A piros gomb aktatáskában érkezik: az orosz és az amerikai elnök atomtáskája

Trump londoni útján viszi a képen a tiszt az "atomfocit" 2018. július 12-én.

Mit rejt az az atomtáska, amit mindig magukkal visznek az orosz és amerikai vezetők, akárhova is mennek? Most is ott lesz a kíséretüknél Genfben, amikor Joe Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal. Az aktatáskák birtokosa elvileg a világon akárhonnan indíthat atomtámadást.

Történelmi áttekintés - és betekintés a táskákba.

Az amerikaiak fekete bőrtáskáját "nuclear football", azaz atomfoci néven emlegetik.

Az orosz tisztek kezében lévő keményfedeles aktatáska pedig a "Cheget", ami Oroszország egyik kaukázusi hegyéről kapta a nevét.

Mindkét ország bőröndje ott lesz június 16-án, amikor Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Genfben. Az aktatáskák valóban képesek előidézni a világvégét, mert tulajdonosuk a világon akárhonnan atomtámadást indíthat.

Woody Lee hadnagy a Vörös téren az "atomfocival", amit a csuklójához erősítettek egy bőrszíjjal, nehogy elveszítse vagy elvegyék tőle. A kép Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov moszkvai találkozóján készült 1988 májusában.

Az amerikai "atomfoci" lényegében egy bőrborítású fémtáska, kommunikációs eszközökkel és több füzettel. Az egyik igen komor forgatókönyvet tartalmaz: atomcsapások lehetséges célpontjait. Ezenkívül található benne egy lista azokról a titkos bunkerekről, ahol menedéket találhat magának az elnök és stábja atomtámadás esetén.

A képen egy tiszt viszi az "atomfocit" 2017. április 25-én a Fehér Ház közelében.

Állítólag egy tervezett atomháború, a Dropkick művelet korai terve után kapta a nevét az amerikaiak bőröndje, arra utalva, hogy egy labda szükséges a rugás elindításához.

Chester Clifton tábornok (jobbra) viszi az "atomfoci" legelső verzióját John F. Kennedy (középen) amerikai elnök mellett Massachusettsben 1963 májusán.

Először az 1962-es kubai rakétaválság után lehetett látni a táskát. John F. Kennedy elnök meggyőzte tanácsadóit, hogy az Egyesült Államok legyen felkészülve egy azonnali atomcsapás indítására, garantálva, hogy közvetlenül az elnöktől érkezzen ennek elrendelése.

Egy amerikai tengerésztiszt viszi az "atomfocit" a Blenheim kastélyba, Donald Trump londoni látogatásán 2018 júliusában.

Az elnöknél emellett van egy "keksz" néven emlegetett kártya azokkal a kódokkal, amelyekkel igazolni tudja, hogy valóban a főparancsnok adja ki az utasításokat az "atomfocin" keresztül. Ha az elnök cselekvőképtelen, az alelnök veszi át ebben is az elnök szerepét.

Az atomfoci a londoni amerikai nagykövet rezidenciáján 2018 júliusában.

A bőrönd hordozóit az amerikai hadsereg hat szolgálati ágáról felváltva választják ki, és az ország egyik legszigorúbb átvilágításán esnek át.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 1999. december 31-én kapta meg a Kremlben az atomtáskát.

Ennél lényegesen kevesebbet tudunk arról a rendszerről, aminek segítségével az orosz vezetők indíthatnának atomcsapást. A jelentések szerint 1983 óta használja ezeket az aktatáskákat a Kreml, és egy orosz múzeumnak köszönhetően egy korai verziójukba bele is pillanthatunk.

Ezt az aktatáskát Borisz Jelcin használta 1991-99 között.

A bal oldali gombokon "ajánl, törlés és megerősítés" olvasható. A jobb oldali piros gombon lévő felirat: "adás" (transmit). Az eszközt állítólag a korábbi Szovjetunió idős vezetőinek kedvéért tervezték rendkívül egyszerűre.

Orosz tisztek viszik az aktatáskákat Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai elnök vlagyivosztoki találkozóján 2019 április 25-én.

Az orosz bőröndvivők állítólag mindig tengerésztiszt egyenruhában vannak, hogy kitűnjenek a tömegből.

A képen Putyin a krimszki légibázison 2013 januárjában. A háttérben tisztelgő tisztnél látható az aktatáska.

A június 16-i svájci találkozón a szakavatottak talán kiszúrhatják az orosz és az amerikai bőröndöket. Korábbi hasonló eseményeken ezek a vezetőktől általában pár méterre voltak.