Az új amerikai kormányzat a korábbinál „hosszabb távú és szilárdabb” nukleáris megállapodást szeretne kötni Iránnal – közölte Joe Biden megválasztott elnök külügyminiszter-jelöltje a következő négy évre vonatkozó külpolitikai vízióját ismertetve.
Antony Blinken ugyanakkor kijelentette, Washington „messze van” még attól, hogy új egyezményt hozzon tető alá Teheránnal, és hasonlóan vélekedett korábban a nemzeti hírszerzési igazgatói tisztségre jelölt Avril Haines is.
„Látnunk kell, hogy az elnök beiktatását követően Irán milyen lépéseket hoz”, fel kell mérni, hogy a közel-keleti ország „visszatér-e kötelezettségvállalásai teljesítéséhez” – mondta Blinken az amerikai szenátus külügyi bizottságának január 19-i meghallgatásán.
A külügyminiszter-jelölt arról számolt be, hogy szeretné, ha az Egyesült Államok ismét csatlakozna az iráni atomprogram korlátozását célzó, 2015-ös megállapodáshoz (JCPOA), amennyiben Teherán ismét eleget tesz majd a szerződésben rögzített előírásoknak.
Nem csak a rakétaprogramról szólna
Irán az utóbbi években fokozatosan egyre több pontját sértette meg az egyezménynek, miután azt Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta.
Antony Blinken kiemelte: a JCPOA lehetne az alapja egy „hosszabb távú és szilárdabb” megállapodásnak, amely olyan más területeket is magában foglalna, mint Irán rakétaprogramja és felforgató külföldi tevékenysége.
Ehhez kapcsolódóan: Ők lesznek a Biden-kormány kulcsfiguráiAz iráni kormány többször is leszögezte, hogy nem hajlandó beleegyezni rakétaprogramja vagy térségbeli fellépése korlátozásába, ehelyett felszólította az Egyesült Államokat, hogy térjen vissza az egyezményhez, és vonja vissza a kiszabott szankcióit. Teherán azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.
Amerikai „kevésbé biztonságossá” vált
Antony Blinken meglehetősen jól ismeri az atomalku részleteit, ugyanis 2013 és 2015 között a nemzetbiztonsági tanácsadó, 2015 és 2017 között pedig a külügyminiszter helyetteseként szolgált Barack Obama volt elnök kormányában.
Az 58 éves politikus hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „kevésbé biztonságossá” vált annak nyomán, hogy a Trump-adminisztráció elrendelte tavaly az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységét vezető Kászim Szulejmáni meggyilkolását.
Ehhez kapcsolódóan: HRW: Irán fenyegetőzik a lelőtt ukrán gép ügyébenRámutatott a gyilkosságot követő megtorló rakétatámadásokra, amelyekben amerikai katonák tucatjai szenvedtek agysérülést, illetve arra, hogy a biztonsági fenyegetések miatt sor kerülhet az Egyesült Államok iraki nagykövetségének bezárására.
Elítélte Navalnij őrizetbe vételét
A több mint háromórás meghallgatáson Oroszországról, Ukrajnáról, Georgiáról és Kínáról is kérdezték Blinkent a szenátorok.
Az amerikai diplomácia várható vezetője határozottan elítélte Alekszej Navalnij oroszországi őrizetbe vételét. Véleménye szerint ez jelzi, hogy Vlagyimir Putyin elnök „mennyire fél” az ellenzéki politikustól, aki „oroszok millióinak és millióinak” a nevében beszél.
"Putyin fél Navalnijtól" - fotós tüntetések Oroszországban
Antony Blinken arról is beszámolt, hogy támogatná Georgia meghívását a NATO-ba, amennyiben a volt szovjet tagköztársaság teljesíti a katonai szövetség által előírt feltételeket. Oroszország, amely megszállva tartja a kaukázusi ország területének nagyjából ötödét, ezt határozottan ellenzi.
Ennek kapcsán elutasította azokat az ellenvetéseket, amelyek szerint a NATO ilyen irányú bővítése háborúhoz vezethetne Oroszországgal, mondván, Moszkva éppen azért dönthetett 2008-ban Georgia megtámadása mellett, mert az nem volt tagja a katonai szervezetnek.
Aláhúzta, hogy az Obama-adminisztráció tagjaként támogatta volna halált okozó fegyverek szállítását Ukrajnának, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak a korrupcióellenes harcot is elő kell mozdítania a kelet-európai országban.
„Támogatnunk kell az ukránokat ebben, ugyanis még ha sikeresen segítünk is nekik legalább Oroszország kordában tartásában, amennyiben ez folytatódik, rendkívül nehéz lesz életképes demokráciát építeniük” – mondta.
A kínai ujgurok mellett
Antony Blinken végül támogatásáról biztosította Mike Pompeo távozó külügyminiszter előző napi nyilatkozatát, amelyben népirtásnak minősítette a kínai hatóságok fellépését a muszlim vallású ujgurok és más kisebbségek ellen Hszincsiang tartományban.
„Férfiakat, nőket és gyerekeket kényszerítenek koncentrációs táborokba, hogy átneveljék őket a Kínai Kommunista Párt ideológiájának követésére. Mindez népirtást célzó erőfeszítésekkel ér fel” – fogalmazott a hamarosan hivatalba lépő külügyminiszter-jelölt.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.