Elnökjelöltként Joe Biden azt ígérte, hogy visszavonja a Trump-kormányzat döntéseit, amelyek nyomán az Egyesült Államok nemzetközi szerződéseket mondott fel. Arról is beszélt, hogy helyreállítja a transzatlanti kapcsolatokat, amelyek szerinte az elmúlt 75 évben az európai stabilitás fő pillérét jelentették.
Joe Biden, aki volt szenátor és több, mint 50 éve dolgozik Washingtonban úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok a demokratikus országok szövetségének az élén tud a leghatásosabban szembeszállni a globális fenyegetésekkel.
Azt mondta, hogy hatalomra kerülve „azonnali lépéseket” tesz majd a szövetségesi kapcsolatok megerősítésére és tesz azért, hogy „ismét Amerika vezesse a világot”.
Ehhez kapcsolódóan: Joe Biden nyerte az amerikai elnökválasztástBiden ugyanakkor komoly hazai problémákkal lesz kénytelen szembenézni, amikor januárban átveszi egy mélyen megosztott ország irányítását. A problémák közé tartozik a koronavírus-pandémia, a magas munkanélküliség, a faji alapú feszültség és a növekvő vagyoni különbségek. Elemzők szerint emiatt takaréklángra teheti a külpolitikát. Azt is hozzáteszik, hogy a Biden-kormányzatnak néhány hónapjába kerülhet a teljes külpolitikai csapat felállítása és a külpolitikai prioritások meghatározása.
Az eredményeket mutató, folyamatosan frissülő térképünket itt találja.
NATO/EU
Biden azt mondta, hogy szeretné helyreállítani a transzatlanti kapcsolatokat, amelyekben szerinte kárt okozott az Európai Uniót és a NATO-t bíráló, az egyes európai termékekre büntetővámokat kivető és nemzetközi szerződéseket felmondó Donald Trump elnök.
Trumppal szemben, aki 2016-ban „idejétmúltnak” nevezte a NATO-t, Biden azt a „modern történelem leghatásosabb politikai-katonai szövetségeként” említette. Hozzátette, hogy a NATO-nak erősnek kell maradnia és alkalmazkodnia kell az Oroszországból kiinduló új fenyegetésekhez.
„Az orosz agresszió ellensúlyozására fent kell tartanunk a szövetség katonai ütőképességét és közben kiterjeszteni képességét, hogy szembe tudjon szállni a nem hagyományos fenyegetésekkel. Ezek közé tartozik a fegyverként használt korrupció, a dezinformáció és a hekkerek bevetése” – írta Biden az idén a Foreign Affairs külpolitikai magazin egyik cikkében, amelyben több témában kifejtette álláspontját.
Joe Biden (b) és Vlagyimir Putyin moszkvai találkozója 2011. március 11-én.
Oroszország/Ukrajna/Fegyverzetkorlátozás
Biden azt mondta, hogy keményebb álláspontra helyezkedik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, Moszkvát pedig „ellenfélnek” és az Egyesült Államokra leselkedő legnagyobb „fenyegetésnek” nevezte.
Bírálta a Kremlt a Krím elfoglalásáért és a Kijev és az oroszok által támogatott szeparatisták háborújáért a Donbasz régióban. Megvádolta Moszkvát az amerikai választásokba való beavatkozással és orosz újságírók és a civilszféra vezetői elleni támadásokkal. Trump ritkán bírálta a Kremlt.
„Trumppal szemben én megvédem demokratikus értékeinket és szembeszállok a Putyinhoz hasonló autokratákkal” – írta Biden egy augusztusi tweetjében.
Biden emellett büntetéssel fenyegette Oroszországot, ha az bevatkozik a 2020-as elnökválasztásba és elutasította Trump ötletét, hogy hívják vissza Moszkvát a fejlett ipari országok G7-es csoportjába.
Biden szeretné elérni a Kreml-által támogatott, Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 2 vezeték projekt leállítását. A vezeték ellenfelei szerint az Északi Áramlat 2 jelentős tranzitdíjaktól fosztaná meg Ukrajnát és növelnié Európának az orosz energiaexporttól való függőségét.
Biden, aki alelnökként Obama képviselője volt Ukrajnában, határozottan támogatja Ukrajna önállóságát és európai integrációját. Emellett pártolja, hogy halált okozó fegyverekkel lássák el az oroszok által támogatott szeparatistákkal harcoló Kijevet.
Fegyverzetkorlátozás
Biden azt mondta, hogy meghosszabbítja az Új START szerződést, ami az utolsó Oroszországgal kötött, érvényben lévő nukleáris fegyverzetkorlátozó egyezmény. Közben tárgyalásokat szorgalmaz majd egy új paktum megkötésére. Az Új START, amely korlátozza mindkét ország stratégiai nukleáris arzenálját, februárban jár le, de közös megegyezés alapján maximum öt évre meghosszabbítható.
