott vagy egyáltalán nem voksolt.
Oroszország topdiplomatája a héten Egyiptomba, Kongóba, Ugandába és Etiópiába látogatott, barátságot ígért, és azzal vádolta az Egyesült Államokat és az európai országokat, hogy nemtörődöm környezetvédelmi politikájukkal felhajtották az élelmiszerárakat. Azzal is vádolta őket, hogy élelmiszert halmoztak fel a Covid–19-világjárvány idején.
„Ráadásul az ukrajnai helyzet is negatívan hatott az élelmiszerpiacokra, de nem az orosz különleges hadművelet, hanem a Nyugat teljes mértékben helytelen reakciója, a szankciók meghirdetése miatt” – mondta Lavrov Addisz-Abebában, Etiópia fővárosában.
Lavrovot melegen fogadta Ugandában Yoweri Museveni elnök, aki évek óta az Egyesült Államok szövetségese, de Oroszországot nem volt hajlandó bírálni az invázió miatt. Museveni még a háború kitörésekor felvetette, hogy Putyin tetteit meg lehet érteni, mert Ukrajna Oroszország befolyási övezetében található.
Lavrov hangoztatta: támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának megújítását, hogy az afrikai országok állandó helyet és nagyobb befolyást kapjanak a testületben.
Az oroszok a régi barátságra építenének
Az ugandai vezető Lavrovval az oldalán szeretettel beszélt a régi kapcsolatokról Oroszországgal, és azt kérdezte, hogyan utasíthatná el Moszkvát, amikor az jó kapcsolatokat ápol az egykori rabszolgaországokkal.
Museveni, aki a kontinens egyik véleményvezére és három évtizede birtokolja a hatalmat, nyilvánvaló választás Oroszország számára a kapcsolatok erősítéséhez – mondja Asuman Bisiika ugandai politikai elemző.
„Uganda Kelet-Afrika súlypontja” – teszi hozzá.
A 77 éves Museveni a Covid-járvány kitörése óta szigorúan maszkot visel minden nyilvános megjelenésekor, ám nem volt rajta maszk akkor, amikor a fotósok előtt üdvözölte Lavrovot. Szemmel láthatóan melegen akarta fogadni az orosz politikust. Másnapi nyilvános fellépésén ismét maszkban mutatkozott.
Oroszország az afrikai közvéleménynek is udvarol állami televíziós hálózatán, az RT-n (korábban Russia Today) keresztül. Az RT bejelentette, hogy új irodát nyit Johannesburgban.
Az RT-t is bevetik
Az RT-t márciusban váratlanul eltávolították Afrika legnagyobb fizetős televíziós platformjáról, a johannesburgi székhelyű Multichoice-ról, miután az Európai Unió és Nagy-Britannia szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Nem világos, hogy az új iroda létrehozása lehetővé teszi-e az RT számára, hogy a csaknem 22 millió afrikai előfizetővel rendelkező Multichoice-on keresztül újraindítsa a sugárzást a kontinensen.
„Oroszország számára ütközetnek számít, hogy meghallják a hangját Afrikában. Ez nem a tényleges háborús erőfeszítések miatt fontos, hanem a hosszú távú politikai befolyás miatt – mondja Anton Harber, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem újságírás-professzora. – Termékeny talajnak tekintik befolyásuk ápolására, és természetesen fontosak az ENSZ-ben leadott szavazatok.”
Macron francia elnök afrikai körútján azzal vádolta Moszkvát, hogy az RT-hez hasonló tévécsatornákat használja háborút támogató propagandája terjesztésére, és zsarolja a világot az ukrajnai gabonaexport meghiúsításával.
„Zsarolnak, mert ők nem engedik ki a gabonát Ukrajnából. Ők azok, akik irányítják a gabonát” – mondta Beninben. Látogatása állomásai közt Kamerun és Bissau-Guinea is szerepelt.
Macron is a gyarmatosítás elleni érzelmekre akart hatni
Macron arra kérte az afrikaiakat, hogy álljanak ki Oroszország ellen.
„Azt mondom nektek itt, Afrikában, egy olyan kontinensen, amely szenvedett a gyarmati imperializmustól: Oroszország az egyik utolsó gyarmati, birodalmi hatalom. Úgy dönt, hogy megtámad egy szomszédos országot, hogy megvédje érdekeit – mondta. – Ez a valóság.”
Power, az Egyesült Államok segélyszolgálatának vezető tisztviselője Kelet-Afrikában járt, hogy segélyt ígérjen a térség harcához az éhínség ellen az évek óta tartó pusztító szárazság közepette. Ő sem fogta vissza magát Oroszország bírálatában.
„Ukrajna gabonaexportjának akadályozásával és Oroszország saját műtrágya-kereskedelmének korlátozásával Putyin tettei azzal a következménnyel jártak, hogy fájdalmat okoztak a népnek Kenyában és a világ más országaiban – mondta Power Nairobiban. – Azért bántja a kenyaiakat, hogy hasznot húzzon belőle.”