Miközben már negyedik hónapja tart Oroszország ukrajnai inváziója, kijevi tisztviselők attól tartanak, hogy a „háborús kifáradás” veszélye alááshatja a Nyugat eltökélt segítőkészségét Moszkva agressziójának visszaszorítására.
Az Egyesült Államok és szövetségesei több milliárd dollár értékű fegyvert adtak Ukrajnának, Európa a háború miatt otthontalanná vált emberek millióit fogadta be. A második világháború utáni Európában eddig példátlan egység alakult ki a szankciók bevezetésében Vlagyimir Putyin elnök és országa ellen.
Ám ahogy a február 24-i támadás okozta sokk alábbhagy, elemzők szerint a Kreml kihasználhatja az elhúzódó, akkut konfliktust és a nyugati hatalmak esetleg csökkenő érdeklődését arra, hogy valamilyen megállapodásba erőltesse bele Ukrajnát.
Ukrajna másfajta eredményt akar
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt már felháborították azok a nyugati felvetések, hogy el kellene fogadnia valamiféle kompromisszumot. Ukrajna – mondta – maga dönt a béke feltételeiről.
„A kifáradás egyre nő, az emberek valamiféle előnyös eredményt akarnak, mi pedig egy másik fajta eredményt akarunk” – mondta.
Elutasították az olasz békejavaslatot, Emmanuel Macron francia elnöknek pedig dühösen vágtak vissza, miután azt mondta, hogy jóllehet Putyin inváziója „történelmi hiba”, a világhatalmak nem „alázhatják meg Oroszországot, hogy amikor a harcok véget érnek, diplomáciai úton közösen találhassuk meg a kiutat”. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy az ilyen beszéd „csak megalázhatja Franciaországot és minden más országot, amely osztozik benne”.
Még Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter azon megjegyzése is, hogy Ukrajnának fontolóra kellene vennie területi engedményeket, arra késztette Zelenszkijt, hogy kijelentse: ez egyenértékű volt azzal, ahogy 1938-ban az európai hatalmak jóváhagyták a náci Németország követeléseit Csehszlovákia egyes részeire, megfékezendő Adolf Hitler agresszióját.
A háború minden hónapja ötmilliárd euróba kerül
Kijev ki akarja szorítani Oroszországot az újonnan elfoglalt kelet- és dél-ukrajnai területekről, és vissza akarja venni a Moszkva által 2014-ben annektált Krím félszigetet, valamint a Donyec-medence egyes részeit, amelyek nyolc éve a Kreml által támogatott szakadárok ellenőrzése alatt állnak.
A háború minden hónapja ötmilliárd dollárjába kerül Ukrajnának – mondta Volodimir Feszenko, a Penta Center agytröszt politikai elemzője, és ez „függővé teszi Kijevet a nyugati országok konszolidált álláspontjától”.
Ukrajnának még fejlettebb fegyverekre lesz szüksége a győzelem biztosításához, valamint a Nyugat eltökéltségére, hogy fenntartsa az Oroszországot sújtó gazdasági kínt Moszkva meggyengítése érdekében.
„Nyilvánvaló, hogy Oroszországnak eltökélt szándéka a Nyugat kifárasztása, és most arra a feltételezésre építi stratégiáját, hogy a nyugati országok elfáradnak, és fokozatosan előzékenyebbre cserélik harcos retorikájukat” – mondta Feszenko az Associated Pressnek adott interjúban.
A háború tudósítása még mindig kiemelt figyelmet kap az Egyesült Államokban és Európában, ahol elborzasztották az embereket az ukrán civilek halálát ábrázoló képek a kontinens második világháború óta legnagyobb harcaiban.
Ilyen még a hidegháborúban sem volt
Az Egyesült Államok továbbra is segíti Ukrajnát, Joe Biden elnök a múlt héten kijelentette, hogy Washington olyan fejlett rakétarendszerekkel és hadianyagokkal látja el az országot, amelyek segítségével nagyobb pontossággal találhatja el a kulcsfontosságú célpontokat a harcmezőn.
