"Szándékos mérgezés” gyanújával folytattak vizsgálatot az amerikai hatóságok egy orosz ellenzéki aktivista két, életveszélyes megbetegedése ügyében, amely sokban hasonlít a Navalnij-mérgezésre.
Ez derült ki most hozzáférhetővé vált kormányzati feljegyzésekből - amelyeket a Szabad Európa átvizsgált. A dokumentumok szerint amerikai orvosok és tudósok felvetették annak a lehetőségét, hogy a férfit biológiai fegyverrel vagy radioaktív anyaggal próbálták megölni.
Miért betegedett meg hirtelen kétszer is két év alatt?
Az amerikai nyilvántartási anyagok részei azoknak a dokumentum-csomagoknak, amelyeket az amerikai Igazságügyi Minisztérium adott át Kara-Murzának. Az aktivista jogi eszközöket bevetve folyamodott a minisztériumhoz, hogy kiderítse, mit tud az amerikai kormány 2015-ös és 2017-es megbetegedései okáról.
Vlagyimir Kara-Murza Washington mellett él feleségével és gyermekeivel. A férfi szerint kétszer szándékosan megmérgezték Moszkvában, mert Amerikában jogsértésekhez köthető orosz illetékesek elleni szankciókért lobbizott.
A Szabad Európa által látott első dokumentumcsomagból kiderült, hogy az FBI engedélyt kért és kapott Kara-Murzától, hogy vérmintákat küldjön egy vezető amerikai kormányzati katonai laborba.
A feljegyzések arra is utalnak, hogy Christopher Wray, az FBI igazgatója valószínűleg kongresszusi képviselők kérésére, közvetlenül részt vett az átfogó vizsgálatban.
Ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium továbbra is visszatart több száz oldalnyi iratot - annak ellenére, hogy megállapodásra jutottak az orosz aktivistával az általa indított szövetségi perben.
Miért? Magyarázatként nemzetbiztonsági megfontolásokat és a különböző amerikai szövetségi ügynökségek közötti adatátadásra vonatkozó felülvizsgálati szabályokat említettek.
Stephen Rademaker, aki a perben Kara-Murzát képviseli, a Szabad Európának elmondta, hogy mintegy 275 oldalt "más ügynökségekkel folytatott konzultáció céljából” tartanak vissza, míg 10 további oldalt pedig nemzetbiztonsági okokból.
"Lehetséges, hogy azért, mert kínos a hatóságoknak, hogy nem tudják meghatározni, milyen anyannak próbálták megmérgezni Vlagyimirt. Viszont az amerikai kormány óriási technikai háttérrel rendelkezik és ennek ismeretében valószínűbbnek tartom, hogy mégis valamilyen következtetésre jutottak a mérgezéssel kapcsolatban"
- írta Rademaker egy e-mailben.
Noha Vlagyimir Kara-Murza esete több mint öt évre nyúlik vissza, a két potenciális mérgezés okának kutatása új lendületet kapott két másik, orosz ügy miatt, amelyek világszerte nagy port vertek fel.
2020 augusztusában Alekszej Navalnij korrupcióellenes aktivistát mérgezték meg, előtte, 2018 márciusában pedig Szergej Szkripal egykori orosz hírszerző tisztet.
Ehhez kapcsolódóan: 3 éve Navalnij nyomában lehetett az orosz hírszerzésMindkét esetben a novicsok néven ismert szofisztikált idegmérget vetették be, amit még a Szovjetunióban fejlesztettek ki.
Navalnij a héten a brit Bellingcat nyomozó csoporttal és médiapartnereivel együtt olyan bizonyítékokat mutatott be, amelyek szerintük egyértelművé teszik, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg.
Amiben Kara-Murza esete más, az az, hogy mekkora nyomozói és tudományos kapacitást vetett be az FBI a potenciális mérgezések okának kiderítésébe.
A Szabad Európa kérdéseire az FBI közölte, hogy nem kívánja kommentálni a nyomozást. Az Igazságügyi Minisztérium sem válaszolt erre a megkeresésünkre.
"Szándékos mérgezés esete"
A most napvilágra került dokumentumok arra utalnak, hogy 2018 közepétől az FBI tisztviselői arra fókuszáltak nyomozásukban - amit többek között Kara-Murza felesége, Jevgenyia orosz orvosok első diagnózisának nevezett - hogy az aktivista 2015-ös mérgezését citalopram-túladagolás okozta. (A citalopram egy széles körben alkalmazott antidepresszáns. A férfi ezt a szert és gyomorsav-túltengés elleni tablettákat is szedett).
