Újraindult az Északi Áramlat 2 gázvezeték utolsó szakaszának építése – annak ellenére, hogy Washington és mások az orosz-vezetésű projekt leállítását követelik, különösen Alekszej Navalnij ellenzéki vezető bebörtönzése után. Valóban kész tény a geopolitikailag ellentmondásos projekt?

Miközben újabb kritikák érték és újabb szankciók fenyegetik Oroszországot Alekszej Navalnij és több ezer híve bebörtönzése miatt, a Kreml nemrég kapott egy jó hírt.

Az 1 200 km-es és a tervek szerint a jövőben Németországba orosz gázt szállító vezetékprojektet felügyelő konzorcium újraindította a csövek lefektetését, az utolsó, eddig még dán vizek alatt futó szakaszon.

Washington már régóta ellenzi az Északi Áramlat 2 projektet. Azzal érvel, hogy Európa még inkább függővé válik az orosz energiától. Ezt mondja a kelet-európai országok nagy része és különösen Ukrajna is – amely anyagilag érdekelt abban, hogy profitáljon a nyugatra irányuló orosz gáz-exportból.

Az eddigi vezetékek a területén futottak át és ezzel több milliárd dollárnyi tranzitdíjakhoz jutott. Az Északi Áramlat 2 azonban elkerüli és így nem származik belőle bevétele.

Moszkva számára fájdalmas lenne az Északi Áramlat 2 kudarca

Gazdasági és stratégiai súlya miatt a vezeték ismét a figyelem középpontjába került Alekszej Navalnij és a mellette tüntető többezer követője bebörtönzésével, és azzal, hogy Moszkva kiutasított három európai diplomatát, mert a tiltakozóakcióban való részvétellel vádolta meg őket.

A feszültségre rátett egy lapáttal Szergej Lavrov külügyminiszter, aki azt mondta: Oroszország megszakíthatja a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Unióval, ha az EU Navalnij miatt tervezett szankciói veszélyt jelentenek az orosz gazdaságra.

Ehhez kapcsolódóan: Újabb szankciók esetén Moszkva kész megszakítani a kapcsolatot az EU-val

A Moszkva megbüntetését és a projekt leállítását követelő hangokra reagálva (az érintett cégek 10 milliárd dollárt buknának) Angela Merkel német kancellár február 5-én, tehát a nyugati diplomaták kiutasítása után is azt mondta: „egyelőre” nem változott meg az álláspontja és továbbra is támogatja az Északi Vezeték 2-t.

„Az oroszországi eseményekkel kapcsolatban: már korábban is mondtuk, hogy fenntartjuk a jogot, hogy érvényben maradjanak a szankciók, különösen magánszemélyek ellen. Ez egyelőre nem befolyásolja a német kormány álláspontját az Északi Áramlat 2 kérdésében”.

Ehhez kapcsolódóan: Az Északi Áramlat 2 építésének leállítását szeretné az EP több nagy frakciója

Hiába a csöveket lerakó cég elleni szankciók, folytatja a munkát

December végén az építkezésben kulcsszerepet játszó Fortuna nevű hajóról 2,6 kilométer hosszú vezetéket fektettek le a projekt németországi szakaszán.

Február 6-n pedig a kivitelező konzorcium közölte: a Fortuna újrakezdi a vezeték építését a dán felségvizeken, nem messze a Németország balti-tengeri partján található termináltól.

Mindez annak ellenére történt, hogy a Fortuna tulajdonosa, egy orosz bejegyzésű cég ellen az amerikaiak szankciókat vezettek be. A konzorcium kommentárja szerint azonban „az összes munka a vonatkozó engedélyek alapján folyik”.

Párizs és Washington is sürgeti Berlint: mondjon nemet az Északi Áramlat 2-re

Franciaország közben arra kérte Németországot: gondolja újra a projektet a Navalnij-ügy fényében. „Mindig is arról beszéltünk, hogy a lehető legnagyobb kétségeink voltak az építkezéssel kapcsolatban ebben a kontextusban” – mondta Clément Beaune Európaügyi Miniszter a France Inter rádiónak a hónap elején.

Azt akarja-e Párizs, hogy Berlin ejtse a projektet? – szegezték neki a kérdést. „Valóban ezt akarjuk és már mondtuk is... Már korábban életbe léptettünk szankciókat és újabbakat vezethetünk be. Világossá kell tenni azonban, hogy a szankciók nem elegendők” – magyarázta a francia miniszter, bár elismerte: a végső döntés Németországé.

