Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön arra figyelmeztette Kínát, hogy Peking hozzáállása az ukrajnai háborúhoz meghatározhatja a kétoldalú kapcsolatokat. Ugyanakkor közölte, hogy Európa nem törekszik „válásra”.
Az Európai Bizottság vezetője jövő héten elkíséri Pekingbe Emmanuel Macron francia államfőt – az EU vezetői Hszi Csin-ping elnököt keresik fel.
A látogatás – akárcsak Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöké csütörtöktől kezdődően – Hszi szolidaritásának múlt heti moszkvai demonstrációját követi Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Kicsit sem zavartatva Ukrajna kegyetlen és törvénytelen megtámadásától Hszi elnök továbbra is fenntartja »határtalan barátságát« Putyin Oroszországával” – mondta beszédében Von der Leyen.
Kína megpróbálta semleges közvetítőként pozicionálni magát, és közölte, hogy van olyan terve, amely a harcok befejezését segíti.
Azonban nem volt hajlandó elítélni Moszkva háborúját, és a Nyugat többször is figyelmeztette: tartózkodjon fegyverek bármiféle küldésétől Oroszországnak.
Von der Leyen közölte: minden „életképes” béketervnek Ukrajna feltételein kell nyugodnia, és nem szabad megszilárdítania a Kreml uralmát az általa elfoglalt területeken.
„Ebben a kérdésben egyenesnek kell lennünk. Az, hogy Kína hogyan viszonyul továbbra is Putyin háborújához, meghatározó tényező lesz az EU és Kína kapcsolataiban” – mondta.
Az EU arra törekszik, hogy saját megközelítést alkalmazzon Pekinggel szemben, miközben az Egyesült Államok arra készteti európai szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a Kínával szembeni keményebb kiállásához.
A nagyobb európai gazdasági hatalmak, mint például Franciaország és Németország nem akarják megszakítani az üzleti kapcsolatokat, míg a harciasabb keleti tagállamok keményebb vonalat szorgalmaznak.
Új világrend?
Von der Leyen szerint egyértelmű, hogy Kína Hszi alatt „elnyomóbbá válik otthon és rámenősebbé külföldön”.
Peking „egyértelmű célja a nemzetközi rend rendszerszintű megváltoztatása, Kínával a középpontban” – mondta.
De kitart amellett, hogy „életbevágóan fontos a diplomáciai stabilitás és a nyílt kommunikációs vonalak biztosítása Kínával”.
„Úgy gondolom, hogy nem járható út – és nem is érdeke Európának – a szakítás Kínával – mondta. – Nem akarjuk megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat.”
Az EU végrehajtó szervének vezetője hangsúlyozta, hogy „soha nem leszünk bátortalanok felvetni olyan kérdéseket, amelyek mélyen aggasztanak bennünket” Pekinggel szemben.
„Úgy gondolom, hogy teret kell hagynunk egy ambiciózusabb partnerségről szóló vitának és annak, hogyan tehetjük igazságosabbá és fegyelmezettebbé a versenyt” – mondta.
Von der Leyen közölte, hogy a kereskedelem terén az EU az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a viszonosság alapján próbálja egyensúlyba hozni a kapcsolatokat.
Ez magában foglalja annak a mérföldkőnek számító befektetési megállapodásnak az újraértékelését is, amely az emberi jogi szankciók miatti állásfoglalás miatt elakadt.
Az EU már most arra törekszik, hogy csökkentse függőségét Kínától a kulcsfontosságú ásványok, például a zöldebb technológiához szükséges lítium tekintetében.
Von der Leyen elmondta, hogy az unió „új védekezőeszközök” szükségességét fontolgatja olyan érzékeny ágazatokban, mint a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika és a robotika.
Az EU végrehajtó testülete még az év folyamán elő fogja terjeszteni első elképzeléseit azoknak a kínai befektetéseknek a lehetséges megfékezéséről, amelyek fokozhatják Peking katonai erejét.
„Gondoskodnunk kell arról, hogy vállalataink tőkéjét, szakértelmét és tudását ne használják fel rendszerszintű riválisaink katonai és hírszerzési képességeinek növelésére” – mondta.