A külügy bejelentette, hogy Kapu Tibor gépészmérnököt fogják befizetni egy amerikai magáncég űrhajóskiképzésére és az azt követő űrutazásra. A túra legnagyobb anyagi nyertese az a néhány kiválasztott cég lehet, amelyeknek az eszközeit Kapu felviszi majd az űrállomásra tesztelni.
A korábban az autóiparban dolgozó Kapu Tibor, egy 32 éves gépészmérnök lett a kormány űrhajósprogramjának győztese, ő mehet majd az űrbe – jelentette be a Facebook-oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter.
Kapu űrhajóskiképzésének hátralévő részét egy amerikai magáncég, az Axiom Space és a NASA fogja elvégezni. Kapu Tibor tartalékja Cserényi Gyula, egy 35 éves villamosmérnök lesz. Cserényit pont ugyanarra a képzésre fizetik be, de ő csak akkor repülhet a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ha Kapu valami miatt mégsem tud menni.
Az Axiom Space bonyolítja majd
A magyar állampolgárságú kutató űrhajós befizetése egy űrutazásra a
magyar űrprogram legnagyobb nyilvánosságot kapó zászlóshajóprojektje.
A HUNOR (Hungarian to orbit, vagyis Magyart Föld körüli pályára) nevű programra a korábbi hírek szerint az állam 99 millió dollárt (mai árfolyamon 35 milliárd forintot) szánt.
A magyar űrhajóst az Axiom Space viszi fel az űrbe, pontosabban az ISS-re. A vállalat már több sikeres űrutazáson vett részt, szerződéses partnere a NASA-nak, és saját űrállomást is tervez. A HUNOR programban partnerként részt vesz az ESA és hazai kutatóintézetek.
Óriási lehetőség néhány cégnek
Miután egyre olcsóbb hasznos terhet küldeni a világűrbe, az űrtevékenység egyre fontosabb nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés, emellett az űripar igen komoly üzleti lehetőségekkel is kecsegtet.
Ma még nehezen felmérhető mértékű, óriási üzleti potenciál van az ágazatban. Ez a piac most van kialakulóban: még könnyen lehet befolyásolni, kik legyenek a főszereplők, és ebben az államok a világon mindenhol komoly szerepet vállalnak.
Ehhez kapcsolódóan: Jelentős közpénzes támogatással rárepül a nagyobb magyar űripari cégekre a NER.
A program legnagyobb értéke az ISS-en eltöltött idő, azaz hogy milyen kísérleteket végez el fent a magyar űrhajós. Ez a lényeg, ugyanis Magyarország rendelkezhet az asztronauta űrben töltött idejének egy részével.
Egy űripari vállalkozásnak óriási lökést ad, ha rendelkezik flight heritage-dzsel,
azaz fel tudja mutatni, hogy eszköze valódi űrbeli körülmények között is működőképes.
A fő kérdés tehát az, hogy kik lesznek azok a szerencsések, akik felvihetik az eszközüket, kísérletüket az ISS-re, hogy a magyar űrhajós élőben tesztelhesse. Alább bővebben is olvashat ezekről, illetve arról, hogyan próbálja behálózni egy kormányközeli üzleti kör a magyar űripar minden szegletét.
Ehhez kapcsolódóan: Nem a magyar űrhajós lesz a HUNOR legnagyobb nyertese – Űr és NER, 3. rész