A New York Timesban május 31-én megjelent esszéjében Biden azt írta: „Nem fogok nyomást gyakorolni az ukrán kormányra – sem négyszemközt, sem nyilvánosan –, hogy tegyen bármilyen területi engedményt.”
Németország, amelyet Kijev és mások részéről is bírálat ért vélt tétovázása miatt, eddigi legmodernebb légvédelmi rendszerét ígérte oda.
„Ilyesmi még a hidegháborúban sem fordult elő, amikor a Szovjetunió a legfenyegetőbbnek tűnt” – mondta Nigel Gould-Davies, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének Oroszországért és Eurázsiáért felelős főmunkatársa.
Noha nem lát jelentős eróziót „Ukrajna hangsúlyos támogatásában”, Gould-Davies szerint „bizonyos utalások különböző feszültségeket jeleznek a Nyugat céljaival kapcsolatban. Ezeket még nem határozták meg egyértelműen.”
Utat találnak az egyes országok aggodalmai
Az európai országok belső aggodalmai beférkőznek a diskurzusba is, különösen akkor, amikor az energiaárak és a nyersanyagok hiánya kezd gazdasági károkat okozni a hétköznapi embereknek, akiknek magasabb villanyszámlával, üzemanyagköltséggel és élelmiszerárakkal kell szembenézniük.
Míg az európai vezetők teljes sikerként üdvözölték a döntést az orosz olajexport kilencven százalékának leállításáról az év végéig, ez négyheti tárgyalásba telt, és egy engedményt is tartalmazott, amely lehetővé tette a Kreml legközelebbi uniós szövetségesének tartott Magyarország számára az import folytatását. Mindehhez még több hétig tartó politikai finomhangolásra is szükség van.
„Ez azt mutatja, hogy az európai egység némileg hanyatlik az orosz invázió hatására – mondja Matteo Villa, az ISPI milánói agytröszt elemzője. – Egyfajta fáradtság terjedése tapasztalható a tagországok között abban, hogy új módszereket keressenek Oroszország szankcionálására, és egyértelmű, hogy az Európai Unión belül is vannak olyan országok, amelyek egyre kevésbé készek a szankciókra.”
A további energiaszankciók gazdasági hatásai miatt óvatos Európai Bizottság jelezte, hogy nem fogja elsietni újabb korlátozó intézkedések előterjesztését az orosz gázra. Az uniós törvényhozók közben pénzügyi támogatást kérnek a fűtés- és üzemanyagárak emelkedésétől sújtott polgároknak, hogy fenntarthassák Ukrajna támogatását.
Salvini támogatja, de mi lesz három hónap múlva?
A Moszkvához közel állónak tartott jobboldali olasz vezető, Matteo Salvini a héten azt mondta külföldi újságíróknak, hogy az olaszok készek áldozatokat hozni, és a Liga támogatja az Oroszország elleni szankciókat.
De jelezte, hogy a támogatás nem korlátlan, a jelek szerint a szankciók hatására a kereskedelmi mérleg Moszkva javára változott, és ez sérti a szavazóbázisához tartozó észak-olaszországi kisvállalkozókat.
„Az olaszok nagyon is készen állnak arra, hogy személyes gazdasági áldozatokat hozzanak Ukrajna védelmének támogatása és a tűzszünet elérése érdekében” – mondta Salvini.
„Azt viszont nem szeretném, ha szeptemberben ugyanitt tartanánk, három hónap múlva még mindig folytatódna a konfliktus. Ha ez a helyzet, az katasztrófa lesz Olaszország számára. A haláleseteken és az életek megmentésén túl, ami elsődleges, gazdaságilag is katasztrófa lesz Olaszország számára, ha a háború folytatódik” – tette hozzá.