Kara-Murza politikai ellenfelei, internetes trollok és az orosz állami média ennek nyomán kábítószerfüggőnek állították be, az állítólagos mérgezéseket pedig “balesetekként” írták le - bár 2017-es, második mérgezése előtt már abbahagyta a citalopram szedését.
"Orvosokkal folytatott konzultációk és az FBI laboratóriumi teszteredményei kizárják annak lehetőségét, hogy az áldozat vényköteles gyógyszerekkel és / vagy az alkohollal túladagolta magát" - állt az FBI washingtoni irodájának 2018. június 13-i összefoglaló jelentésében. "Az FBI szándékos mérgezésként vizsgálja ezt az ügyet” - fűzték hozzá megjegyzésként
Az FBI nyilvántartásai azt mutatják, hogy két izraeli orvos Kara-Murza támogatóinak kérésére Moszkvába utazott a 2015-ös kórházi kezelés után.
A most hozzáférhetővé vált dokumentumok két izraeli orvos szakvéleményét is tartalmazzák - az ő nevüket megváltoztatták és a Szabad Európa lapzártáig nem tudta megállapoítani személyazonosságukat.
Az egyik orvos megjegyzése - az FBI nyilvántartás szerint az - hogy “közölték Kara-Murzával, hogy égési sérülések voltak a nyelőcsövében, a gyomrában és a belében, külső égési sérülésnek viszont nem volt jele”.
Az orvos szerint az égési sérüléseket "nem gyógyszer okozta", és "szerinte a mérgezés nem gyógyszeres kezelés eredménye volt".
„A biotoxin valamilyen formája”
Hathetes moszkvai kezelés után Kara-Murza állapota stabilizálódott, kiengedték a kórházból és feleségével együtt visszatért az Egyesült Államokba, ahol állandó lakhellyel rendelkeznek.
Egy forrás, amelynek a nevét titkosították a dokumentumokban, a mérgezés után mintákat és bizonyítékokat adott át az FBI-nak. Ezekről azt állította, hogy Kara-Murzától származtak. Köztük volt egy hányásfoltos póló, fehérnemű, haj- és köröm minták valamint egy “feltehetően vérminta” - olvasható az anyagban.
Ezeket a mintákat az FBI virginiai laborjába küldték "toxikológiai vizsgálatokra, hogy kiderítsék, megmérgezték-e Kara-Murzát" - áll az FBI 2015. június 25-i elektronikus kommunikációjában.
Az üzenet szerint felhívták az FBI labor figyelmét, hogy "a minták minimális mérete megnehezíti a tesztelést".
Egy ekkortájt küldött másik üzenetből az derült ki, hogy az FBI Tömegpusztító Fegyverek Igazgatóságát is bevonták az ügynökségek közötti levelezésbe.
Néhány héttel később egy virginiai kórházban megkezdődött Kara-Murza kórházi rehabilitációja. Ismét terápiás kezelésen esett át, hogy újra járni tudjon, és elmondása szerint egy évig sétabotot használt.
Vlagyimir Kara-Murza (balra) a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban egy 2014. január 30-i sajtótájékoztatón a 2014. évi szocsi olimpiával összefüggő a korrupcióról szóló jelentést tartja a kezében, a képen látható Borisz Nemcov orosz ellenzéki vezető is.
A kórház orvosai is több vizsgálatot végeztek, egyrészt, hogy segítsék a férfi felépülését, de azért is, hogy kiderítsék betegsége okát.
Az elrendelt tesztek között szerepelt a polónium és a polónium-210 - egy ritka, erősen radioaktív anyag - szűrése.
A polónium-210 kilenc évvel korábban került a világhírek fókuszába, miután ezzel mérgezték meg Londonban Alekszandr Litvinyenkót. A volt orosz hírszerző hetekkel később meghalt. A brit hatóságok Andrej Lugovoj orosz biztonsági ügynököt és egy másik férfit vádoltak a meggyilkolásával. Lugovoj jelenleg orosz parlamenti képviselő.
Kara-Murzánál egy másik laboratóriumi vizsgálatot is elrendeltek, hogy kimutassák, volt-e a dioxin a szervezetében. A dioxin egy olyan vegyi anyag családba tartozik, amelynek némelyik változata nagy mennyiségben halálos méreg lehet. Az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumokban nem látható, hogy miért rendelték el ezt a vizsgálatot, illetve hogy mi lett a teszt eredménye.
Viszont az ismert, hogy dioxint használtak Viktor Juscsenko későbbi ukrán elnök megmérgezéséhez. Juscsenko a 2004-es ukrán elnökválasztási kampány idején lett rosszul és halt majdnem bele a mérgezésbe és arcán maradandó nyomokat hagyott az anyag.
