Brüsszelnek és Budapestnek sem érdeke az egymásra mutogatás és a konfrontatív hangnem, éppen ezért az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa a következő hónapokban nem számít éles szembenállásra. „Nem látok semmilyen teret az ellenségeskedésre, ellenben a jogállamiság elveinek érvényesítésével az Európai Bizottság minden tagállamon segít” – nyilatkozta a Szabad Európának Paolo Gentiloni.
Az Európai Bizottság olasz tagja hétfőn azt is kifejtette lapunknak, miért nem ért egyet azzal a magyar plakátkampányban is visszaköszönő állítással, miszerint a szankciók tönkretennék az európai (és a magyar) gazdaságot.
A biztos szerint az EU nem mehetett el szó nélkül Putyin Ukrajna elleni agressziója mellett, közvetlen katonai beavatkozás híján viszont maradt a gazdasági válasz.
„Őszintén szembe kell néznünk a tényekkel. Ha katonai helyett gazdasági eszközökkel reagálsz, akkor késznek kell lenned számolni bizonyos következményekkel. Az EU számára az energiaszektorban fellépő válság lett a legsúlyosabb következmény” – mutatott rá Gentiloni. Hozzátette: Európának rekordgyorsasággal, alig nyolc hónap alatt sikerült jelentős mértékben csökkentenie függőségét az orosz energiaimporttól.
Ehhez kapcsolódóan: Először került erőfölénybe a magyar kormánnyal szemben az Európai Bizottság
A korábbi olasz miniszterelnök az európai gazdaság összeomlásának jeleit sem látja, ahogy a magyar kormány által tavaly év végén indított plakátkampány vizionálja. Először is szerinte 2022-ben az EU gazdasága a vártnál magasabb növekedést produkált.
A biztos az év eleji helyzetből ítélve úgy látja, hogy 2023-at viszonylag rövid ideig (körülbelül fél évig) tartó és korlátozott mértékű gazdasági recesszióval megúszhatja az unió. „A háború másoknál súlyosabban érinti Európát, de semmi sem utal arra, hogy elkerülhetetlen lenne egy mély recesszió” – szögezte le, emlékeztetve rá, hogy az EU-nak és tagállamainak soha nem látott egysége és válaszlépései korlátozták a háború gazdaságra gyakorolt hatásait.
„Méltán lehetünk büszkék arra, ahogy az EU választ adott a kihívásokra” – tette hozzá.
Paolo Gentiloni úgy vélte, az Oroszországnak való kitettség okán speciális helyzetben lévő balti államok kivételével jól látható, hogy az egységes valutaövezeten belül alacsonyabb inflációs hatás jelentkezett, mint a nem euróval fizető EU-tagállamokban. „Azt látjuk, hogy az euró pajzsként véd az ingadozásokkal szemben” – hangsúlyozta.
Ehhez kapcsolódóan: Nehéz évet jósol Brüsszel a magyar gazdaságnak
Már Bulgária is sorban áll
Horvátország csatlakozásával január elsején húsztagúra bővült az euróövezet. A gazdasági és pénzügyi biztos emlékeztetett rá, hogy néhány éve, az euróválság idején még arról folyt széles körben a diskurzus, melyik ország zuhan ki az eurózónából. Ehhez képest most egy taggal gyarapodott az övezet, és már Bulgária is sorban áll, hogy beléphessen.
Paolo Gentiloni megérti, hogy egyes, még kívül lévő országok jól meggondolják, mire rászánják magukat az egységes fizetőeszköz bevezetésére. Világossá tette ugyanakkor, hogy a versenyképességi érvet, amelyet a magyar kormány is gyakran hangoztat, nem tartja igazán relevánsnak. A gyakorlat ugyanis szerinte azt mutatja, hogy a konvergenciafolyamat – ahogy Szlovénia, Szlovákia és a három balti állam esetében is történt – az eurózónán belül, a csatlakozás után is folytatódhat.
„Nem hiszem, hogy emiatt várni kellene az euró bevezetésére, ha egyébként a négy konvergenciakritérium teljesül egy országban” – vélekedett az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
Tényfeltáró videoműsorunk az EU-szankciókról: Szabadon – A szankciók ára