A Trump kormányzat elutasította Moszkva javaslatát, hogy feltételek nélkül hosszabbítsák meg az Új START-ot és azt az ajánlatot is, hogy egy évre terjesszék ki a hatályát. Így nincs megállapodás a szerződés fenntartásáról. Biden azzal érvel, hogy az alku az amerikai biztonsági érdekeket szolgálja és ki kell terjeszteni, közben pedig próbálkozni kell egy új egyezmény megkötésével.
Miközben Biden Putyinnal és Moszkva lépéseivel szembeni álláspontja arra utal, hogy hivatalba lépése után feszült marad, sőt romolhat is Washington és Moszkva viszonya, elemzők szerint a fegyverzetkorlátozás ama kevés téma egyike, amelyekben eredményes tárgyalásokat folytathat az Egyesült Államok és a Kreml.
Irán
Biden azt mondta, hogy visszalépteti az Egyesült Államokat az Iránnal kötött 2015-ös nukleáris egyezménybe. Ez a megállapodás korlátozza az ország nukleáris tevékenységét, cserébe enyhítették a Teheránra kivetett szankciókat. Biden feltétele az, hogy Irán tartsa be az egyezmény rendelkezéseit.
Azt követően, hogy Trump az Egyesült Államok nevében 2018-ban felmondta a JCPOA néven ismert egyezményt és szankciókat vezetett be Teherán ellen, Irán megszegte a megállapodást. A szankciók kárt okoztak az iráni gazdaságnak, de nem ösztönözték arra, hogy új alkura törekedjen.
Biden azt mondta, hogy együttműködik a többi érintett hatalommal - Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal, Kínával és az EU-val - hogy módosítsák az egyezményt, amint Irán ismét elkezdi betartani annak feltételeit.
“Szövetségeseinkkel együttműködve megerősítjük és kiterjesztjük a nukleáris egyezmény hatáskörét, miközben kezeljük az egyéb, aggályos kérdéseket, például az emberi jogok megsértését és a külföldiek bebörtönzését” - mondta Biden.
Joe Biden (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök pekingi találkozója 2013. december 4-én.
Kína
Összehasonlítva a 2009-2017 közötti alelnöki időszakával, Biden sokkal keményebb álláspontot vett fel Kínával szemben az utóbbi években. Bírálta Pekinget az emberi jogok megsértése és igazságtalan kereskedelmi gyakorlata miatt.
Ugyanakkor bírálta Trump politikáját is. Azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak koalíciót kellett volna létrehoznia szövetségeseivel, hogy szembeszálljanak Kínával a jogsértések és kereskedelmi politikája miatt, nem pedig kétoldalú kereskedelmi háborúba kezdeni a világ második legnagyobb gazdaságával.
“Amikor más demokráciákkal együtt lépünk fel, akkor több, mint megkétszereződik az erőnk. Kína nem hagyhatja figyelmen kívül a globális gazdaság több mint felét. Ez komoly befolyást ad nekünk, hogy alakíthassuk a szabályokat, a környezetvédelemtől kezdve a munkaerőpiacon át a kereskedelem, technológia és átláthatóság kérdéséig, hogy azok továbbra is tükrözzék a demokratikus érdekeket és értékeket” - mondta.
Afganisztán
Biden azt mondta, hogy hazaviszi a csapatokat Afganisztánból - közel 20 évvel azután, hogy a 2001. szeptemberi támadások nyomán az Egyesült Államok vezette invázió megpróbálta eltávolítani a hatalomból a tálibok szélsőséges csoportját. Biden csak egy kisebb, különleges erőkből álló kontingenst hagyna az országban, amelyet terrorelhárító műveletekben vetnének be.
Biden 2009-2017 közötti alelnöksége idején ellenezte az amerikai csapatok létszámának jelentős bővítését Afganisztánban.
Hacsak nem történnek számottevő változások január 20-i beiktatása előtt, Biden egy történelmi, de törékeny békefolyamatot örököl meg a Trump-kormányzattól, amely 2020. februárjában politikai alkut kötött a tálibokkal. A megállapodás elvezetett a szélsőségesek és az amerikai támogatású afgán kormány közötti béketárgyalásokhoz.
Könnyek és örömkönnyek - így reagáltak az amerikai választók
Környezetvédelem
Biden “létfenyegetésnek” nevezte a globális felmelegedést és azt mondta, hogy az Egyesült Államok visszalép a klímaváltozás elleni harcról szóló, 2015-ös Párizsi Egyezménybe, amelyből Trump néhány hónappal hivatalba lépése után kiléptette az országot.
