Ukrajna az örök háború földje: XX. századi véres csaták

Osztrák–magyar katonák egy lövészárokban Rivne városától délre 1915 novemberében. A XX. század elején a mai Ukrajna területének nagy részét az Orosz Birodalom, míg a nyugati részt az Osztrák–Magyar Monarchia birtokolta. A két ellenséges hatalom az első világháború nagy részében a terület ellenőrzéséért küzdött

Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének katonái egy, a cseh Škoda-művekben készült mozsárral 1915-ben valahol a mai Ukrajna területén. Az aknavető elődje egyenként 384 kilogrammos lövedékeket lőtt, és később a nácik is használták a második világháborúban

Alekszej Bruszilov orosz tábornok Rivnében 1915 októberében. A cári tábornok a hadtörténelem egyik leghalálosabb offenzívájáért volt felelős, amikor az orosz csapatok 1916-ban Lviv és Voliny térségében megtámadták az Osztrák–Magyar Monarchia haderőit. A Bruszilov-offenzívában, amelyet az antanthatalmak sikerének tekintettek, mindkét oldalon több mint egymillió ember sebesült vagy halt meg. Bruszilov a bolsevik forradalom után csatlakozott a Vörös Hadsereghez

Osztrák–magyar csapatok gyülekeznek a visszavonuló orosz csapatok által lerombolt viadukt alatt, a Ternopil melletti Zsovnivkánál 1915-ben

Német katonák nézik az elfoglalt orosz hadihajókat Szevasztopol kikötőjében 1918 májusában. Az első világháború utolsó hónapjaiban a németek rövid időre szövetségre léptek az ukrán nacionalistákkal a Krímben, hogy kiszorítsák a bolsevikokat a félszigetről

Egy, a tengelyhatalmak által elfogott fiatal partizánnő 1941-ben a mai Ukrajna területén. A nő további sorsa ismeretlen

A náci Németország katonája Kijev Nagy harangtornyában 1941 szeptemberében. A háttérben a Dnyeper felett átívelő híd ég

Olasz bersaglierik, azaz mesterlövészek, akiket a rohamsisakjukon viselt fekete siketfajdtollak különböztettek meg, egy kukoricamezőn haladnak keresztül szovjet Ukrajna lerohanása során 1941-ben. Az olasz csapatokat a Vörös Hadsereg nagyrészt megsemmisítette; olasz katonák tízezrei haltak meg szovjet fogságban

Lerombolt épületek Kijev főutcáján 1942-ben. A város súlyosan megrongálódott a harcokban, és később a visszavonuló Vörös Hadsereg által hátrahagyott aknák is komoly pusztítást okoztak

Szovjet katonai parádé a kijevi Hrescsatik sugárúton 1958-ban. A második világháborúban aratott szovjet győzelem után Ukrajna ismét a Szovjetunió része lett, egészen 1991-ig, amikor kikiáltotta függetlenségét