Nem igazán tudták zavarba hozni az egészségügyi biztosnak jelölt Várhelyi Olivért szerda esti, három és fél órás meghallgatásán az EP-képviselők. A magyar jelölt végig magabiztosnak tűnt, és kikerülte a csapdákat, a két szakbizottság írásban mégis pótkérdéseket kíván feltenni neki.
A felkészülésre rendelkezésére álló időt láthatóan jól használta fel a magyar biztosjelölt, aki szerda esti parlamenti meghallgatásán jószerével egy pillanatra sem jött zavarba, és ha időnként nem is szolgált vagy nem tudott konkrétumokkal szolgálni, szakmai oldalról jó eséllyel meggyőzte a képviselők többségét. Ezzel együtt sem biztos, hogy elsőre átmegy a vizsgán, és megszerzi az ehhez szükséges kétharmadot a frakciók koordinátorai között, mivel több pártcsoport – így a szocialisták, a zöldek és a liberálisok – már a meghallgatás előtt jelezte, hogy nem hagyja jóvá Orbán Viktor jelöltjét.
A magyar biztosjelölt a gyógyszerhiány orvoslását ígérte
Várhelyi Olivér bevezetőjében megtiszteltetésnek nevezte, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök az egészségügyi és az állatjóléti tárcát bízná rá a következő bizottságban. Külön kitért arra, hogy Szegeden született, amely két orvosi Nobel-díjast adott a világnak: Szent-Györgyi Albertet, a C-vitamin feltalálóját és Karikó Katalint, aki a koronavírus elleni, ez idáig leghatékonyabb oltóanyagot fedezte fel. A magyar biztosjelölt a kérdezz-felelek során világossá tette, hogy maximálisan megbízik az Európai Gyógyszerügynökség oltóanyagok engedélyezésére vonatkozó szakvéleményében, közvetve elismerve, hogy a Magyarországon – a szabályozásban meglévő jogi kiskapuk kihasználásával – engedélyezett orosz és kínai vakcina nem felelt meg az ügynökség által támasztott magas elvárásoknak.
Úgy vélte, hogy az egészségügy lehet az egyik olyan terület, ahol az Európai Unió versenyelőnybe kerülhet, és feladatának nevezte egy erős egészségügyi unió alapjainak lerakását. Ezenkívül mindenki számára hozzáférhető, hatékony és ellenállóképes egészségügyi rendszert ígért, amely az egy egészség megközelítésen alapul, amely egyensúlyt próbál teremteni az emberek, az állatok és a növények egészségének védelme között.
A számos tagállamot sújtó gyógyszerhiány már az európaiak egészségét veszélyezteti – húzta alá. Ennek a problémának a kezelését szolgálja majd a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály; az első száz napon belül elő fogja terjeszteni az Európai Bizottság az erre vonatkozó javaslatot. Úgy vélte, hogy a gyógyszerhiány részben a piac méretével áll összefüggésben. A piaci hiány kezelésére – több tagállam kérésére – alkalmas lehet a közbeszerzések lebonyolítása. Fontosnak nevezte a létfontosságú gyógyszerek gyártásának visszatelepítését Európába, amihez többek között a szabályozói környezet egyszerűsítése kell. Az első száz napra ígérte a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók biztonságát szavatoló jogalkotási javaslat beterjesztését is.
A magyar biztosjelölt másik kezdeményezése az EU rákellenes tervének mintájára a szív- és érrendszeri megbetegedések visszaszorítására vonatkozó stratégia kidolgozása lesz. Várhelyi fontosnak tartja a személyre szabott kezelési módok mesterséges intelligencián alapuló elterjesztését, kilátásba helyezte a dohányszabályozás felülvizsgálatát (főleg a fiatalok egészségére káros termékek szigorításával), és a fiatalok mentális egészségét is a szívén viseli majd. Az új európai biotechnológiai jogszabály tervezetének bemutatása is a következő egészségügyi biztosra vár.