A dokumentumok szerint az FBI laboratóriuma végül “a minták előrehaladott kora miatt” nem tudta azonosítani a 2015-ös esetben vélhetően használt mérget.
Egy másik orvos szerint Kara-Murza agyában vagy a gerincében érgyulladás - vasculitis - alakult ki.
Az orvos szerint gyanús volt, hogy miért pont akkor:
“Mivel ez egy potenciálisan méreg által okozott akut betegsége után jelentkezett, másodlagos jelenségnek” és nem külön betegségnek tűnik -írta.
Három évvel később, az FBI 2018. június 13-i feljegyzésében, az addigi vizsgálat összefoglalójában megjegyezte, hogy a 2015-ös első esetet követően Kara-Murza orvosai "azon a véleményen voltak, hogy Kara-Murzának - akár véletlenül, akár szándékosan - valamilyen biotoxin került a szervezetébe.”
Furcsa leves
2017. február 1-én néhány órával második megbetegedése előtt Kara-Murza egy moszkvai étteremben vacsorázott. Mint visszaemlékezett, sokáig tartott, míg kihozták az ételt. A levesnek “olyan rossz íze volt, hogy gyakorlatilag ehetetlen volt”. Vacsorapartnere, egy másik ellenzéki aktivista csak teázott és ő nem lett rosszul.
Az eset hasonlít arra, ami Alekszandr Navalnij ellenzéki vezetővel is történt. Ő ezen a héten beszélt arról, hogy valami nagyon rosszízű dolgot fogyasztott, mielőtt másnap rosszul lett volna.
Augusztusi, emlékezetes repülőútja előtt egy nappal, Navalnij egy koktélt rendelt a szibériai Tomszk egyik éttermében. “Olyan rossz íze volt, hogy csak pár kortyot ittam belőle, inkább otthagytam… aztán éjfélkor lefeküdtem aludni” - mesélte.
Your browser doesn’t support HTML5
5 dolog a Navalnij-ügyről
A Bellingcat brit nyomozócsoport és partnerei meta-adatokra és egy kiszivárgott telefon-hívás nyilvántartásra utalva azt jelentették, hogy FSZB-tisztek intenzív kommunikációba kezdtek abban az időben, amikor Navalnij nyugovóra tért. Az aktivistánál nyolc órával később, a tomszki reptéren kezdtek először mutatkozni a rosszullét jelei.
Kara-Murza 12 órával azután lett rosszul, hogy belekóstolt a pocsék ízű levesbe. Ezt az élményét annyira fontosnak találta, hogy megemlítette egy FBI-ügynöknek, akivel második mérgezéséről beszélgetett.
Szabványos tesztek
2017-ben, szemben a két évvel korábbi esettel, Kara-Murza barátainak és családjának sikerült azonnal az Egyesült Államokba vinnie a férfi vér- és szövetmintáit, hogy az FBI tesztelésnek vesse alá azokat.
A feljegyzések szerint a hatóság többek között a quanticói laborban el is végezte az újabb vizsgálatokat. Az eddig kiadott eredmények szerint azonban az egyetlen potenciálisan gyanús lelet a vizeletében megemelkedett báriumszint volt.
A vérmintát megerősítés céljából egy független laboratóriumba küldték, de ez az teszt "nem tárt fel toxikológiai jelentőségű pozitív eredményt” - azaz, nem mutatott ki mérgező anyagot.
Közben az orosz állami média az idén ősszel úgy próbálta meg beállítani a feljegyzéseket, hogy azok szerint az amerikai hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy Kara-Murzát nem mérgezték meg szándékosan.
A feljegyzések egyike sem állít ilyet. Az FBI eddig kiadott laboratóriumi munkájának leírásából kiderül, hogy gyógyszerek és egyéb anyagok jelenlétét vizsgálták, de nem kutattak “egzotikusabb” mérgek után - állítja Bruce Goldberger, a Journal of Analytical Toxicology (Analitikus Toxikológia Magazin) főszerkesztője, az amerikai Törvényszéki Toxikológiai Tanács elnöke.
Szerinte a kérdéses FBI-laboratórium nem folytat teszteket a tömegpusztító fegyverek vagy biotoxinok, például a lépfene kimutatására.
"A laboratóriumban kábítószereket és más anyagok nyomait kutatják, de tömegpusztító fegyverekét nem" - mondta egy telefonos interjúban Goldberger, aki egyben a Floridai Egyetem orvosi karának törvényszéki szakértői főnöke is.
