Az ukrán KGB archívumának polcain felfedezett fotóalbum nyomán ismét napvilágra került egy érdekes történet: hogyan fogtak el, majd börtönöztek be a Szovjetunióban hatvan évvel ezelőtt egy amatőr amerikai kémet.
1961 nyarán egy Marvin Makinen nevű csendes, komoly amerikai egyetemista egy Volkswagennel megállt a szovjet határon. A vegyészhallgató azt mondta a határőröknek, hogy többhetes útra indul a Szovjetunión keresztül.
A szovjet határőrök feljegyezték, hogy látták, majd beengedték a szocialista Ukrajnába.
A 21 éves fiatalembert nem sokkal korábban Nyugat-Berlinben amerikai kémek keresték meg, és arra kérték, hogy induljon el és gyűjtsön információkat a szovjet katonai és polgári infrastruktúráról.
Marvin Makinen Nyugat-Berlinben folytatott vegyész tanulmányokat, amikor amerikai hírszerzők felvették vele a kapcsolatot
Makinen akkor még nem tudta, hogy útja során a KGB ügynökei figyelték. Végül Kijevben letartóztatták. Elfogásáról és azt követő bebörtönzéséről nemzetközi szinten is beszámoltak, majd nagyrészt elfelejtették.
A Kijevben található SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) archívuma, amely több tízezer KGB-dokumentumot őriz, mostantól a nyilvánosság számára is hozzáférhető
A Szabad Európa azonban a kijevi Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) archívumában rábukkant egy, a KGB által készített hihetetlen jelentésre, amely fényképekkel és illusztrált montázsokkal részletezte, hogyan követték a fiatal amerikait. Az alábbi fotók ebből az aktából származó oldalakat mutatnak.
A Makinen elfogását bemutató fotóalbum borítója. A mappa a kijevi SZBU archívumában lévő több ezer doboznyi dokumentum között hevert
Makinen manapság Chicagóban él és dolgozik tudományos munkásként. A Szabad Európának a KGB-akta felfedezéséről szóló e-mailjére azt válaszolta, hogy az „nem tartalmazza a teljes történetet” az 1961-es eseményekről, de hogy mi hiányzik, azt nem részletezte.
Makinen egy 2013-as interjúban elismerte, hogy kémkedett az SZSZK-ban, és „habozás nélkül” vállalta a veszélyes megbízatást, főként azért, mert undorodott attól, ahogyan a kommunista országok elnyomták a polgáraikat.
Makinennek 28 napos szovjet vízuma volt, és az Ungvár–Lvov–Kijev–Odessza–Jalta–Levscsino–Harkov–Moszkva–Minszk–Breszt-útvonalat kellett volna követnie
A fiatal amerikai szovjet kalandja Kárpátalján, a csehszlovák határon kezdődött, és a Krímet, Harkivet, Moszkvát és Minszket is érintette volna. Ehelyett útja drámai módon megszakadt, amikor Kijevben letartóztatták.
Fénykép Makinen bogárhátújáról röviddel azután, hogy 1961. július 23-án beengedték a Szovjetunióba
A KGB-jelentés megfigyelési fotók, rekonstrukciók és a Makinen által készített fotók gyűjteménye, de az aktából nem derül ki, hogy mely fotón látni megrendezett jelenetet.
Egy katonai konvoj egy állítólag Makinen által készített fotón
A KGB-jelentés azt állítja, hogy Makinen „óvatosnak tűnt és láthatóan ideges volt” a csehszlovák–szovjet határon. Tervezettnél korábbi ukrajnai megérkezése gyanút keltett, mivel így szemtanúja lehetett a jelentésekben nem részletezett katonai tevékenységeknek.
A szovjet infrastruktúráról készült fénykép – a fotó a Volkswagen szélvédőjén keresztül készült
Makinen később elismerte, hogy nem volt eléggé felkészülve az elképesztően kockázatos feladatra.
Kép Makinen kocsijáról Ukrajnában – azelőtt készült, hogy KGB-ügynökök állítólag át akarták kutatni a járművet
Amikor Makinen megkérdezte amerikai feletteseit, mit tegyen, ha elkapják, azt mondták, hogy „a legjobb tudása szerint próbáljon meg kibújni a helyzetből”.
