Változó a kormány álláspontja arról, miért igényeltek lényegesen kevesebb Moderna-oltást, mint amennyit az EU-s beszerzés alapján lehívhattak volna. Mindenesetre a felszabaduló oltásokra hamar lecsaphattak más uniós országok. Az titkos, hogy kik, de a szállítási adatok alapján nagyjából arányosan oszthatják az oltásokat, így idővel ki fog derülni, hogy hova jut az, amit más nem kért.
Az Európai Unió tavaly 160 millió adag legmodernebb, mRNS-alapú Moderna-oltást vásárolt, amit 2021 végéig kell teljesen leszállítania a gyártónak. Ezután az egyes kormányok eldönthették, hogy mennyit szeretnének azonos áron megvenni.
Legfeljebb a lakosságarányuknak megfelelő arányú oltást vásárolhattak. Magyarországnak ebből így nagyjából 3,5 millió adag jutott volna, viszont a kormány csak nagyjából a felét, 1,74 millió adagot kért, vette észre korábban a Telex.
Miért nem kérte Magyarország?
A lap kérdéseire nem válaszoltak, de később a kormány háromféle magyarázattal állt elő arra, hogy miért kértek 1,7 millióval kevesebb oltóanyagot:
Szamárság
Orbán Viktor február végén "szamárságnak" nevezte, hogy ne rendeltek volna meg minden magyaroknak járó Moderna-vakcinát. Viszont ennél többet nem árult el a témában.
Mégse szamárság, hanem túl drága volt, rossz feltételekkel
Egy nappal később az RTL Klubnak már inkább azt állította a kormány, hogy igaz, hogy nem kérték az összes Moderna-oltást. De azért, mert a hatásmechanizmusa nagyon hasonló a Pfizer termékéhez, utóbbi pedig olcsóbb és jobb szállítási feltételekkel bír. Ez azért volt ellentmondásos, mert Gulyás Gergely előtte nem sokkal jelentette be, hogy az oltásoknál "másodlagos az ár, mert a vírus tavaly napi 12 milliárd forint kárt okozott a gazdaságnak, ehhez képest bármilyen drága a vakcina a józan ész határain belül, a magyar gazdaságnak még mindig olcsóbb."
Nem szamárság, nem is drága, hanem csak decemberben adta volna oda Brüsszel.
Még egy nappal később, vasárnap Gulyás Gergely miniszter egy harmadik verziót vázolt fel Facebook -posztjában. Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis arra kérte a kormányt, hogy hívják csak le a másfél millió Moderna-oltást, Budapesten ezeket beadnák szívesen. Erre a Gulyás Gergely kemény hangvételben reagált, egy "cigis ávós" szerepében látta a főpolgármestert. Emellett azzal érvelt, hogy "az említett másfél millió Moderna vakcinát 2021 decemberében szállítaná Brüsszel."
Ez ebben a formában biztosan nem igaz, korábban ugyanis még januárban rákérdeztünk az EU-nál a várható szállítási menetrendekre is.
"A közös uniós vakcinabeszerzési program keretében Magyarország által megrendelt oltóanyagok nem »az EU-tól« érkeznek Magyarországra, hanem a gyártóktól, ezért nekünk sajnos nincs közvetlen rálátásunk a pontos szállítási menetrendre"
– válaszolta az Európai Unió képviselete. Brüsszel ez alapján nem mondhatott olyat, hogy csak decemberben szállítana bármit is, mert ők nem szállítanak semmit, a gyártóval kellett volna ezt megbeszélnie a kormánynak.
Általában is nagyon sokat beszél összevissza a kormány és az operatív törzs is életbevágóan fontos járványügyi döntésekről, erről alább olvashat bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: „Gyakorlatilag vakon repülünk” – így tájékoztat a kormány az oltásokrólTitok, kik csaptak le a megmaradt készletekre, de például a németek biztosan
Az uniós vakcinabeszerzési megállapodás alapján, ha egy ország mégse kéri a lakosságarányosan neki járó vakcinák egy részét, azt a többi ország megveheti. De nem közvetlenül, mert a megmaradt oltásokat egy közös alapba teszik, arra tehetnek ajánlatot az érdeklődő országok. Az azon felüli opciókat pedig nem kötelező lehívni, ha esetleg később egy ország sem kérné azokat.
A Szabad Európa megkérdezte, hogy a magyaroknak szánt Moderna-oltásokat kik vehették meg, azaz mely országok kötöttek le a lakosságarányukat meghaladó mértékű Moderna-terméket. Az Európai Unió azt válaszolta, hogy ezt nem árulhatják el.
Azt viszont az uniós járványügyi hivatal honlapján követni lehet, mely országokba eddig mennyit szállítottak le a Modernából. Az oltásokat pedig nagyjából egyszerre kell szállítania a gyártóknak az európai országokba, hogy emiatt senki ne kerüljön hátrányba.
Azt lehet tudni még, hogy nem csak a magyarok mondtak le Modern-oltásokról. Sokan ugyanis arra számítottak talán, hogy majd a lényegesen olcsóbb AstraZeneca oltását veszik meg inkább két dózisban a teljes lakosságnak.
Magyarországon például a fenti árak alapján durván 100 milliárd forinttal lenne drágább, ha mindenkit Modernával oltanának be, ahhoz képest, mint ha mindenkit AstraZenecával.
A szállítási adatok alapján a gyártónak eddig egyébként sikerült is nagyjából arányosan szállítania a termékeket. Sehol nincs 5 százaléknál nagyobb eltérés a népességarányosan járó és az összes kiosztott vakcina között.
Izland nem lett EU-tag, ők csak közösen szereztek be oltásokat az EU-val. Málta szállítási adatai nem voltak teljesek, ezért az ország kimaradt az ábráról.
Az országok nagy része ráadásul egy kicsit még többet is kapott, például Magyarország is. Még azt sem lehet mondani, hogy azokat büntetnék jobban, akik kevesebbet kértek. A nagyobb vásárlók közül szerdáig csak Spanyolország és Olaszország járt egy kicsit rosszabbul, Németország és Franciaország egy kicsit jobban. De az eltérések itt is nagyon alacsonyak, 2 százaléknál kisebbek, ami fakadhat egyedi körülményekből, különbségekből is.
Azt lehet már most tudni, hogy Németország gyorsan elkezdte felvásárolni a megmaradt Moderna-termékeket, nekik 30 millió járt volna, de hamar 50 millióra lett szerződésük.
Hasonló helyzetben van Dánia, nekik durván kétmillió adag járt volna az első beszerzési körből, de január elején már hatmillióra volt szerződésük. A Politico szerint Franciaország is érdeklődött megmaradt Moderna iránt. Mindenesetre érdemes lesz követni a szállításokat, előbb-utóbb ugyanis mindenképp kiderül, hogy kiknek juthatott a magyaroknak szánt oltás, és pontosan mikor kapják meg.