Újabb családtámogatást ígér a kormányfő, közben meg egy politológus szerint Magyarország már rég nem demokrácia

Ha nyer a Fidesz a választásokon, újabb családtámogatási rendszer lép életbe – ezt ígérte péntek reggel Orbán Viktor, aki szerint az ellenzék túl messzire ment. Magyarország már nem demokrácia, és a választások sem tisztességesek, de a rendszert leváltani csak választással lehet – politikai elemzés az elmúlt tizenkét évről.

Nincs demokrácia és a választások sem tisztességesek

Interjút adott lapunknak Labanino Rafael politológus, aki szerint noha Magyarország már rég nem demokrácia, és a választások sem tisztességesek, az Orbán-rendszert mégis csak a választásokon lehet legyőzni. Az elemző szerint az ellenzék már teljesítette a minimumfeltételeket, de a mozgósításon múlhat minden. Ha az ellenzék nyer, még akkor is sokáig tarthat lebontani az orbáni rendszert, fideszes győzelem esetén viszont még a konszolidáció is elképzelhetetlen – véli a politológus.

Labanino Rafael véleménye szerint a választások nem tisztességesek, mert nem egyenlő feltételekkel indulnak rajta a felek. A kormánypárt végtelen mennyiségű pénzt költ el kampányra, hiába van törvényileg szabályozva, mennyit lehet. Egyrészt kormányközeli civil szervezetek is a Fidesz mellett kampányolnak, és maga a kormány is hirdet, és ezek a többletköltések most még le is vannak papírozva. Egy népszavazási kampánynál ugyanis nincs szabályozva, hogy mennyit lehet költeni. Ez az egyik oka annak, hogy egy napon tartják a népszavazást a 2022-es országgyűlési választással. Ez az ellenzéknek is kiskapu lehet arra, hogy többet költsön erre a kampányra, ha tud és akar – mondta az elemző, aki megemlítette azt is, hogy a sajtó nagyobb része kormánypárti, a közmédia is a kormánypropagandát terjeszti, és a hirdetési piac is erősen korlátozott.

Ehhez kapcsolódóan: „Már a minimális demokráciafeltételnek sem felel meg Magyarország”

Orbán Viktor: „Egész egyszerűen túl messzire mentek”

Új családtámogatásokról beszélt a miniszterelnök, de részleteket nem említett, csak annyit, hogy az eddigi támogatások megmaradnak és újabbakkal egészülnek ki, ha nyernek a választásokon. A közmédiának adott nyilatkozatában az orosz–ukrán konfliktusról is szó volt, és keményen beleszállt az ellenzékbe is. Orbán Viktor kedden utazik Moszkvába.

A kormányfő azt mondta szokásos pénteki közrádiós interjújában, hogy a családtámogatási rendszer egymáshoz kapcsolódó elemei közé még be kell illeszteni néhányat, de a kormány célja az, hogy kézzelfogható anyagi előny, pénzügyi haszon származzon a gyermekvállalásból.

„Mi a saját gyermekeinkre szeretnénk hagyni az országot, nem pedig idegenekre, ezért ha van gyermek, akkor van jövő, ha nincs gyermek, nincs jövő se a családnak, se az országnak”

– mondta a miniszterelnök.

Az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország a békében érdekelt, az orosz elnökkel jövő héten esedékes moszkvai tárgyalásáról pedig azt, hogy előtte beszél a NATO és az Európai Unió meghatározó politikusaival.

„Ezt részben már el is végeztem, a következő napokban is folytatni fogom. Tehát én úgy megyek Moszkvába, hogy mind a NATO-val, mind az Európai Unióval, mind az unió elnökségét meghatározó politikusokkal előtte egyeztetek”

– mondta a kormányfő, aki kitért arra is: a kormány járványkezelését támadó ellenzék szerinte túl messzire ment, bár azt nem fejtette ki, hogy pontosan mire gondol.

Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor az orosz-ukrán konfliktusról: Magyarország a békében érdekelt

Washingtonból csörgött a telefon a magyar külügynél

Derek Chollet, az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának tanácsosa Twitteren számolt be arról, hogy szerdán felhívta Sztáray Pétert, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárát. Chollet az írta, hogy azokról az amerikai diplomáciai erőfeszítésekről tárgyaltak, amelyekkel az Oroszország és Ukrajna között kialakult feszültséget próbálják enyhíteni. Az amerikai diplomata szerint amúgy „Oroszország katonai mozgósítása és növekvő agressziója” az oka a két ország közötti feszültségnek. A megbeszélésen szóba került Magyarország NATO-beli szerepvállalása, valamint a magyar–amerikai katonai és biztonsági együttműködés is.

A megbeszélésről a magyar külügy csak cikkünk megjelenése után adott ki közleményt, amelyben azt írták: a két fél egyetértett abban, hogy diplomáciai megoldásra kell törekedni a deeszkaláció érdekében.

„Derek Chollet üdvözölte a szövetségesek egységes fellépését a 2022. január 12-én tartott NATO–Oroszország Tanács ülésen, és tájékoztatta az államtitkárt az Egyesült Államok következő diplomáciai lépéseiről. Sztáray Péter elmondta, hogy elérhető a békés megoldás, és ki kell használni az olyan területeket, ahol közel állnak egymáshoz a nyugati és orosz érdekek”

– áll a közleményben.

A magyar diplomáciát gyakran éri az a vád, hogy hasonló konfliktusok során inkább az orosz érdekek mellett áll ki a nyugati állásponttal szemben. Januárban a kazah tüntetések kapcsán tett Szijjártó Péter külügyminiszter a moszkvai állásponttal megegyező kijelentéseket – pár héttel azután, hogy Moszkvában megkapta a legmagasabb kitüntetést, amit külföldi állampolgár kaphat Oroszországban.

Ehhez kapcsolódóan: Washingtonból már jött egy telefon a magyar külügynek Ukrajna miatt

Kormányzati pénzeső

Elfecsérelt évtized – mondta Győrffy Dóra politológus-közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, amikor a ciklus egymondatos gazdasági értékelésére kértük. Minden kedvező szám mögött ott van egy kedvezőtlen is: például hogy többen dolgoznak, mint tíz éve, de kisebb értéket termelnek – mondja podcastunkban elemzőnk az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikáját értékelve. Szakmai és kommunikációs áttekintés Győrffy Dóra egyetemi tanárral és Ruff Bálint kampánytanácsadóval.

Jön a kormányzati pénzeső: csak politikai haszna lesz, gazdasági nem

Mi a különbség a választási csalás és a visszaélés között? Kaphat-e börtönbüntetést, aki szavazatot vásárol vagy elad? Videóban válaszolunk, amelyből az is kiderül, hány olyan falu volt Magyarországon a legutóbbi választásokon, ahol csak kormánypárti delegáltak számolták a szavazatokat. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2018-as választásokon az ellenzéki pártok a szavazókörök tizenkét százalékába nem tudtak delegáltat küldeni. Ez azt jelenti, hogy az ötszáz főnél kisebb települések több mint negyven százalékában csak fideszes delegáltak számolták a szavazatokat.

Mit lehet tenni a tiszta választásokért? – Civil műhely, kézikönyv, forródrót