Donald Trump amerikai elnök a hírek szerint az iránt érdeklődött november 12-én, hogy milyen lehetőségeik lennének
megtámadni az iráni nukláris létesítményeket,
írja a Szabad Európa központi szerkesztősége a Reuters és a New York Times alapján.
Forgatókönyveket kapott, amik után letett az ötletről
A Fehér Házban tartott megbeszélésen Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Christopher Miller hadügyminiszter és az elnök katonai főtanácsadója, Mark Milley tábornok is részt vett.
Az elnök beosztottjai a hírek szerint lebeszélték erről a felvetésről. Többek közt azért, mert ez egy nagyobb konfliktust eredményezhetne, az elnök hivatali idejéből pedig csak két hónap van hátra.
Donald Trump felvetését egy név nélkül nyilatkozó hivatalnok megerősítette a Reutersnek.
Opciókat kért.
"Felvázoltak neki néhány forgatókönyvet, ami után végleg letett arról, hogy ilyen irányba lépjen tovább"
- állította a forrás. Trump a hírek szerint azért akart katonai erőt bevetni, mert látta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentését Irán uránfelhalmozásáról.
Ehhez kapcsolódóan: A korábbi limithez képest 12-szer annyi dúsított uránja van IránnakA Fehér Ház elzárkózott attól, hogy reagáljon ebben a témában. Irán pedig a hírekre válaszul megfenyegetett mindenkit, hogy "megsemmisítő" választ adnak minden, az iráni nemzetnek ártó lépésre.
Kivonulás Afganisztánból - a NATO figyelmeztet
A szenátus fő republikánus képviselője, Mitch McConnel közben amellett érvelt, hogy nem kéne felgyorsítani a csapatkivonást Irakból és Afganisztánból.
McConnel szerint egy ilyen lépés szerte a világon
"az USA vereségének és megalázásának szimbóluma lenne, és győzelem az iszlám szélsőségeseknek".
Donald Trump ugyanis állítólag ezt is tervezte, sajtó hírek szerint Afganisztánból 2 ezer, Irakból 500 katonát kellett volna még azelőtt visszahívnia a Pentagonnak, mielőtt Joe Bident beiktatják. A Pentagon nem erősítette meg a hírt.
Az Afgán Nemzeti Hadsereg gyakorlatozik Guzarában, Herat tartományban 2020. november 15-én.
A kivonásokkal mindkét országban csak 2500-2500 amerikai katona maradna, ami kevesebb, mint az USA katonai szakértői szerint a stabilitáshoz minimálisan szükséges létszám.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is figyelmeztetett, hogy a szövetség komoly árat fizetne azért, ha túl korán hagynák el Afganisztánt.
"Komoly döntés előtt állunk most. Csaknem 20 éve vagyunk Afganisztánban, és egy NATO-szövetséges sem szeretne tovább maradni, mint szükséges. De közben nagyon nagy lehet annak az ára, ha túl korán vagy koordinálatlanul vonulunk ki."
Ehhez kapcsolódóan: Átállt a tálibokhoz az egyetlen afgán női hadúrJens Stoltenberg szerint túl korai kivonulás esetén az ország nagyon hamar újra a terroristák bázisa lehet, és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet (ISIS) is újra megerősödhet.
Szomáliából szinte minden amerikai katonát kivon az elnök, értesült a Reuters. Nagyjából 700 amerikai katona segíti az országban legyőzni az al-Kaida szövetségesét, az al-Shabaabot. Az országban 1991 óta polgárháború dúl, de a nemzetközi békefenntartó erők az elmúlt évtizedben visszaszerezték a fővárossal együtt az ország nagy részét az al-Shabaabtól.