Az ukrán erők csütörtökön közölték, hogy orosz támadásokat vertek vissza keleten, és visszafoglaltak bizonyos területeket, jóllehet Moszkva vasútállomások és más utánpótlási vonalak bombázásával próbálja akadályozni a nyugati fegyverek mozgását egész Ukrajnában.
Heves harcok dúlnak a mariupoli Azovstal acélgyárban is, amely az ukrán ellenállás utolsó fellegvára a lerombolt déli kikötővárosban – jelentette az ukrán hadsereg. Egy orosz tisztségviselő korábban tagadta, hogy csapatok rohamozták volna meg az üzemet, de a gyáron belüli legnagyobb ukrán egység parancsnoka azt mondta, hogy orosz katonák nyomultak be az üzem területére.
Az elmúlt 24 órában öt ember halt meg és további huszonöten megsebesültek tüzérségi tűzben több kelet-ukrajnai városban – közölték ukrán tisztviselők.
Az orosz hadsereg azt jelentette, hogy a tengerről és a levegőből is lőttek ki rakétákat szerdán Ukrajna-szerte elektromos erőművek és öt vasútállomás megsemmisítésére. Tüzérségi és légicsapást mértek harcállásokra, illetve üzemanyag- és lőszerraktárra is. A közösségi médiában posztolt videók arra utalnak, hogy egy hidat is megtámadtak.
Hadgyakorlat indul Belaruszban
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azzal vádolta Oroszországot, hogy „a rakétaterrorizmus taktikájához folyamodik, ezzel akarja terjeszteni a félelmet Ukrajnában”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóbeszédében a csapásokra reagálva azt mondta: „Minden bűncselekményre jogi és gyakorlati választ adunk – a csatatéren.”
Eközben Belarusz, amelyet Oroszország kiindulóhelynek használt inváziójához, szerdán hadgyakorlatok megkezdését jelentette be. Egy magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta, hogy az ország készen áll a cselekvésre, ha Belarusz csatlakozna a harcokhoz.
A brit védelmi minisztérium közölte: nem számol azzal, hogy a gyakorlatok jelenleg veszélyt jelentenek Ukrajnára, mindazonáltal Moszkva valószínűleg arra fogja használni őket, hogy „az ukrán erőket lefoglalja északon, megakadályozva őket abban, hogy beszálljanak a Donyec-medencéért vívott harcba”. A kelet-ukrajnai ipari központ megszerzése Oroszország deklarált háborús célja.
A nyugati fegyverek szállítását próbálják megzavarni
A vasúti infrastruktúra elleni támadások célja a nyugati fegyverek szállításának megzavarása volt – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Szergej Sojgu védelmi miniszter arra panaszkodott, hogy a Nyugat „fegyverekkel tömi Ukrajnát”.
Egy, a Pentagon értékeléséről név nélkül nyilatkozó magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azt mondta, hogy bár az oroszok megpróbálták eltalálni a nyugati Lviv városa körüli létfontosságú infrastruktúrát, különösen a vasútvonalakat, ez nem volt érzékelhető hatással Ukrajna utánpótlási erőfeszítéseire. A lengyel határhoz közeli Lviv a NATO által szállított fegyverek egyik fő belépési pontja.
Az Ukrajnába áramló fegyverek segítették az ország erőit abban, hogy meghiúsítsák Oroszország Kijev elfoglalására irányuló kezdeti törekvését, és a jelek szerint központi szerepet játszanak a Donyec-medencéért folyó egyre intenzívebb harcban is.
Ukrajna sürgette a Nyugatot, hogy fokozza a fegyverellátást a potenciálisan döntő összecsapás előtt.
Mi van most az Azovstalban?
Mariupolban Vadim Bojcsenko polgármester szerint az orosz erők nehéztüzérséggel, tankokkal, repülőgépekkel, hadihajókkal és három-öt méter vastag betont átütő nehézbombákkal veszik célba a már szétzúzott Azovstal erőművet.
„Bátor fiaink védik ezt az erődöt, de nagyon nehéz a dolguk” – mondta.
Ukrán harcosok kedden közölték, hogy az orosz erők megkezdték az üzem lerohanását. A Kreml azonban ezt tagadta. „Nincs támadás” – mondta Peszkov.
Denisz Prokopenko, az erőművet védő ukrán Azov ezred parancsnoka egy videóban arról beszélt, hogy a betörések folytatódtak, „és súlyos, véres csaták zajlanak”.
„A helyzet rendkívül nehéz, de mindezek ellenére továbbra is végrehajtjuk a védelemre kiadott parancsot” – tette hozzá.
Kérdéses az újabb evakuálás
Felesége, Katerina Prokopenko azt mondta az Associated Pressnek: „Nem akarjuk, hogy meghaljanak. Nem fogják megadni magukat. Arra várnak, hogy a legbátrabb országok kimenekítsék őket.”
Az orosz kormány a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül azt közölte, hogy csütörtöktől szombatig bizonyos órákban újabb evakuációs folyosót nyit meg az üzemből. Mások azonban nem erősítették meg az egyezség létezését, és a Kreml számos korábbi ígérete kudarcba fulladt, az ukránok szerint azért, mert az oroszok nem álltak le a harccal.
Nem világos, hogy hány ukrán harcos van még odabent, de az oroszok az elmúlt hetekben nagyjából kétezerre tették a számukat; a jelentések szerint ötszázan megsebesültek. Néhány száz civil is ott maradt – közölte az ukrán fél.
Mariupol és különösen az üzem a háború okozta nyomorúságot szimbolizálja. Az oroszok a város nagy részét porrá zúzták a két hónapig tartó ostromban, civilek estek csapdába csekély mennyiségű élelemmel, vízzel, gyógyszerrel vagy fűtéssel.
A város eleste megfosztaná Ukrajnát egy létfontosságú kikötőtől, és lehetővé tenné Oroszország számára, hogy szárazföldi folyosót hozzon létre a 2014-ben Ukrajnától elfoglalt Krím félszigetre, valamint csapatokat szabadítson fel a Donyec-medence más részein folyó harchoz.