Több hónapos szünet után újabb tárgyalási forduló kezdődik csütörtökön Bécsben az iráni nukleáris megállapodás újjáélesztéséről.
Robert Malley amerikai különmegbízott előző nap arról számolt be Twitteren, hogy útban van az osztrák főváros felé, mérsékelt várakozásokkal. „Az Egyesült Államok kész jóhiszemű kísérletet tenni a megállapodás elérésére. Rövidesen kiderül, hogy Irán is készen áll-e egy ugyanerre” – hangsúlyozta.
Az utolsó egyeztetésre márciusban került sor.
Az atomalku újjáélesztését célzó tárgyalások régóta nem vezetnek eredményre, amiért az Egyesült Államok és Irán kölcsönösen egymást hibáztatja.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nemrég megküldte a feleknek friss javaslatát a vitás kérdések feloldásáról, hangsúlyozva, hogy mindenképp el kellene kerülni egy „veszélyes nukleáris válságot”. Mint írta, a tervezet „nehezen tető alá hozott kompromisszumokat tartalmaz minden fél részéről”.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója figyelmeztetett, hogy az iráni atomprogram „nagyon-nagyon gyorsan halad előre, egyre bővül ambícióját és kapacitását” illetően is.
Az iráni atomenergetikai hivatal vezetője hétfőn leszögezte, hogy országának megvannak a műszaki képességei ahhoz, hogy nukleáris fegyvereket gyártson, azonban ez nem áll szándékában.
Ehhez kapcsolódóan: Iráni illetékes: Teherán képes rá, de nem szándékozik atombombát előállítaniA 2015-ös nukleáris egyezmény helyreállításáról szóló egyeztetések Joe Biden amerikai elnök tavalyi hivatalba lépését követően kezdődtek meg, miután elődje, Donald Trump egyoldalúan felmondta a szerződést 2018-ban, részben az iráni rakétaprogramra hivatkozva.
A megállapodás értelmében a nagyhatalmak feloldották az Iránnal szembeni szankciók jelentős részét, cserébe pedig Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét. Az amerikai szankciók visszaállítása után azonban Irán is elkezdte felmondani vállalt kötelezettségeit, és a szerződés szerint tiltott fejlesztésekbe kezdett.
A perzsa állam egyre nagyobb mennyiségben állít elő hatvanszázalékos dúsítottságú uránt, miközben a 2015-ös szerződés legfeljebb 3,67 százalékos szintet engedélyezett. Bár a nukleáris fegyverek előállításához kilencvenszázalékos tisztaságra van szükség, ez megfelelő eszközökkel viszonylag gyorsan előállítható a hatvanszázalékos dúsítottságú anyagból.
Ehhez kapcsolódóan: Biden és Lapid közös nyilatkozatban ígéri, hogy nem hagyják Iránt atomfegyverhez jutni