Romániában már majdnem annyit lehet keresni, mint Magyarországon. Eközben tovább nőtt az otthonról dolgozók száma, drágult az autók kötelező biztosítása és a fiatalok unják az albérletet. A Szabad Európa heti gazdasági hírösszefoglalója.

A román bérek utolérték a magyar kereseteket

Tavaly decemberben a bruttó átlagbér átszámítva 431 138 forint volt Romániában, a nettó átlagbér 264 260 forint, ami 6,1 százalékos növekedést jelentett novemberhez mérten. Ez utóbbi főleg azzal magyarázható, hogy decemberben karácsonyi és egyéb juttatásokat kapnak az alkalmazottak.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 novemberében 438,2 ezer forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265,5 ezer forintot ért el, ez már csak 1 240 forinttal magasabb, mint a román átlagbér.

Az üzemanyagok húzták fel az inflációt

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az árváltozás üteme tehát nem változott a decemberi adathoz képest, valamint megegyezik a piaci várakozással is. „Habár ez alapján úgy tűnik, hogy nincs jelentős inflációs nyomás, azért a havi alapon mért 0,9 százalékos áremelkedés kiemelkedőnek mondható. Ami az egyes tételeket illeti, nagy meglepetés nem látható” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője​.​ Az üzemanyagok ára havi alapon 3,9 százalékkal emelkedett. A másik fő tétel, ami felfelé húzta az inflációt az a dohánytermékek áralakulása volt. A decemberi 5,2 százalék után januárban újabb 3 százalékkal nőttek az árak.

Tovább nőtt az otthonról dolgozók száma a második hullámban

A járvány második hullámára a vállalkozások sokkal rugalmasan reagáltak: szélesebb körben tették lehetővé a távmunkát, illetve az elbocsátások helyett igyekeztek növelni a részmunkaidőben dolgozók számát. Az is igaz ugyanakkor, hogy a nehezebb pénzügyi helyzetben levő kisebb vállalkozások nagy valószínűséggel folytatták a létszám-leépítést. „A tavaly novemberben bevezetett szigorítások hatására jelentősen, 16 százalékra nőtt a távmunkában dolgozók aránya a júliusban és szeptemberben mért néhány százalékról” - közölte hétfőn a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya is emelkedett: utóbbi a júliusi 1 százalékos, illetve a szeptemberi 3 százalékos értéket követően decemberben már elérte a 9 százalékot. Ennek az lehet a magyarázata, hogy sok vendéglátóhelyen, kereskedelmi szálláshelyen nincs szükség teljes állású személyzetre. Csökkent a teljes állású bejárók aránya, a júliusban mért 89 százalékról, illetve a szeptemberi 94 százalékról decemberben 70 százalékra esett vissza. Ezek az adatok azt mutatják, hogy komoly gond van a gazdaságban, hiszen egyre többen veszítik el az állásukat.

Hetven százalékkal emelkedtek a kötelező biztosítások díjai az elmúlt években

„A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagos díja a személyautókra országosan 9 százalékkal 45 ezer forintra, Budapesten 15 százalékkal 63 ezer forintra nőtt tavaly” – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke hétfőn. Az autós szerződések díjainak átlagára 2016-hoz képest tavaly december végére 73 százalékkal nőtt. Nagy Koppány László, a biztosítási, pénztári és közvetítői felügyeleti igazgatóság vezetője szerint 2015 előtt 10-20 százalékos veszteségeket könyvelt el a kgfb üzletág, mára viszont 5-6 százalékos nyereség mellett „megáll a saját lábán”. A szakértő szerint érdemes összehasonlítani a 13 biztosító díját, mert sokat lehet rajta spórolni. Az autósok csupán tíz százaléka vált biztosítót év elején.

A járvány miatt drágulhatnak a tejtermékek

Átlagosan 15-18 százalékkal emelkedtek a termelési költségek a tejtermelőknél és a feldolgozóknál. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a járványhelyzet megnövelte a higiéniai költségeket az ágazat minden szereplőjénél. Jelentős költségemelkedést okoz a vásárolt takarmány és a csomagolóanyag árakban a forint árfolyamának 9 százalékos gyengülése az elmúlt egy évben. Emellett a gabona, a fehérje- és olajosnövények ára többéves csúcsokon jár, aminek oka az erős kínai kereslet és a szárazság miatt alacsonyabb francia, illetve ukrán termésmennyiség lehet. A magyarországi búza és kukorica árak 25-30 százalékkal emelkedtek. A termelők és a gyártók költségnövekedései előbb-utóbb a termékek áremelkedését hozza magával.

Ehhez kapcsolódóan: Háromszor több pénzt kaptak a multik a Fidesz-kormánytól, mint 2010 előtt

A fiatalok albérlet helyett ingatlant vásárolnának

A felnőtt magyar lakosság ötöde tervez ingatlanvásárlást idén, a leendő vásárlók közt többségben van a legfiatalabb, 18-29 éves korosztály a Duna House és a Reacty Digital közös kutatása szerint.

Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint az elmúlt két évben az első lakásvásárlók egyre nagyobb számban jelentek meg az ingatlanpiacon. A legújabb kutatás alapján ez tovább fog erősödni az idén, mivel a fiatalok átlagon felüli arányban élnek albérletben, és a piaci tapasztalatok alapján a legnagyobb részük ki tudja használni az otthonteremtési program nyújtotta támogatásokat, kedvezményeket. A vásárlást tervezők bő ötöde ezt lakáshitel, csok vagy babaváró támogatás segítségével tenné.

Ehhez kapcsolódóan: Hűvös fogadtatásban volt része Kínának a 17+1 csúcsértekezleten

Készült a Napi.hu és az MTI tudósításainak felhasználásával.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!