Ledobták-e a magyar gazdaságra az atombombát az ukránok? Alapvetően nem lát változást a magyar térfélen az EU idei jogállamisági jelentése. Nem buktak bele az akkugyárépítésbe a polgármesterek. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Ledobták-e a magyar gazdaságra az atombombát az ukránok?
Az oroszok Ukrajna elleni háborúja óta benne van a pakliban, hogy a magyar–orosz olaj- és gázügyben más kerül a racionális, gazdasági megfontolások helyébe, amiből valószínűtlen döntések születhetnek. A magyar kormány úgy tesz, mintha az olajtranzit korlátozása váratlanul érte volna, pedig valójában nem készült fel a helyzetre.
Állandó brüsszeli tudósítónk arról beszélt legfrissebb podcastunkban, hogy a kormány zsarolások és fenyegetések hálójába látszik gabalyodni, amikor az orosz olajért az Európai Békekeret kifizetéseinek blokkolásával fenyeget. Eközben a sokat hangoztatott nemzeti érdekek is összecsapnak, azonban már európai és szövetségesi szinten.
Alapvetően nem lát változást a magyar térfélen az ez évi jogállamisági jelentés
Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésében nagyjában és egészében megismételte a magyar kormányhoz intézett előző évi ajánlásait, miután a korábbiaknak nem sok foganatjuk volt. A jelentésből világosan kiderül, hogy a reformok és a pénzügyi ösztönzők dacára még az igazságszolgáltatás terén is számos nyitott kérdés vár megoldásra.
Nem buktak bele az akkugyárépítésbe a polgármesterek
Akkumulátor-nagyhatalom leszünk! – hirdette meg Orbán Viktor két éve, és ezzel ez lett az elmúlt évek egyik legfontosabb közéleti vitatémája. Miután kiderült, hogy ezek a gyárak súlyos környezetterhelést jelentenek, hogy alapvetően változtatják meg az ott élők környezetét, tiltakozások indultak. Sokan arra számítottak, hogy ezek hatással lesznek az önkormányzati választási eredményekre.
Tanárhiány – a látható tanári álláshirdetések is nagyon megugrottak
Meglehetősen nehéz megállapítani a magyarországi tanárhiány pontos mértékét, jellemzően az állam sem segít ebben. A Közszolgállás portálon található álláshirdetések alapján idén igencsak megugrott a tanárokat kereső hirdetések száma. Ebben a cikkben ezt mutatjuk be részletes ábrákkal.
Ercse Kriszta oktatáskutató szerint akkora a lemorzsolódás és azoknak a végzetteknek az aránya, akik meg sem kezdik a tanári pályát, hogy csak a jelentkezők száma alapján nem lehet sikerkommunikációt folytatni, mert súlytalan és felelőtlen lenne. Arra reagált, hogy a felvételi ponthatárok kihirdetése után a felsőoktatásért felelős miniszter közölte, hogy 2022-höz képest duplájára nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma.
Olimpiáról a kormányba vagy a parlamentbe – sportolók, akik a politikában is bizonyítottak
A hivatalosan pénteken megkezdődött párizsi olimpiai játékok magyar indulóit nézve szinte biztosak lehetünk benne, hogy néhány fiatal sportoló előbb-utóbb a politikába is belekóstol majd. Összeállításunkban azokat vettük végig, akiknek sikerült.
Tarr Zoltán: Nem azért jöttünk ide, hogy meggazdagodjunk
Fejenként félmillió forintot adományoznak havonta a fizetésükből rászorulókat segítő szervezeteknek a Tisza Párt EP-képviselői – mondta a Szabad Európának Tarr Zoltán delegációvezető, aki a tervei szerint ingázni fog Budapest és Brüsszel között. A református lelkészből lett politikus arról is beszélt, hogy nagy erőkkel dolgoznak a szakemberek bevonásán, valamint a képviselőjelöltek kiválasztásán, hogy a lehető leghatékonyabb és legtisztességesebb kormányzóképes erőt tudják felmutatni a 2026-os országgyűlési választások előtt.
Kormányközeli nyertesek, átláthatatlan tenderek, használhatatlan egészségügyi fejlesztések
A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára márciusban tartott egy meglepően kritikus hangvételű előadást a Semmelweis Egyetemen. Takács Péter itt egyebek mellett kórházbezárásokról, kapacitáscsökkentésről és rosszul sikerült informatikai fejlesztésekről beszélt. Utóbbiak esetében több, közpénzből, illetve EU-s milliárdokból fejlesztett rendszert kifejezetten használhatatlannak nevezett. A Szabad Európa két újságírója annak járt utána, mennyibe is kerültek ezek fejlesztések és kik szállították le a kifogásolható programokat. Egyikük, Keller-Alánt Ákos osztotta meg tapasztalatait podcastunkban.
