Az invázió kezdetétől idén február közepéig egyszerűen átnézheti, hogy mely területek mikor cseréltek gazdát Ukrajnában.
Az orosz vezetés már 2021 őszén elkezdte komolyan visszafogni az európai gázszállításokat, majd Putyin felsorakoztatta nagyjából 190 ezer fősre becsült inváziós haderejét Ukrajna északi és keleti határainál, 2022. február 24-én pedig minden nyugati diplomáciai próbálkozás ellenére meg is indította őket, elfoglalni az országot.
A támadás déli, keleti és Belarusz területéről északi irányból is megindult, gyenge ellenállásra és gyors ukrán összeomlásra számítva. Zelenszkij ukrán elnök és kormánya azonban ezt másképp gondolta, és az ukrán védelmi erők jól szervezett ellenállása hamar megdöbbentően nagy veszteségeket okozott orosz oldalon.
Az invázió első hónapjában ezzel együtt is kevésen múlt az átütő orosz siker. Kijev elestét azonban sikerült megakadályozni többek között az északi elővárosok elmocsarasítása vagy a hosztomeli reptér hősies visszafoglalása által. Putyin serege viszont így is jelentős területeket szerzett keleten és főleg délen, ahol egy nagyvárost, Herszont is sikerült elfoglalnia, Mariupolt pedig teljesen körbezárta.
Az ukránok ellentámadása először észak felé volt hozott látványos eredményeket, nyárra lényegében Kijevtől az északkeleti Harkivig kiszorították az orosz támadókat országukból. A Kijev környéki területek visszafoglalása után derült például fény a Bucsában vagy Irpinyben elkövetett orosz háborús rémtettekre. A teljesen rommá bombázott Mariupol viszont közben elesett.
A nyár során intenzív harcok folytak délen és keleten is jelentősebb áttörések nélkül, szeptember elején viszont az ukrán erők egy átütő támadással gyorsan visszafoglalták Harkiv környékét. Novemberben már az orosz sereg logisztika bombázásával meghátrálásra késztették őket a Dnyeper mentén is, visszaszerezve Herszon városát.
Az orosz haderő legújabban főleg keleten próbálkozik újabb offenzívával, de február közepéig óriási emberáldozatok árán is csak minimális előrehaladást tudtak elérni.
A katonai áldozatok számát tekintve főleg harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek becsléseire lehet csak támaszkodni. Nagy vonalakban Putyin seregéből 150-200 ezer fegyveres válhatott tartósan vagy örökre harcképtelenné, az ukrán haderő részről pedig ennek a számnak kissé több mint a fele.
A civil áldozatok száma a sérültekkel együtt legalább húszezer körül lehet, ami nagyjából Keszthely teljes lakosságának fel meg. Nem lehet elmenni amellett, hogy – bár kitartóan tagadják – jelentős részüket kifejezetten célpontnak tekintette az orosz hadsereg, hátha a lakosság elleni terrorral meg tudják törni az ukrán védekezést.
Az áldozatok számának megerősítését például olyan tényezők hátráltatják, hogy sok helyen csak akkor lehet pontosan igazolni, feltárni a tömegsírokat, ha sikerül visszaszorítani az orosz támadókat.