Nyílt törekvés a Fideszben, hogy kiképezzék saját politikai és gazdasági utánpótlásukat, olyan lojális vezetőket, akik az államigazgatás alsóbb szintjeitől a politika és a gazdaság csúcsáig jelen vannak, nem kritizálják a kormánypártot, és magukévá tették a Fidesz által vallott értékeket. A kormány a külföldön tanuló magyar diákokra is odafigyel.
Cikksorozatunk első részében azt mutattuk meg, melyek azok a legfontosabb magyarországi intézmények, amelyeken keresztül zajlik a fideszes elit utánpótlása. Most azokról a kezdeményezésekről lesz szó, amelyeken keresztül az állam a külföldön tanuló magyar diákokat igyekszik elérni.
Ehhez kapcsolódóan: Velük tényleg 2060-ig kormányon lehet a Fidesz, 1. részA tehetséggondozásra fordított állami támogatások fölött a Nemzeti Tehetség Központ rendelkezik. Az NTK még az Emberi Erőforrások Minisztériumában jött létre, Novák Katalin államtitkársága alatt. A program ma már a Miniszterelnökség alá tartozik. Az NTK programjai és a támogatottak köre meglehetősen szerteágazó, többek között költenek a külföldön tanuló magyar diákokra is.
Fontos lett a diaszpóradiákság
A 2010-es évek első felében még újdonság volt, hogy tömegével mennek külföldi egyetemekre magyar diákok. Erre eleinte negatív folyamatként tekintett a társadalmi többség és a kormányzat is az agyelszívás miatti aggodalomtól a hazaárulást kiáltókig terjedő spektrumon. Ahogy azonban egyre több lett a külföldön tanuló magyar diák, úgy kezdtek létrejönni az egyetemi magyar társaságok, megkezdődött egyfajta hálózatosodás. Az ebben rejlő lehetőségeket ismerte fel az évtized második felében a kormányzat, és kezdett bele ebben a körben is a közösségépítésbe.
Az egyik első, a diaszpóradiákságot összefogó intézmény a londoni Új Nemzedék Központ (angol rövidítéssel NGC) létrehozása volt 2016-ban az NTK égisze alatt.
Ekkoriban ugyanis még az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb célpont a külföldi egyetemet választó magyar diákok között (ez csak a brexittel változott meg, ami sokszorosára növelte az angliai egyetemi tanulás költségeit), és egyre több angol egyetemen alakult magyar társaság. Az NGC London elindításakor az akkor államtitkár Novák Katalin azt mondta, hogy az Egyesült Királyságban élő magyar fiatalokat a kormány nagyon fontos erőforrásnak tekinti, és ha sikeresek, munkájukból és tehetségükből Magyarország is profitál. E lehetőségek kihasználásának érdekében kezdett az NGC Londonban programokat szervezni, illetve együttműködni a kinti magyar szervezetekkel. Szerveznek nyári táborokat, beszélgetéseket a nagykövettel vagy helyettes államtitkárokkal, tehetségfejlesztő és karriertanácsadó programokat. Forrásaink szerint azonban nem tudták megszólítani a diákokat, így az egyik legfontosabb célt, a közösségépítést sem tudták megvalósítani. Részben ez is az oka lehet annak, hogy idén teljesen átalakították a szervezetet, amelyet immár Talent Kapital Hungarynak hívnak.
Az utóbbi időben a szervezet egyik fontos partnere lett a Hungarian Youth Association (HYA), ami miatt azt remélhetik, hogy velük együtt sikeresebbek lesznek a diákok megszólításában, hiszen a HYA egy alulról jövő, diákok által alapított szervezet. A HYA-t két és fél éve alapították, céljuk a külföldön tanuló magyar diákok összefogása – mondta a Szabad Európának a két társigazgató, Pirityi Soma és Karagich Bálint. Már 13 országban vannak jelen, és szeretnék elérni, hogy mindenhol létrejöjjön egy igazi közösség a kint tanuló magyar diákokból. A szakmai programok mellett fontosnak tartják a gyakorlati tapasztalatok átadását, valamint a külföldön tanuló diákok magyarországi érdekképviseletét. A rendszeres találkozók mellett szerveztek nyári fesztivált és konferenciát is.