Felső szintek
Kara-Murza az 1990-es években Borisz Nemcov régiós kormányzó és miniszterelnök-helyettes legfontosabb helyettese volt. Nyemcov később ellenzéki vezető és Putyin harcos kritikusa lett. A politikust 2015 februárjában a Kreml tőszomszédságában agyonlőtték - körülbelül három hónappal azelőtt, hogy Kara-Murza először hirtelen megbetegedett volna.
A férfi szerint mindkét betegsége, - amelyekről határozottan az állítja, hogy mérgezések voltak - megtorlás volt politikai aktivizmusa miatt. Például azért, mert az Egyesült Államokban lobbizott a “Magnyitszkij-törvény” elfogadásáért. Ez a 2012-es jogszabály végül szankciókat vezetett be olyan orosz illetékesekkel szemben, akik Washington szerint jogsértéseket követtek el. A törvény elfogadása feldühítette a Kremlt.
Vlagyimir Kara-Murza (balra) és John McCain szenátor tanúvallomásra készülnek a szenátusi albizottság 2017. március 29-i washingtoni meghallgatása előtt.
Kara-Murza ügye nemcsak az FBI-t foglalkoztatta, de az amerikai politika legfelsőbb szintjeire is eljutott.
2018 januárjában, két hónappal a Szkripal-mérgezés előtt szokatlan találkozóra került sor Washingtonban. A három legfontosabb orosz hírszerző ügynökség igazgatója az Egyesült Államokba utazott, hogy az amerikai kollégákkal, köztük Mike Pompeóval, a CIA akkori igazgatójával tárgyaljanak.
A Fehér Ház korábbi tisztviselői szerint a találkozók célja az volt, hogy megállítsák a spirálba került orosz-amerikai kapcsolatok további romlását. A trend Barack Obama elnök alatt kezdődött, a viszony pedig drámai módon elmérgesedett azután, hogy állítások szerint Oroszország beavatkozott a Donald Trump által megnyert 2016-os elnökválasztásba.
Kara-Murza titokzatos betegségeit elég fontosnak ítélték meg ahhoz, hogy az Amerikába látogató orosz tisztviselők és vendéglátóik napirendjére tűzzék - állította a Szabad Európának névtelenül nyilatkozó két volt tisztviselő.
Veterán amerikai hírszerzők rendkívül szokatlannak, és példanélkülinek nevezték az oroszok látogatását. Pompeo kénytelen védelmébe venni a találkozót, miután a kongresszusi demokraták nyíltan kritizálták.
Az FBI laboratóriumi naplóiból kiderül, hogy Kara-Murza vérmintáit 2018. március 6-án - két nappal azután, hogy Szkripal és lánya a később novicsok-mérgezésként azonosított tünetekkel megbetegedett - kivették a raktárból, majd 27 perccel később visszatették egy “bizonyíték-tároló” hűtőszekrénybe.
Nem volt világos, hogy tesztelés, rutin-karbantartás vagy valamilyen más ok miatt történt-e.
Kara-Murza több mintáját a következő hónapban is kivették az FBI tároló hűtőszekrényéből.
Mivel az orosz aktivista kongresszusi szövetségesei arra késztették az FBI-t, hogy azonosítsa, mi áll megbetegedései hátterében, Vlagyimir Kara-Murza azt remélte, hogy kiadnak valamilyen nyilvános dokumentumot, amelyet egyfajta pajzsként vagy figyelmeztetésként használhat esetleges jövőbeli támadóival szemben.
2018 közepére, miután először azt mondta a kongresszusi képviselőknek, hogy lesz ilyen dokumentum, az FBI hirtelen hátraarcot csinált és a képviselők csalódására, megtagadta bármely információ kiadását.
A Szabad Európának nyilatkozva Kara-Murza párhuzamot vont a Navalnij-üggyel is, amelyben Angela Merkel német kancellár nyilvánosan elítélte Oroszországot, miután a német hatóságok Navalnyij kórházba kerülése után néhány nappal arra a következtetésre jutottak, hogy a novicsok-családba tartozó anyaggal próbálták megölni.
Kara-Murza szerint az amerikai nyomozás "rendkívül professzionális, alapos és széles körű vizsgálat volt, amelyet az FBI szakemberei végeztek. Viszont a politikai vezetés hozzáállása már teljesen más kérdés" - tette hozzá.
"Annyit tudok mondani, hogy hasonlítsa össze ennek a nyomozásnak az eredményét és hogy mire jutott a német vizsgálat. Ég és föld a különbség abban, ahogy a német kormány állt a Navalnij-ügyhöz és ahogy az amerikai kormány kezelte az én ügyemet" - mondta.
Mike Eckel és Carl Schreck cikke.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!