Magyarország egyedüliként nem csatlakozik ahhoz az EU svéd elnöksége által jegyzett közleményhez, amely egy friss EBESZ-jelentés nyomán elítéli az emberi jogi helyzetet Belaruszban. Cikkünket frissítettük a Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszával.
Egy, a belarusz emberi jogi helyzetről készült EBESZ-jelentés csütörtöki bécsi bemutatása alkalmából az EU svéd elnöksége 26 tagállam nevében közleményben bélyegzi meg a minszki rezsim „politikai indíttatású represszióját”, amely nagyszámú politikai foglyot eredményezett. A kakukktojás ezúttal is Magyarország, amely nem adta jóváhagyását az EU 26 tagállama által felvállalt közleményhez.
Egyelőre nem tudni, hogy a magyar kormány miért maradt ki egy újabb uniós külpolitikai nyilatkozatból, amely egy, az EBESZ által felkért jogászprofesszor jelentésének megállapításaira reagált. Egyes megfigyelők szerint ez azért is furcsa, mert a magyar kormánynak múlt héten nem volt problémája egy közös EU-nyilatkozat elfogadásával, amely az ukrajnai gyermekek elrablását „emberiség elleni bűnöknek” minősítette.
Ehhez kapcsolódóan: A német kormány elvenne egyes EU-s vétójogokat a magyar kormánytól
A Hervé Ascensio által írt és az EBESZ állandó tanácsában csütörtökön bemutatott jelentés a 2020. november 5-e óta előállt állapotokat vette górcső alá Belaruszban, arra a következtetésre jutva, hogy a minszki rezsim durván megsérti az emberi jogokat és adós az EBESZ keretében tett kötelezettségvállalásainak teljesítésével.
„Az EBESZ-jelentéstevő következtetései rendszerszintű és államilag vezérelt erőszakra derítenek fényt, és összhangban vannak a belarusz emberi jogi helyzetre vonatkozó kritikus véleményünkkel” – fogalmaz a svéd soros elnökség által az EU26-ok nevében kiadott nyilatkozat.
A közlemény kiemeli, hogy a jelentés szerint a minszki kormány elnyomta a békés tüntetéseket és célba vett független szervezeteket, politikai pártokat és szakszervezeteket.
„A belarusz hatóságok politikai indíttatású repressziójának nagyszámú politikai fogoly lett az eredménye. A letartóztatottakat kínzásoknak és embertelen és/vagy megalázó bánásmódnak vetették alá” – mutat rá a közlemény.
Az EU26-ok azt is sajnálatosnak tartják, hogy Belarusz ezúttal is megtagadta az együttműködést a jelentésben, amikor nem nevezett ki helyi raportőrt az EBESZ-misszióba, és az EBESZ felé tett kötelezettségvállalásainak megsértésével megtagadta az együttműködést Ascensio professzorral, akit be sem engedtek az országba.
Az EBESZ jelentése – amelyre az úgynevezett moszkvai mechanizmus keretében került sor – a közlemény szerint „egyértelműen megerősíti, hogy a 2020-as tömeges represszió nyomán bevezetett törvényi változások célja az ellenzék minden formájának megakadályozására irányul”. A professzor úgy véli, hogy a jogszabályi változások kimerítik a politikailag motivált repressziót, amelynek célja, hogy a belarusz kormány az egész társadalom fölé kiterjessze az ellenőrzést és elfojtsa a kritikus hangokat, ideértve azokat is, amelyek ellenzik Belarusz cinkosságát az Ukrajna ellen intézett orosz agresszióban.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány azért vétózta meg az EU-s állásfoglalást, mert nem akar minősíteni más országokat
A svéd elnökség a 26-ok nevében aggodalmának ad hangot a politikai foglyok egészségügyi állapota miatt, külön is megemlítve Viktar Babarika korábbi elnökjelöltet, akit hírek szerint nemrég verésre utaló nyomokkal kórházba kellett szállítani.
Nem ez volt az első és vélhetően nem is az utolsó olyan eset, amikor a magyar diplomácia elhatárolódik másik 26 uniós partnerétől, effektíve megakadályozva ezzel, hogy az EU27-ek nevében közös álláspont szülessen. Külügyi források korábban azt mondták ezzel kapcsolatban lapunknak, hogy ilyen és ehhez hasonló esetekből várhatóan a jövőben egyre több lesz, mert így „mindenki számára láthatóvá válik majd, hogy ki az, aki megtöri az egységet”.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a következő választ küldte szerkesztőségünknek:
"Háborús időkben az Európai Uniónak minden erejével arra kellene koncentrálnia, hogy a közösség szomszédságában mielőbb béke legyen. Az ehhez hasonló politikai nyilatkozatok a béketárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen kommunikációs csatornákat lehetetlenítik el és így csak elveszik a béke reményét."
Ehhez kapcsolódóan: A vétók miatt is van "magyar ügy" az EU-ban