A Hamász Izrael elleni tavalyi támadása óta újfajta antiszemitizmus jelent meg. A Political Capital által vizsgált hazai médiatermékek felületein hétszeresére nőtt az új antiszemitizmusnak nevezett narratíva, amelyet Izrael-ellenesség és anticionizmus jellemez. Lehet bírálni Izrael állam politikáját, de apartheidállamként vagy náci államként meghatározni nem lehet, ez antiszemitizmus – mondják a PC kutatói A dezinformáció hatalma című podcastunk legújabb adásában.
A beszélgetést itt tudja megnézni:
A beszélgetést itt tudja meghallgatni:
Your browser doesn’t support HTML5
Újfajta antiszemitizmus jelent meg 2023. október 7. után
Néhány fontosabb gondolat a beszélgetésből:
- Az Izrael–palesztin konfliktus minimum nyolcvanéves, összetett és bonyolult, ez pedig remek terep a dezinformációnak, az összeesküvés-elméleteknek.
- A nyílt antiszemitizmus lecsökkent, viszont az online térben gyakorlatilag bármilyen témánál nagyon hamar megjelennek az antiszemita kommentek.
- Az antiszemitizmust alapvetően a politikai kínálat mozgatja nagyon erősen. Ha a politikai szereplők antiszemita beszédet használnak, vagy olyan beszédet – lásd Soros-kampány –, amely antiszemita érzelmeket hív elő a hallgatóságból, megnő az antiszemitizmus, hiszen az emberek úgy érzik, hogy ezt szabad, ez legitim.
- A magyar társadalom egyharmada tekinthető antiszemitának, de ezen belül is különbségek vannak, mert az antiszemitizmusnak is több fajtája van. Magyarországon az összeesküvés-elméletes antiszemitizmus a fő hajtóerő, amely egy világméretű háttérhatalomban hisz.
- Nagyon erős különbség látszik a magyarországi és a nyugat-európai antiszemitizmus között. Magyarországon alapvetően a szélsőjobboldali gyökerű, az előítéletekre, illetve az összeesküvés-elméletekre alapozott antiszemitizmus az erős, Nyugat-Európában pedig a baloldali, illetve az iszlamista gyökerű.