Véget értek a meghallgatások, egy csomagban dönthetnek az alelnökjelöltekről

Az Európai Bizottság alelnöki és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára jelölt Kaja Kallas az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt Brüsszelben 2024. november 12-én

Kedd este véget értek a biztosjelölti meghallgatások, de a hat bizottsági alelnökről és a magyar Várhelyi Olivérről – egy csomagban – későbbre, valószínűleg hétfőre halasztották a szakbizottsági értékelést. A meghallgatási folyamat lezárása jövő szerdán várható.

A parlamenti pártcsoportok közötti kölcsönös féken tartás beszédes jeleként a szakbizottságok hétfőre halasztották az Európai Bizottság hat ügyvezető alelnökének alkalmasságát vizsgáló, keddi meghallgatások kiértékelését. Úgy tűnik, hozzájuk csapják a magyar biztosjelöltet is, akivel kapcsolatban az eredetileg neki szánt portfólió szűkítéséről suttognak az Európai Parlamentben. Nem kizárt ugyanakkor, hogy Várhelyi Olivérről már most szerdán döntenek.

Meghallgatási szuperkedd eredmény nélkül

A meghallgatási szuperkedden az a hat kiválasztott került sorra, akiket a következő Európai Bizottság ügyvezető alelnökének, illetve alelnökként kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek szán a testület megválasztott elnöke. A hat alelnök közül kettő-kettő a szocialista (a tiszta, méltányos és versenyképes átmenetért felelős spanyol Teresa Ribera és az emberekért, képességekért és felkészültségért felelős román Roxana Mînzatu) és a centrista-liberális (az iparpolitikai reszortos francia Stéphane Séjourné és a kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölt észt Kaja Kallas) pártokat képviseli, a másik kettő pedig a technológiáért, a biztonságért és a demokráciáért felelős néppárti, finn Henna Virkkunen és az euroszkeptikus, konzervatív ECR színeiben az olasz Raffaele Fitto, akire a kohéziós politikát és a reformokat bízná Ursula von der Leyen.

A Szabad Európa még a meghallgatások előtt, november 4-én parlamenti források tájékoztatása alapján írt arról, hogy a magyar biztosjelölttel nem szimpatizáló progresszív pártcsoportoknál felmerült: az állatjóléti területet vagy a biotechnológiai jogszabályt vegyék el Várhelyi Olivértől, aki az egészségügyért lehet felelős a következő bizottságban.

Már a meghallgatás után, kedden arról cikkezett a Népszava, hogy az állatjóléttel és/vagy az élelmiszer-biztonsággal lehet szegényebb a magyar jelölt portfóliója. Erről hivatalos döntés azonban – legalábbis a kedd esti állás szerint – legkorábban csak jövő hétfőn várható, miután, úgy tűnik, hogy az összes keddi biztosjelölti vizsga értékelését akkorra halasztották a szakbizottságok.

Ehhez kapcsolódóan: Pártpolitikai kupeckedés lett a biztosjelölti meghallgatásokból

A pártok kölcsönösen fogják egymás jelöltjeit

Ez parlamenti források szerint egyértelműen újabb bizonyítéka annak, hogy a különböző pártcsoportok kölcsönösen sakkban tartják egymás jelöltjeit. Hogy biztosra menjenek, meg kellett várni az utolsó jelölt meghallgatását is. A keddi vizsgáztatás leggyengébb láncszemének az a Raffaele Fitto bizonyult, akiről a regionális szakbizottságban a témafelelősök (az úgynevezett koordinátorok) kétharmados többség híján nem tudtak dűlőre jutni, így a végleges döntés elhalasztására szavaztak. Valószínűleg ennek hatására beindult a dominóelv, ami miatt a többi meghallgatott dossziéját is nyitva hagyták.

A hétfőre halasztás valószínű oka, hogy az EP szerdán és csütörtökön plenáris ülést tart, ezután a képviselők többsége hazautazik – legalábbis így vélekedett egy általunk elért bennfentes.

Fitto a magyar Várhelyivel együtt eleve kiemelt célpontnak számított, miután a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldal nem tudta lenyelni Von der Leyen döntését, amellyel az egyik ügyvezetői alelnöki posztot az általuk a szélsőjobboldalhoz sorolt konzervatív formációnak, ráadásul Giorgia Meloni emberének juttatta.

Ehhez kapcsolódóan: A magyar biztosjelölt portfóliója fontosabb, mint amilyennek látszik

Raffaele Fitto kezelése okozza a galibát

A zöldek hiányolták a zöldmegállapodás melletti elkötelezettségét, és számos kritika érte amiatt is, hogy európai ügyi miniszterként rosszul menedzselte a helyreállítási források felhasználását. Fitto, aki az előző ciklusban az ECR pártcsoport társelnöke volt, cáfolta ezt, rámutatva, hogy az olasz pénzügyőrség, a Guardia di Finanza minden más ország hasonló szervénél szigorúbb és hatékonyabb felderítő munkát végez, és egyébként sem lezárt ügyekről, csak vizsgálatokról van szó (összesen 75 van függőben). Egyébként az olasz biztosjelölt szavait részben megerősítette a közelmúltban Laura Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője, aki közölte, hogy az Olaszországban feltárt ügyek nagy száma mindenekelőtt az olasz pénzügyőrség kiváló és hatékony munkáját mutatja.

„Raffaele Fitto nem alkalmas arra, hogy ügyvezető alelnökként képviselje az Európai Bizottságot” – vélekedett a meghallgatás után Terry Reintke, az európai zöldek frakciójának társelnöke. „Az Európai Néppárt mindenfajta törekvése arra, hogy – visszavágásként Fitto miatt – késleltesse az alkalmas biztosjelöltek megerősítését, mint Teresa Ribera és Stéphane Séjourné, azt jelenti, hogy az EPP lesz felelős a teljes biztosi testület megerősítésének késleltetéséért” – szögezte le Bas Eickhout, a zöldek másik társelnöke.

Daniel Freund, egy másik zöldpárti kulcspolitikus azt is felrótta az olasznak, hogy nem határolódott el pártja, az Olaszország Fivérei fasiszta múltjától.

Ehhez kapcsolódóan: A leendő EU-s külügyi főképviselő szerint amíg csak szükséges, támogatni kell Ukrajnát

Jövő szerdán zárulhat le a meghallgatási folyamat

A többi ügyvezető alelnökjelölt, úgy tűnik, nagyobb gond nélkül vette az akadályt, bár a következő bizottság tulajdonképpen második emberét, a spanyol Teresa Riberát alaposan megizzasztották az elsősorban jobb- és szélsőjobboldalról érkező honfitársai, felhánytorgatva a kormányzó szocialista párt állítólagos korrupciós ügyeit. Ribera azonban fel lehetett készülve a támadásokra, nyugodtan és határozottan kezelte a kritikákat. „Ez egy nagyon politikai töltetű vita volt” – állapította meg Cvetelina Penkova (bolgár, szocialista), az ipari, közlekedési és energetikai szakbizottság alelnöke.

A meghallgatási folyamat hivatalos lezárásáról az EP vezető szerve, az Elnökök Értekezlete hivatott dönteni. Erre eredetileg jövő csütörtökön került volna sor, de információink szerint a döntést előrehozták egy nappal, november 20-ra. A tervek szerint az EP november 27-én tartaná a szavazást az Európai Bizottság egészéről. A jóváhagyáshoz a szavazatukat leadó képviselők egyszerű többsége kell.

Ehhez kapcsolódóan: Budapesti EU-csúcs: az EU először tangóra kérheti fel Trumpot