Ehhez a fényképhez olyan felirat tartozik, amely részletezi, hogyan kutatták át titokban Makinen kocsiját, miközben egy közeli épületben tartózkodott
A KGB-nek a Volkswagen titkos átkutatásáról szóló titkos jelentése többek között „egy testövet, amely hét exponált negatívot tartalmaz” és egy „kiváló minőségű fényképezőgépet”, valamint egy noteszt említ, amelynek több oldalát kitépték.
Az album egyik oldala állítólag Makinen által készített fotókkal és a feljegyzéseivel
Makinen ártalmatlannak tűnő jegyzeteiről később azt állították, hogy valójában rejtjeles hírszerzési információk voltak. A Time magazin 1961-es cikke így számolt be arról, hogyan értelmezték a szovjetek a feljegyzéseket: „A város közelében három szendvicset ettem (…) 156 kilométernél esni kezdett az eső (…) Találkoztam parasztokkal.”
Ezek az ártatlannak tűnő feljegyzések az oroszok szerint valójában ravasz titkosított jelentések voltak – a „három szendvics” három katonai létesítményt jelentett; a „156” egy katonai teherautó rendszámát; a „parasztok” pedig katonákat.
Egy oldal, amely részletesen leírja „az amerikai ügynök Makinen” mozgását
A fenti térképen, amely Makinen 1961. július 27-i letartóztatásának helyszínét mutatja (balra fent), három különböző útvonal jelzi, hogy állítólag gyalog, autóval és taxival utazott, mielőtt találkozott egy gyanús helybélivel.
Egy „nem meghatározott katonai célpont” képe Kijevben. Néhány pillanattal később Makinent észrevette egy járókelő
Egy 2013-as interjúban Makinen azt mondta a letartóztatásáról, hogy szerinte csak azért történt meg, mert egy járókelő észrevette, és értesített egy közelben tartózkodó katonát.
„Alábecsültem, hogy a szovjet állampolgárok mennyire óvatosak és gyanakvók voltak a külföldiekkel szemben” – mondta.
Megrendezett jelenet arról, hogyan készítette Makinen azt a képet, amely a letartóztatásához vezetett
A fenti fotó alatti felirat azt állítja, hogy Makinen „a bokrok mögé bújt, és megpróbált fotózni, de valahányszor felemelte a fényképezőgépét, és meglátott egy járókelőt, azonnal becsukta a fényképezőgép-táskáját és leeresztette a fényképezőgépet”.
Kép, amely állítás szerint akkor készült, amikor letartóztatta a szovjet rendőrség
Az SZBU (az ukrán biztonsági szolgálat) archívumában található jelentés azt állítja, hogy miközben kihallgatták Makinent a fenti fotó készítésének ideje körül, „megpróbálta kinyitni a fényképezőgépét, hogy exponálja a filmet, és így megsemmisítse a tárgyi bizonyítékot, de megakadályozták benne”.
A Makinentől elkobozott tárgyakat bizonyítékként használták fel a szovjet hatóságok
Makinen elmondta, hogy a bírósági tárgyalásra való várakozás során rájött, hogy „nem volt mód arra, hogy megússzam a vádakat. A KGB-nél voltak az általam használt negatívok – emlékezett vissza a 2013-as interjúban. – Emellett jelentős mennyiségű információt gyűjtöttem, amelyek nem tipikus turistabenyomások és fényképek voltak.”
Makinen (balra) 1961-es kijevi pere idején
A fiatalember, aki a tárgyalás előtt töltötte be 22. életévét, halálbüntetéssel nézett szembe. Miközben a kihallgatása során óriási stresszt élt át, egy katonai bíróság nyolc év börtönre ítélte.
Egy New York Times-cikk Makinen letartóztatásáról. A szerző elírta a nevét
Makinen büntetésének közel három hónapját magánzárkában töltötte. 1963 októberében egy fogolycsere keretében szabadon engedték, és visszarepült az Egyesült Államokba.
Makinen később belevetette magát Raoul Wallenberg sorsának kivizsgálásába. Ő volt az a svéd diplomata, aki a holokauszt idején magyar zsidók tízezreit mentette meg, majd szovjet fogságba került és eltűnt.
Börtönévei alatt Makinen elmondta, hogy számos történetet hallott más foglyoktól, akik találkoztak Wallenberggel, jóval azután, hogy a szovjetek azt állították, hogy 1947-ben szívrohamban meghalt.