Ehhez kapcsolódóan: Bővítési jelentések: nem áll jól a magyar kormány kedvenceinek szénája
Reproduktív jogok, abortusz és más kényes témák
Várhelyi Olivérnek több kényes kérdést is feltettek a képviselők; a válaszokkal részben vagy egészében nem tűntek elégedettnek. A rázós kérdések egy része a nők egészségügyi, szexuális és reproduktív jogairól, különösen az abortuszhoz való jogról szólt, többnyire abban a kontextusban, hogy a kérdezők nőgyűlölőnek tartják a magyar biztost jelölő kormányt, vagy felróják neki, hogy korlátozza a nők szabad döntését. A biztosjelölt rendre arra emlékeztette a képviselőket, hogy az abortusz kérdése tagállami hatáskörbe tartozik; ha európai szintre akarják vinni, kezdeményezzék az uniós szerződések módosítását.
Többen is kétségbe vonták a most bővítési ügyekkel foglalkozó biztos nők melletti őszinte kiállását, és nem győzte meg őket az az érve sem, hogy négy nővel (három lányával és a feleségével) él közös háztartásban. Akadt olyan képviselő, aki újra felhánytorgatta azt az incidenst, amikor Várhelyi egy parlamenti vitán idiótának nevezte a képviselőket. A magyar biztosjelölt, aki végig megőrizte a hidegvérét, ismét sajnálatát fejezte ki emiatt, és megismételte a bocsánatkérést. Ehhez képest érdekesnek tűnt, hogy újságíróknak nyilatkozva Pascal Canfin, a Renew francia koordinátora kizárta, hogy pozitívan bírálják el a teljesítményét, mégpedig az incidens miatti bocsánatkérés elmaradása, a nők jogait illető kétértelműség és amiatt, hogy a Von der Leyen-csapat egyetlen tagjaként szívből gratulált Donald Trump győzelméhez.
Ehhez kapcsolódóan: Trump teheti újra naggyá Európát?
A Tisza Párt szakpolitikusa hiányolja a konkrétumokat
Bár a meghallgatás több résztvevője is meggyőzőnek minősítette Várhelyi teljesítményét a helyszínen, akadtak tamáskodók is. A képviselők számos kérdést tettek fel Várhelyi állatjóléttel kapcsolatos nézeteiről és terveiről, és láthatóan nem mindig találták elég konkrétnak a választ. Pedig a biztosjelölt elkötelezettnek mondta magát az állatjóléti szabályok további szigorítása mellett, és az érdekeltekkel folytatott konzultációk fényében kész a ketrectartás felszámolását is fontolóra venni.
Kulja András, a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakbizottság magyar alelnöke sem volt elégedett a válaszok többségével. Az állatvédelem terén Várhelyi szerinte gyakorlatilag tudatosan kikerülte az európai parlamenti képviselők kérdéseit. Az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) egyre nagyobb kihívásnak látja, de konkrét tervekről nem nyilatkozott. „Ennek fényében és a képviselői kérdések alapján úgy tűnik, hogy számos képviselő szerint az állategészségügy nem a legjobb helyen lenne a magyar jelöltnél – vélekedett. – Több területre jellemző volt, hogy megoldási javaslatok és konkrét válaszok helyett csupán szándéknyilatkozatok és üres lózungok hangzottak el” – tette hozzá a meghallgatás után.
Várhelyinek még pótkérdésekre kell válaszolnia
A Várhelyit meghallgató két szakbizottság tagjai és koordinátorai a meghallgatás után azonnal összeültek, hogy véleményezzék a hallottakat. Végül úgy döntöttek, hogy írásban további kérdéseket tesznek fel a magyar biztosjelöltnek, és az azokra adott válaszok függvényében döntenek a jóváhagyásról. Előzetesen is ez volt a legvalószínűbb forgatókönyv, tekintettel arra, hogy több frakció már a meghallgatás előtt leírta Orbán Viktor jelöltjét. Várhelyi Olivér számára nem teljesen új a helyzet, hiszen öt évvel ezelőtt ugyancsak írásban feltett pótkérdéseket kellett megválaszolnia, mielőtt megkapta a képviselők jóváhagyását. A megfigyelők most is erre számítanak.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar biztosjelöltek uniós parlamenti vizsgája soha nem volt diadalmenet