Új lőszergyár alapkövét rakták le német és dán vezetők, Európa felpörgeti a termelést

Fuchs (Róka) nevű páncélozott személyszállító jármű a gyártósoron a Rheinmetall kasseli üzemében 2023 júliusában

Németország és Dánia vezetői is ott voltak hétfőn egy új lőszergyár alapkőletételén, ezzel is hangsúlyozták Európa erőfeszítéseit a fegyvergyártás fokozására Oroszország ukrajnai háborújának árnyékában.

Az üzemben, amelyet a Rheinmetall védelmi vállalat építtet már meglévő telephelyén az észak-németországi Unterlüßben, a tervek szerint évente mintegy kétszázezer tüzérségi lövedéket állítanak majd elő, valamint robbanóanyagokat és vélhetően más alkatrészeket, köztük robbanófejeket is. A Rheinmetall háromszázmillió eurót költ erre.

A cég közölte, hogy az üzem elsősorban a német hadsereg, a Bundeswehr igényeit elégíti ki. Minél előbb szeretnék elindítani a gyártást, a kivitelezés várhatóan egy évet vesz igénybe.

Ehhez kapcsolódóan: Nem csak célokat, rendeléseket is kérnek Európától a fegyvergyártó cégek

Olaf Scholz német kancellár, aki védelmi miniszterével és Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel együtt vett részt az ünnepségen, arról beszélt, hogy a Rheinmetall „lefekteti az alapot a Bundeswehr és európai partnereink független és mindenekelőtt tartós ellátásához tüzérségi lőszerrel”.

Kiemelte, hogy ez különösen fontos Ukrajna lőszerszükségletének fényében – jelentette a dpa német hírügynökség.

„Eddig sikerült sokat szállítanunk a saját készleteinkből”, de ez egyre nehezebbé válik – tette hozzá. „Fontos, hogy mindent megtegyünk a termelés növelése érdekében szerte a világon.”

Az orosz fegyveripar messze felülmúlja Ukrajnáét, és Kijev nyugati segítségre támaszkodott, hogy lépést tartson Moszkva tűzerejével. Ám a 27 tagú EU terve, hogy egymillió tüzérségi töltényt gyártson Ukrajna számára, nem jött össze, a célnak csak körülbelül a harmadát sikerült teljesíteni.

Az ukrajnai háború fokozta a németek aggodalmát saját fegyveres erőik felkészültsége miatt, ami arra késztette Scholzot, hogy napokkal az orosz invázió után fordulópontot jelentsen be a katonai kiadásokban.

Németország bruttó hazai termékének két százalékát tervezi védelmi célokra költeni idén. A célt a NATO-szövetségesek tíz évvel ezelőtt tűzték ki maguk elé, miután hosszú ideig alatta maradtak ennek az aránynak. Időközben Németország Ukrajna második legnagyobb katonai beszállítójává vált az Egyesült Államok után.

Ehhez kapcsolódóan: Európa vezetői és a Fehér Ház is elítéli Trump kijelentéseit Oroszországról és a NATO-ról
Készült az AP jelentésének felhasználásával.