„Felmérésünk szerint a külföldön tanuló diákok 26 százaléka mondja azt, hogy a diploma megszerzése után mindenképp haza szeretne jönni, további 48 százalék pedig azt, hogy ha találna megfelelő lehetőséget, visszajönne Magyarországra” – mondta Pirityi Soma. A probléma az, hogy a külföldön töltött egyetemi évek alatt elszakadnak a magyarországi munkaerőpiactól. Itt lép be a HYA újdonsága. Egy olyan digitális platformon dolgoznak, ahová a diákok feltölthetik a profiljukat, és a magyarországi munkáltatóknak egy algoritmus kidobja az adott pozícióra legjobban passzoló álláskeresőket. Céljuk, hogy a kint tanuló magyar fiatalokat informálják a magyar munkaerőpiaci lehetőségekről, azonban alumnihálózatukon keresztül támogatják a külföldön maradókat is.
Ehhez a kezdeményezésükhöz nyertek támogatást a Nemzeti Tehetség Központ és a Design Terminal startupversenyén. Kérdésünkre válaszolva Karagich Bálint azt mondta, semmiféle nyomás nem érkezett NTK felől, akivel jó a szakmai együttműködésük. „Mindenkivel együttműködünk, a partnereink között vannak multicégek, kkv-k és startupok is. Igyekszünk függetlenek maradni. Az NTK felől nem érkezett semmilyen kérés, de a diákok elég kritikusak, nem fogadnák el, ha lenne bármiféle nyomás a szervezeten.”
Egy, a londoni magyar diákközösséget jól ismerő forrásunk szerint „a HYA munkájába szakmailag nem lehet belekötni. A kormánynál is felfigyeltek rájuk, kapják is a támogatásokat, amivel elérték, hogy legyen egy valamennyire saját közösségük a diaszpóradiákságban, akkor is, ha ez nem politikai közösség. De nem is kormánykritikusak, a HYA egyáltalán nem politizál. Viszont építenek egy adatbázist a kint tanuló diákokról.”
#stipi
A külföldön tanuló magyar diákok közösségbe szervezésének egyik fontos eleme a Stipendium Peregrinum (Stipi) ösztöndíjprogram, amelyet Novák Katalin még család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként indított útjára 2019-ben. A Stipi az NTK kiemelt projektje: azok pályázhatnak rá, akiket felvettek valamelyik rangos külföldi egyetemre. Azoknak, akik elnyerik az ösztöndíjat, az állam a kint tartózkodás minden költségét fedezi.
„A Stipendium Peregrinum ösztöndíj befektetés a jövőbe, ami reményeink szerint többszörösen megtérül” – fogalmazott tavaly Novák, aki köztársasági elnökként is részt vesz a diákok kiválasztásában.
Tízmilliók évente egy-egy diáknak
Az ösztöndíjnak három komponense van. Az A a külföldi egyetemi jelentkezés költségeit fedezi, a B komponens a már felvettek teljes kint tartózkodási költségeit egy éven át (utazás, tandíj, lakhatás, megélhetési költségek), a C pedig ennek meghosszabbítása. A tapasztalat szerint az, aki elnyeri a B ösztöndíjat, jó eséllyel pályázik a további évek költségeit fedező C ösztöndíjra is. Ez utóbbi két komponensénél jelentős összegekről van szó, évi 15–27 millió forint körüli pénzt lehet elnyerni célországtól függően (az uniós országok költségei alacsonyabbak, a brit, illetve észak-amerikai egyetemek drágábbak). Idén 23 diák nyerte el a B komponenst, a C-t 35, tehát összesen már 58 egyetemista költségeit fizeti a Stipi. Azzal szinte minden forrásunk egyetértett, hogy ez hasznos és jó program, hiszen fontos a diákok támogatása. Ráadásul a Stipi valóban egyedülálló abból a szempontból, hogy a hasonló ösztöndíjak csupán a költségek egy részét fedezik, a Stipi viszont minden költségre kiterjed.
A kiválasztás két komponensből áll, az írásbeli fordulóból és egy nyári táborból. Az írásbeli forduló kiválasztási szempontjai nagyjából ismertek: számítanak a tanulmányi eredmények, az iskolán kívüli aktivitás, a motivációs levélben, bemutatkozó videóban leírtak, elmondottak, valamint a beadott költségterv megalapozottsága.
Egyik forrásunk szerint kiválasztási szempontként megjelenik, hogy minél többféle intézménybe küldjenek stipiseket (tehát ne forduljon elő, hogy néhány intézménybe koncentrálódjanak a támogatottak). Más pedig arra hívta fel a figyelmünket, hogy előnyben részesülnek azok a diákok, akik olyan, stratégiainak is tekinthető szakon tanulnának, amire Magyarországon nincs lehetőség. „Itt nem a gender studiesra kell gondolni, hanem inkább olyan műszaki vagy természettudományokra, mint a kibertechnika vagy a behavioural science”.