“A Biden kormányzat első napján újra csatlakozom a párizsi klímaegyezményhez. Ezt követően csúcstalálkozót szervezek a világ nagy széndioxid-kibocsájtó államainak, arra ösztökélem az országokat, hogy legyenek ambíciózusabbak, hogy még nagyobb és gyorsabb haladást érjenek el” - írta Foreign Affairs cikkében.
Arról is beszélt, hogy támogatná a hazai megújulóenergia-ipart - benne a szél- és napenergia cégeket -, hogy csökkentsék Amerika szénhidrogén-fogyasztását. Bírálói attól tartanak, hogy Biden fokozza majd a fosszilis tüzelőanyag ágazat szabályozását és ezzel megfojtja a befektetéseket és a növekedést.
Trump alatt az Egyesült Államok felpörgette az olaj- és gázkitermelést és a világ legnagyobb szénhidrogén-termelőjévé lépett elő.
Az amerikai olaj- és gázkitermelés növekedése részben lehetőséget teremtett Washingtonnak arra, hogy az energetikával összefüggő szankciókat vezessen be egyes államok, például Oroszország, Irán és Venezuela ellen.
Joe Biden Iowa államban kampányol 2020-ban.
Demokrácia
Biden azt mondta, együttműködik az amerikai szövetségesekkel, hogy világszerte megerősítsék a demokráciát és visszaszorítsák a beszivárgó tekintélyelvűséget. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy széles körben elterjedt vélekedések szerint visszaszorult a demokrácia egyes NATO-tagállamokban, köztük Magyarországon és Lengyelországban.
“Hivatali időm első évében az Egyesült Államok globális Demokrácia Csúcstalálkozó helyszíne lesz azért, hogy megújítsuk a szabad világ nemzeteinek közös szellemét és céljait. A csúcs egy asztalhoz ülteti a világ demokráciáit, hogy megerősítsük demokratikus intézményeinket, közös napirendet állítsunk fel és őszintén konfrontáljunk azokkal a nemzetekkel, amelyek visszaléptek a demokrácia terén”.
Hazai kérdések
Biden egy mélyen megosztott országot örökölt, ahol az elmúlt hónapokban egymást érték a tüntetések a színes bőrű lakosokkal szembeni rendőri erőszak és a koronavírus elleni intézkedések miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Joe Biden: itt az ideje, hogy Amerika meggyógyuljonEllenfelei szerint részben Trump szítja a megosztottságot, például a faji kérdésekben és a bevándorlás kérdésében. Bidennek kemény feladat lesz megpróbálni egyesíteni az országot a feszült választási kampány után.
A koronavírus kérdésében Biden azt mondta, hogy “a tudósokra hallgat majd” és “bármit megtesz”, hogy leállítsa terjedését az Egyesült Államokban. Ha szükség lesz rá, akkor nagy területekre kiterjedő karanténokat is kész bevezetni. Arról is beszélt, hogy közterületen kötelezővé teszi a maszkviselést.
Az Egyesült Államokban több az igazolt koronavírus-fertőzés és haláleset, mint bármely más országban a világon. A pandémia miatt megugrott a munkanélküliség, ami különösen az alacsony jövedelműeket sújtotta és ezzel tovább növelte a vagyoni különbségeket.
Biden azt mondta, hogy visszavonja a Trump által a nagy cégeknek és a leggazdagabb amerikaiaknak adott adókedvezményeket, miközben a legszegényebbeket támogatva, megemeli a minimálbért. Arról is szólt, hogy megerősíti a 2010-es, Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvényt, amelyet Trump - bírálói szerint - úgy módosított, hogy aláásta a jogszabály által nyújtott védelmet.
Ehhez kapcsolódóan: Joe Biden - út a Fehér HázigAz amerikai választási rendszerről
Az amerikai elnökválasztások után az exit poll felmérések és a szavazatszámlálók által közölt adatok alapján a sajtó igyekszik mihamarabb bejelenteni a szavazás nyertesét. A választási rendszer sajátosságai miatt azonban a végső szót nem a leadott szavazatok száma alapján mondják ki, hanem a szövetségi államok előre meghatározott számú képviselői, az úgynevezett elektorok végső szavazása dönt a győztesről. Az elektorok többnyire követik az elnökválasztás saját államukban született eredményét, de volt már példa eltérésekre. Emiatt csak az ő ülésükön, december 14-én derül ki a nyertes személye, így az elnökválasztás hivatalos eredményét is csak akkor lehet kimondani.