Hiába a magyar elnökség, nem Budapesten ülnek össze az EU külügy- és védelmi miniszterei
Lehetőségként már korábban is felröppentek erről szóló hírek, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentésével azonban bizonyossá vált, hogy a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg.
Nem az áramfogyasztási rekord, hanem a kezelési módja az igazán meglepő
A júliusi kánikula nemcsak a nyári áramfogyasztási csúcsot írta felül kétszer az utóbbi napokban, hanem a korábban ilyen esetekben használatos kezelési módszereket is. Noha az nem most vált egyértelművé, hogy merre lenne az előre, de továbbra sem abba az irányba haladunk.
Kamala Harris összegyűjtötte a delegáltak többségének támogatását a jelöltséghez
Az amerikai sajtójelentések szerint gyakorlatilag mostanra biztossá vált, hogy a jelenlegi alelnök lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje a november 5-i választáson, miközben kampánya már az első napon több mint nyolcvanmillió dollárt gyűjtött össze, ami rekordnak számít.
A visszalépéssel Kamala Harris alelnök került a reflektorfénybe, így ő lehet az első színes bőrű nő, akit az egyik nagy amerikai párt elnöknek jelöl. Erre ő a legesélyesebb jelenleg, bár sok minden bizonytalan, és más indulók is felbukkanhatnak még.
Így tekerte ujja köré Ursula von der Leyen a parlamenti többséget
Amikor öt évvel ezelőtt felbukkant szinte az ismeretlenség homályából, nem volt ember, aki fogadott volna arra, hogy tíz évet fog lehúzni az Európai Bizottság fejeként. Ursula von der Leyen az első nő a brüsszeli testület élén, és 1958 óta csupán a negyedik elnök, aki duplázhat. Előtte ez csak honfitársának, Walter Hallsteinnek, a legendás francia Jacques Delors-nak és a sokak által már elfelejtett portugál José Manuel Barrosónak sikerült.
Az MGYOSZ szerint felkészületlenül lépett be a Mol a hulladékpiacra
A gyáriparosok szövetsége szerint a Mol „profilidegen területre lépett”, emiatt sem működik rendesen a hulladékkoncessziós rendszer. A gyártók sokallják a hulladékkezelésért fizetett díjat, szerintük nincs arányban a szolgáltatással, ezért adónak minősítik. Szerintük káosz van a hulladékpiacon, nincsenek megbízható adatok se.
Trendi lett a madárvédelem – Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője
Mi az oka annak, hogy az utóbbi bő tíz évben nyaranta kétezer tonnával több szúnyog, bögöly, légy és egyéb rovar keseríti meg az életünket? Miért lett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a világ egyik legjobban és legbeágyazottabban működő civil szervezete? Kik azok a ritkaságvadászok? Szelfi Orbán Zoltánnal, a szervezet szóvivőjével.
Egy akkumulátor-összeszerelőt már átadtak Debrecenben, azonban a tiltakozó civilek nem adják fel a küzdelmet
A nyilvánosság bevonása nélkül adtak át egy CATL által bérelt üzemet, amelynek előzetesen a tervét sem jelentették be. A Debrecenben akkumulátorgyárat építő kínai cég már másodszor módosítja a környezethasználati engedélyét, de még mindig sok kérdőjel van a gyár vízigénye és a magzatkárosító hatású NMP-kibocsátása körül.
A szerb atomenergia-program is geopolitikai vetélkedés tárgya lehet Kína, Oroszország és a Nyugat között
Az energetikai diverzifikáció és az orosz kőolajfüggőség enyhítése érdekében Szerbia szakítani kíván több évtizedes politikájával, amely tiltja az atomerőművek építését az országban.
Oroszország jövője: szakértők elemzése Vlagyimir Putyin lehetséges utódairól
Hogyan és mikor érhet véget Vlagyimir Putyin orosz elnök 25 éve tartó uralma, és ki veheti át a helyét? Ezeket a kérdéseket tette fel a Szabad Európa orosz oknyomozó csoportja többtucatnyi Oroszország-szakértőnek világszerte, akik összesen harmincnégy lehetséges utódot neveztek meg.