Szerbia több tucat városában hétvégén újra a szavazóurnákhoz járulnak a polgárok. Megismétlik Belgrádban is a helyhatósági választást, ahol decemberben választási csalással vádolták meg a kormányzó populistákat.
Aleksandar Vučić elnök jobboldali Szerb Haladó Pártja számít a befutónak a vasárnapi voksolás előtt: a párt célja már amúgy is óriási hatalmának megszilárdítása.
Szerbia populista erős embere formálisan arra törekszik, hogy bejuttassa az országot az Európai Unióba, de közben folyamatosan távolodik az EU demokratikus értékeitől, és szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, illetve Kínával.
Vučić ellenfelei továbbra is gyengék. Az a Nyugat-barát ellenzéki szövetség, amely a tavalyi nagy kormányellenes tüntetések mögött állt, szétesett: résztvevői egymás ellen fordultak, csökkentve egy esetleges fordulat esélyét.
Mi a tét?
Mintegy 6,5 millió választó dönt a helyi hatóságokról Szerbia összes kulcsfontosságú városában: a fővárosban, Belgrádban, az északi, illetve a déli országrész regionális központjaiban, Újvidéken és Nišben. Ezeken kívül még csaknem nyolcvan másik önkormányzat összetétele dől el szerte az országban.
A kormánypárt több mint egy évtizede szilárdan ellenőrzi a hatalom összes szintjét Szerbiában, így ha az ellenzéknek sikerülne legalább a helyi tanácsok egy részét elhódítania, nem beszélve a nagyvárosokról, azt jelentős sikerként könyvelhetnék el.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ellenzéki csoportok közötti nézeteltérések miatt hatalmas a csalódás a támogatóik körében, széles körű a szavazók apátiája a vasárnapi szavazás előtt.
Ehhez kapcsolódva: Kockázatosnak minősített kínai kommunikációs rendszert kaphat a Budapest–Belgrád vasút
Kik a kulcsszereplők?
A kormányzó jobboldali Szerb Haladó Párt jelenti a domináns erőt. A Vučić által erős kézzel vezetett populisták az egyetlen olyan politikai erőként tüntetik fel magukat, amely képes irányítani és biztonságban tartani az országot a globális felfordulás idején.
Vučić és pártja cáfolta azokat a jelentéseket, amelyeket az előző választásokon széles körben elkövetett szabálytalanságokról állítottak össze nemzetközi és helyi választási megfigyelők. A populisták egy erős nemzetállam képét igyekeztek megjeleníteni, amely Vučić vezetésével ellenáll nagy hatalmú nyugati ellenségeinek. Vučić személye nagy hangsúlyt kapott a kampányban, jóllehet ezt a törvények nem engedik meg.
A Nyugat-barát ellenzéki csoportok bűnügyi kapcsolatokkal, burjánzó korrupcióval és a demokrácia elleni fellépéssel vádolják Vučićot. Az ellenzéki csoportok véleménye megoszlik abban, hogy részt vegyenek-e a szavazáson, vagy szabad és tisztességes választások követelésével folytassák a nyomásgyakorlást.
A választási részvételt szorgalmazóknak az a jelszavuk, hogy Mi a harcot választjuk!
Növeli a bizonytalanságot, hogy egyes ellenzéki pártok Belgrádban nem indulnak, más városokban viszont igen. Elemzők szerint ez megzavarta a választókat.
Ehhez kapcsolódóan: Olcsó áram és rengeteg munkahely – Szerbia egyelőre aligha mond le a szénről
Milyen szabálytalanságokról szóltak a jelentések?
Nemzetközi választási megfigyelők szerint a decemberi választás „méltánytalan körülmények között” folyt, részben az elnök szerepvállalása és a kormánypárt számára nyújtott rendszerszintű előnyök miatt.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet egyik irodájának jelentése szerint a szavazást „zavarta a durva retorika, a média elfogultsága, a közalkalmazottakra nehezedő nyomás és a visszaélés a közpénzekkel”.
A beszámolókban felmerült az is, hogy az ország más részeiről buszokkal vittek kormánypárti szavazókat Belgrádba, ahol hamis címre jelentették be őket.
Mit tettek mindezek elkerülésére?
A Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ választási megfigyelői szerint semmit.
Az EU nyomására a kormány munkacsoportot hozott létre civil megfigyelő szervezetek és ellenzéki képviselők részvételével. Módosították a választók névjegyzékbe vételéről szóló törvényt, de semmi sem lett jobb – mondja Raša Nedeljkov, a központ programigazgatója.
„Bizonyítani tudjuk, hogy azokat, amiket az előző választási ciklusban dokumentáltunk, most is dokumentálnunk kell” – mondta. Emellett „új típusú nyomásgyakorlással, manipulációval találkozunk, különösen a közszférában dolgozó választók esetében”.
„A dolgok nagyon-nagyon rossz irányba mennek” – véli Nedeljkov.
Your browser doesn’t support HTML5