Innen mintegy ötven diák jut be a második fordulót jelentő nyári kiválasztótáborba, ahol viszont már nincsenek hivatalosan kommunikált, objektív kiválasztási szempontok. Elsősorban a személyiség számít, de hogy pontosan milyen személyiségjegyeket keresnek, azt nem tudni.
A kiválasztótáborról a 444 írt részletes cikket szeptemberben. E szerint a háromnapos táborban kifejezetten intenzív, alapvetően szakmai feladatokat kell megoldani csoportosan, illetve egyénileg. A táborban program a Novák Katalinnal közös futás, illetve egy Balog Zoltán korábbi miniszter által vezetett vallási program is, ami forrásaink szerint nem minden résztvevőnek tetszik, és alapvetően kilóg a szakmaiságra fókuszáló tábori programok közül.
A táborban a diákokat instruktorok kísérik, a döntést az ösztöndíjról az instruktorok ajánlásai alapján hozzák meg. Az egyik instruktor jellemzően közismert sportoló vagy zenész, a másik pedig politikus vagy állami tisztviselő. Ez utóbbiak rendre kormánypártiak, Novák Katalin, Orbán Balázs, Rácz Zsófia és Böszörményi-Nagy Gergely rendszeres résztvevője a táboroknak, de a 444 szerint volt instruktor Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Balog Zoltán (Novák volt minisztere), Ekler Gergely (Novák volt kabinetfőnöke), Windisch László (az Állami Számvevőszék elnöke), Győri Enikő (fideszes EP-képviselő) vagy Cser-Palkovics András (Székesfehérvár fideszes polgármestere). Az instruktorokat, ahogy a végső döntést meghozó bírálóbizottság tagjait is az NTK kéri fel.
Antenna Hungária
Az NTK rendezvényeit legutóbb a Vodafone Magyarországot is bekebelező 4iG tulajdonában lévő Antenna Hungária (AH) szervezte – derül ki az NTK szerződéslistájából. Az egykor magára Mészáros Lőrinc jobbkezeként hivatkozó Jászai Gellért tulajdonában álló cég szervezi a Stipi kiválasztótáborait is. Az egyik ilyen tábor szervezésére az Antenna Hungária volt az egyetlen jelentkező, és 16 millió forintos ajánlatával nyert is a kiíráson. Az AH a munka jelentős részét azonban kiszervezte más, kormányközeli vállalkozók kezében lévő cégeknek: a kormánykampányokért felelős és az utóbbi években a rendezvények piacára is betörő, Balásy Gyula tulajdonában álló Lounge Design, New Land Media és Moonlight Event Kft.-nek, valamint az állami rendezvényeket biztosító és ezzel igen jól kereső Valton-Sec Zrt.-nek.
Azzal a pályázó diákok is tisztában vannak, hogy állami programról van szó, és hogy a kiválasztás döntő részben azon múlik, kit találnak az instruktorok a legalkalmasabbnak. A 444 szerint ennek megfelelően „egyfajta önkéntelen igazodást kiválthat a diákokból az intenzív kormányzati jelenlét”, de konkrét politikai nyomásról nincs szó, pedig egyes feladatoknál szóba kerülnek társadalmi – de nem aktuálpolitikai – témák. A lap által idézett egyik diák úgy fogalmazott: „Hogy adjam önmagam egy olyan közegben, ahol gyakorlatilag mindenki ugyanazt a konzervatív világképet és gondolkodást képviseli? Álszentséget éreztem abban, hogy politikusok őszinteséget kérnek rajtam számon, miközben ki vagyok szolgáltatva a döntéseiknek.”
A Szabad Európa forrásai szerint a kritikus hozzáállással nincs probléma a táborban, „nem kell hűségesküt tenni a kormánynak, de aki nagyon hangoztatja ellenzéki véleményét, az kisebb eséllyel kapja meg a Stipit”.