Joe Biden új amerikai elnök „Európa számára rossz üzletnek” nevezte az Északi Áramlat 2-t. Jen Psaki fehér házi szóvivő pedig január 26-án megerősítette, hogy továbbra is ezen a véleményen van. De mivel már csak egy kis szakaszt – a dán vizek alatt futó 126 km-es részt és a német partokhoz közel eső rövid szakaszt kell megépíteni – le lehet-e állítani a projektet?

Kik az érdekeltek?

Az Északi Áramlat 2 az orosz állami energiacég, a Gazprom, a német Uniper, a BASF Wintershall Dea egysége, a brit-holland Anglo-Dutch Shell, az osztrák ÖMV és a francia Engie cégek közös vállalkozása.

A név alapján világos, hogy már létezik egy Északi Áramlat 1 vezeték. A két vezeték összesen évi 110 milliárd köbméter gázt tudna Németországon keresztül európai ügyfeleknek juttatni.

Mivel Oroszország jelenleg a világ legnagyobb energiaexportőre és az orosz állam az olaj- és gáziparból befolyó jövedelmektől függ és azok által épít ki magának geopolitikai befolyást, nagyon fontos a projekt a számára.

Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben azt mondta: reméli, hogy Joe Biden új amerikai kormányzata nem fogja akadályozni a vezeték befejezését. Szavai szerint az Északi Áramlat 2 a „nemzetközi piacokon folyó igazságos versenyhez való visszatérést” jelentené. Ezzel az Oroszország elleni szankciókra utalt, amelyek célja Moszkva szerint az, hogy kiszorítsák a piacról és az Egyesült Államoknak teremtsenek lehetőséget.

Amerika ezt tagadja és azt mondja: fő aggodalma az, hogy a projekttel Európa még inkább függővé válna az orosz gáztól, aláásná saját energetikai függetlenségét, Moszkva pedig potenciálisan még növelné is befolyását a térségben.

Így vagy úgy, de a németek döntenek

Az elmúlt évtizedben a Gazprom azzal büszkélkedett, hogy növelte az Európába irányuló exportot és egyre nagyobb részt szerzett meg a kontinens földgáz piacából. 2011-ben még csak 27 százalék volt a részesedése, 2018-ban már 37. A második legnagyobb piaci szereplő Norvégia a maga 27 százalékával.

Az épülő vezeték sorsa az Egyesült Államokon és Németországon, illetve azon múlik, változik-e az álláspontjuk a következő hetekben vagy hónapokban.

„Az Északi Áramlat 2 jövője még nem világos, az a német-amerikai tárgyalásoktól függ majd” – mondta Maria Shagina, a Zürichi Egyetem kutatója.

Biden öt nappal beiktatása után, január 25-én beszélt Angela Merkellel, majd egy nappal később Vlagyimir Putyinnal is. A beszélgetésekről szóló fehér házi leiratok szerint azonban nem említették a vezetéket.

„Továbbra is úgy gondoljuk, az elnök véleménye nem változott arról, hogy az Északi Áramlat 2 rossz üzlet Európának” – mondta Psaki január 26-án. Arról is beszélt, hogy Washington felülvizsgál néhány szankciót, amit még Trump idején vezettek be.

Három amerikai törvény is bünteti az Északi Áramlat 2-höz kötött cégeket

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a korábbi kormányzat újabb korlátozásokat vetett ki a vezeték építésére a Nemzeti Védelmi Jóváhagyási Törvénnyel (NDAA). Felülvizsgáljuk ezeket” – mondta Psaki.

Donald Trump akkori elnök karácsony előtt megvétózta a különösen sok szféráról rendelkező masszív védelmi törvényt: vitába keveredett ellenfeleivel arról, hogy az egykori rabszolgatartó déli erők katonai vezetőinek nevét viselhessék-e egyes amerikai katonai létesítmények. Emellett, nem tetszett neki a közösségi médiacégeket perektől védő kitétel sem.

Az amerikai Szenátus egy szokatlan módon, újév napján tartott szavazáson az akkor még hivatalban lévő Trump vétójának figyelmen kívül hagyására voksolt.

Ezáltal kiterjesztették az amerikai szankciókkal fenyegetett cégek körét azokra is, amelyek csőfektető hajókat bocsájtottak az Északi Áramlat 2 projekt rendelkezésére, továbbá azokra a cégekre és külföldi személyekre, amelyek és akik vezetékek tesztelését, vizsgálatát és hitelesítését végzik az építést vezető konzorcium számára.

Az NDAA-ba építettek be egy másik törvényt, az Európai Energiabiztonság Világossá Tétele Törvényt (PEESCA), amely az Északi Áramlat és egy másik vezeték, a Török Áramlat építésében résztvevőkre kivetett szankciók szigorítását részletezte.

