Lényegesen célzottabb külpolitikai stratégiát javasolnak fajsúlyos amerikai think tankek a világban egyre terjedő illiberalizmus és autoriter törekvések ellen. Magyarországot külön is kiemelték.
Új, pontosabban célzottabb külpolitikai irányvonalat javasol az amerikai kormánynak három élvonalbeli amerikai think tank pártpolitikán átívelő, közös anyaga. A Center for Strategic and International Studies (CSIS), a Freedom House és a McCain Institute javaslata szerint az elmúlt 15 évben inkább visszafejlődött a demokrácia a világban, ami az amerikaiak biztonságát is egyre jobban fenyegeti.
Ezért külpolitikai prioritássá tennék a jogállam és a demokratikus intézmények védelmét, és külön „Nemzeti Demokrácia Stratégiát” kérnek, ezt segítő önálló intézményrendszerrel.
„Az autoriter vezetők tanulmányozták a nyílt társadalmak megoldásait ‒ a szólásszabadságot, a pénzügyi folyamatokat, a technológiai innovációt, a nemzetközi együttműködést ‒ és fegyverként kezdték használni a demokráciák és a saját lakosságuk ellen”
‒ írják, megemlítve például, hogy Oroszország kudarcot vallott a nyílt társadalom felépítésében, Kína viszont sikeres volt egy zárt társadalom létrehozásában.
Ehhez kapcsolódóan: Human Rights Watch: Az USA álljon ki újra az emberi jogokértMagyarország kezdi elveszteni demokrácia jellegét szerintük
„A gyenge demokratikus alapokkal rendelkező országok most sérülékenyek, ezért átalakulhatnak alapvetően nem demokratikus politikai rendszerekké”
‒ áll a 62 oldalas anyagban. Az ilyen országoknál Magyarország mellett Lengyelországot, Törökországot, Brazíliát, Indiát és a Fülöp-szigeteket hozzák példaként.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Nyikolaj Koszov, a szovjet alapítású Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) elnöke, 2016. június 23-án
Külön azt is megemlítik, hogy az autoriter vezetőknek nem szabad a legitimitásukat erősítő gesztusokat tenni, mint például fogadni őket a Fehér Házban. Továbbá, hogy a NATO-n belül is fel kell hozni Törökország, Magyarország és Lengyelország esetében a demokratikus normák és értékek kérdését.
A jelentés kitér arra is, hogy az USA demokratikus elköteleződése az elmúlt időszakban nem mindig volt összhangban a tényleges külpolitikai lépéseikkel. Emellett a saját házuk táján is bőven van még mit javítani a demokrácia állapotán: a nőket és a kisebbségeket érő hátrányok, a rabszolgaság máig ható öröksége, vagy épp az előző elnök támadásai a demokratikus normák ellen mind ide tartoznak.
Ugyanakkor emiatt nem szabad megijednie az USA külpolitikájának attól, hogy célzottabban és erősebben lépjen fel külföldön a fair választási verseny feltételeiért, a fékek és ellensúlyok, és a független intézmények védelmében.
A stratégia részeként az USA-nak többek közt jobban fel kéne lépnie a korrupció ellen, gazdasági erejét is be kéne vetnie a nagyobb átláthatóság kikényszerítése érdekében, hatékonyabban támogatnia az emberi jogvédőket és a szabad sajtót. Továbbá küzdenie kellene az álhírek és az online gyűlölet ellen, és a demokráciát is be kellene vennie az amerikai külpolitika három fő iránya (diplomácia, fejlesztés, védelem) mellé.
Your browser doesn’t support HTML5
Blinken: ismerős partner a nemzetközi diplomáciában