Novák Katalin köztársasági elnök, instruktor a Stipendium Peregrinum (Stipi) balatonszárszói kiválasztótáborában 2022. július 2-án
Az egyik legtöbbet hangoztatott kritika a kiválasztással kapcsolatban azonban az, hogy egyáltalán nem vesz figyelembe szociális szempontokat. Hallottunk olyan diákról, akinek a Stipi lett volna az egyetlen esélye, hogy bele tudjon kezdeni külföldi tanulmányaiba, de nem nyerte el az ösztöndíjat, így külföldre sem tudott kimenni. Egyik forrásunk szerint sokszor „befolyásos szülők gyerekei kapják meg az ösztöndíjat”, akik amúgy is meg tudnák engedni maguknak a kinti tanulást. Ezt az állítást számszerűen nem tudtuk ellenőrizni, de tény, hogy az ösztöndíjas diákok között van olyan, akinek szülője ismert fideszes háttérember, esetleg nagykövet, vagy Áder János által kitüntetett vállalkozó, de olyan diák is, aki már a középiskolát is amerikai magániskolában járta ki. Ez nem azt jelenti, hogy érdemtelenül kapták volna meg a támogatást (hiszen felvették őket a neves egyetemekre), de családjuk valószínűleg a Stipi nélkül is könnyebben tudnák finanszírozni a kinti tanulást – bár a brexit után az ottani egyetemek annyira megdrágultak, hogy egy jobb módú családnak is segítség lehet a támogatás.
Az ösztöndíjért cserébe a diákoknak vállalniuk kell, hogy elvégzik azokat a szemesztereket, amelyekre megkapták a támogatást, valamint hogy a támogatott évek számával megegyező időt magyar cégnek vagy az államnak dolgoznak. Ez utóbbi tehát nem feltétlenül jelent magyarországi munkavégzést, lehet dolgozni magyar cégnek külföldön, magyar külképviseleten, de egyik forrásunk szerint „sokan megoldják okosba”, azaz egy ismerősük lepapírozza a munkavégzést, és kint maradnak, mert a végzett diákok jelentős része egyáltalán nem akar hazajönni.
A közösségépítés jegyében a fentieken túl az ösztöndíj egyik fontos eleme, hogy a támogatott diákoknak aktívan részt kell venniük az egyetemek magyar közösségének életében, kapcsolatban maradnak a magyar külképviselettel, valamint mentorként segítik a későbbi ösztöndíjasokat, a közösségi médiában támogatják a Stipi kommunikációját. Forrásaink szerint az ösztöndíjasoknak rendszeresen szerveznek programokat a külképviseleteken és immár a Sándor-palotában is, és ha egy kormánypárti politikus vagy miniszter olyan városban jár, ahol több stipis diák él, van lehetőség személyesebb hangvételű találkozókra. Ennek valóban van közösségépítő hatása, de egyik forrásunk szerint erősíti a kiválasztottságérzést is a fiatalokban. „Ők többnyire kint is egymás között barátkoznak, kevésbé vannak helyi barátaik. Az, hogy ilyen komoly összegű ösztöndíjat kapnak, és nagyágyúkkal találkoznak, komoly önbizalomnövelő hatással van rájuk, ami ilyen fiatalon nem biztos, hogy jó.”
„Az intézményépítés könnyű, de presztízst nehéz mögé tenni”
Kristóf Luca elitkutató, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az ilyen jellegű központi intézményépítés – különösen tehetséggondozásra – liberális demokráciákra nem jellemző. „Ez a most felépített intézményrendszer arra mindenképp elég, hogy az ott tanulók ne legyenek ellenségesek a fennálló rendszerrel szemben. De a fő cél az, hogy saját politikai kádereik legyenek az új generációban is. Ez pusztán a politikai váltógazdaságra nézve is veszélyes, mert ugyanaz lesz, mint a Kádár-rendszerben.”
„Melyik fiatal menne az ellenzékhez ilyen körülmények között? Aki tehetséges és érvényesülni akar, az a Fideszhez megy, a versenyszférába vagy külföldre.”
„Az intézményépítés könnyű, de presztízst nehéz mögé tenni. Most még zajlik az építkezés, az MCC-nek nincs akkora presztízse és elismertsége, mint ami kívánatos lenne” – mondta egy MCC-s tanár forrásunk.
A presztízs viszont már épül. A fiatalok már a Fidesz kormányzása alatt nőttek fel, és sokan ebben az új intézményrendszerben szocializálódnak, ami minden szintre kiterjed: van könyvkiadó, újság és tévé, fesztivál, konferencia, ösztöndíjak, tévében nyilatkozó saját szakemberek, és ami a legfontosabb: előrejutási lehetőség az államigazgatásban, a politikában és a gazdasági életben. Orbán Viktor szerint legalább 2060-ig.