Trump utolsó hivatali napján, január 19-én szankciókat vetett ki az orosz bejegyzésű KVT-RUS cégre, a Fortuna nevű hajó tulajdonosára a Szembeszállás Amerika Ellenségeivel Szankciók Útján (CAATSA) nevű törvény alapján.

Ehhez kapcsolódóan: A Navalnij-ügy és a német-orosz gázvezeték

Ukrajna 3 milliárd dollárja

Egy német civilszervezet február 9-én kiadott jelentése csak fokozta a témában folyó spekulációt, mivel szerinte ezekben a napokban Berlin hajlandó lett volna különalkut kötni, az amerikai szankciók elkerülésére.

A Környezetvédelmi Akció Németország (DUH) azt állította: birtokában volt Olaf Scholz német pénzügyminiszternek akkori amerikai kollégájának, Steven Mnuchinnak címzett levele. Ebben a német miniszter 1 milliárd eurót ajánlott fel az amerikai cseppfolyósított földgáz importjára. A német minisztérium nem válaszolt azonnal a kérésre, hogy kommentálja az értesülést.

Maria Shagina, zürichi kutató azt válaszolta a Szabad Európának, hogy az Egyesült Államok törölheti a PEESCA-szankciókat, ha „Németország egy nagy alkut nyújt be” és biztosítja, hogy Ukrajna továbbra is szerepet játszhasson az európai gázszállításokban.

Hozzátette ugyanakkor: nem világos, milyen nagy alkut tudna az Egyesült Államok elfogadni az Északi Áramlat 2 miatti aggályai mellett.

Washington nemcsak Európa orosz gáztól való függősége miatt aggódik, hanem azért is, mert az Északi Áramlat 2-vel a Moszkva által éveken át hatalmas nyomás alá helyezett Ukrajna elveszítheti az orosz gáz szállításáért beszedett tranzitdíjakat.

Az Európai Unió és Oroszország között fekvő Ukrajna volt az orosz földgáz legnagyobb fogyasztója egészen addig, amíg 2014-ben el nem mérgesedett a viszonyuk, mert Moszkva elcsatolta a Krímet és beállt a kelet-ukrajnai oroszajkú szeparatisták mögé. A kirobbant harcokban több, mint 13 200 ember halt meg.

Kijev 2015 novemberében felhagyott az orosz gáz vásárlásával és helyette az Európába juttatott földgázból vásárolt. A Gazprom közben mérsékelte az Ukrajnán át Európába küldött gáz mennyiségét.

A korábban idézett kutató, Shagina becslései szerint Kijev évi 3 milliárd dollár tranzitdíjtól esne el az Északi Áramlat 2 megépülésével.

Nincs is rá szükség?

Függetlenül attól, hogy mi Washington, Berlin és az EU-tagállamok álláspontja, a német belpolitika mondhatja ki a döntő szót. Szeptemberben választásokat rendeznek, Merkel pedig 15 év kormányzás után átadja a stafétabotot.

Legvalószínűbb utódja, a kereszténydemokrata Armin Laschet határozottan támogatja az Északi Áramlat 2-t. Potenciális koalíciós partnerei, a Zöldek viszont egyre inkább nem.

A Navalnij-ügy még inkább feltüzelte a Zöldeket, akik a projekt leállítását követelik és ezzel alááshatják a következő kancellárt.Annalena Baerbock, a párt vezére nemrég azt mondta: nyomást gyakorol a kormányra, hogy adja fel a politikailag megosztó projektet.

„Keményen követeljük már most és fogjuk a jövőben is” – mondta Baerbock a ZDF televíziónak a múlt héten, hozzátéve, hogy ha pártja kormányra kerül, nem folytatódhat az Északi Áramlat 2 építése.

Ehhez kapcsolódóan: A Navalnij-ügy hatással lehet a német politikára is a választás előtt

Arild Moe, a norvég Fridtjof Nansen Intézet energiakutatója azt mondta, hogy jelenleg nincs is szükség az Északi Áramlat 2-re, mivel Európa földgáz-igényei a vártnál lassabban emelkednek.

„Az Északi Áramlat 2 iránti érdeklődést Európában nem a tranzittal kapcsolatos aggodalmak, hanem a prognosztizált növekvő földgáz-kereslet váltotta ki” – mondta a Szabad Európának.

„Most úgy tűnik, hogy a kereslet nem nő olyan gyors ütemben. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nincs szükség az Északi Áramlat 2-re. Még éveken át befejezetlen maradhat, anélkül, hogy ebből gondja származna az importőröknek” – tette hozzá.

Tony Wesolowsky írása

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!