Az Ukrajna egyik leghangosabb európai támogatójának számító Kaja Kallas kormányfő pártja elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi választáson a balti országban, míg szélsőjobboldali, populista kihívója valamelyest meggyengült.
A csaknem végleges eredmények szerint a jobbközép-liberális Reformpártra a választók 31,2 százaléka szavazott, a jelenleg is kormányzó erőnek így 37 helye lesz a 101 fős parlamentben, hárommal több az eddiginél. A második helyre az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) futott be a voksok 16,1 százalékával, ezáltal 17 képviselőt küldhet a törvényhozásba, kettővel kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt.
„Az eredmény, amely még nem hivatalos, erős felhatalmazást ad nekünk egy jó kormány felállítására” – mondta a miniszterelnöki tisztséget 2021 óta betöltő Kallas az eredményvárón.
Ehhez kapcsolódóan: Először lesz női miniszterelnöke Észtországnak
„Úgy hiszem, hogy ilyen erős mandátummal nem fog változni Ukrajna támogatásának politikája, mivel az EKRE és talán a Centrumpárt kivételével más pártok is ezt képviselik” – tette hozzá.
„Be kell fektetnünk a biztonságunkba. Agresszív szomszédunk nem tűnt el és nem is fog eltűnni, úgyhogy ezzel foglalkoznunk kell” – jelentette ki. Arról nem nyilatkozott, hogy a jelenlegi, hárompárti koalícióval tervezi-e folytatni a kormányzást.
Az ellenzéki EKRE elsősorban azzal az üzenettel kampányolt, hogy minél inkább ki kell maradni az ukrajnai háborúból, illetve a mostani vezetést tette felelőssé a magas inflációért. Az EU- és bevándorlásellenes párt emellett felső limitet szabna a befogadható ukrán menekültek számát illetően.
Elnöke, Martin Helme azzal vádolta meg Kallast, hogy aláássa az állam védelmi képességeit a fegyverek szállításával. Utóbbi azonban leszögezte, hogy az országnak nemzetbiztonsági érdeke Ukrajna segítése.
Ehhez kapcsolódóan: Az észt kormány is az orosz gázvásárlás leállításáról döntött
A hagyományosan a jelentős orosz kisebbség által támogatott, balközép, ellenzéki Centrumpárt 15,3 százalékot szerzett. A választás legnagyobb meglepetése azonban az Észtország 200 (Eesti 200) liberális párt felemelkedése volt, amelyre a voksoláson részt vevők 13,3 százaléka szavazott.
A mindössze 1,3 milliós lakosságú, Oroszországgal határos Észtország jelentős támogatást nyújt a kijevi kormánynak a fegyveres konfliktus kezdete óta. A fegyverszállításokon felül számottevő humanitárius segítséget is biztosított, valamint befogadott több mint hatvanezer menekültet.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy az EKRE-től számos szavazója a jelenlegi Ukrajna-politika támadása miatt fordulhatott el.
A Reformpártnak a kormányalakításhoz koalíciós partnerekre lesz szüksége. A pártvezetés az ideológiai és politikai nézetkülönbségek miatt kizárta a szövetségkötés lehetőségét a populista Észt Konzervatív Néppártal.
Az ötszázalékos bejutási küszöböt hat pártnak sikerült átlépnie. A részvétel 63,7 százalékos volt, hasonló, mint az előző választáson.
A Reformpárt választási programja alapján a miniszterelnök pártjának győzelme azt jelenti, hogy Tallinn folytatja az átállást a zöldenergiára és továbbra is fogad menekülteket Ukrajnából. A párt a kampányban azt is ígérte, hogy a bruttó hazai termék három százalékára emeli a védelmi kiadásokat, és csökkenti a vállalkozások adóterheit.