„A többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban” – törvény szerint csak így árulható olyan könyv, amelyben „megjelenik homoszexualitás”. Csakhogy előbbi kifejezés magyarul mást jelent, mint amit kormány akart, ezért valószínűleg hiába bírságolták meg Sára Botond főispánék 12 millió forintra a Líra könyvesboltot. A kormány még ősszel módosítaná ezért a törvényt, javítanák a vesszőhibát.
A bírálói szerint melegellenes szabályozásra hivatkozva a fővárosi kormányhivatal 12 millió forintra bírságolta júliusban a második legnagyobb hazai könyvesbolthálózatot, a Lírát.
A szabályozást egyébként praktikusan betarthatatlannak ítélték a kereskedők, olyan szinten gumiszabályként sikerült leírni. Azóta sem lehet tudni, mit jelent az, hogy nem lehet „közszemlére tenni” olyan művet, amelyben „megjelenik a homoszexualitás”.
Your browser doesn’t support HTML5
Nyáry Krisztián: „Ez egy olyan törvény, amit nem lehet végrehajtani” – Könyvesboltok kontra gyermekvédelmi törvény
Ahogy azt sem, mit jelent a jogalkotó szerint „a szexualitás öncélú ábrázolása” bármilyen műben – szemben a szexualitás egyéb cél érdekében történő ábrázolásával –, mert előbbit szintén rengeteg helyről tiltanák. Arról nem is beszélve, hogy nem a kiadókat kívánták büntetni, hanem a könyvkereskedőket. Az iparágban egyébként kormányközeli csoportok jelentős felvásárlásokba kezdtek.
Vessző nélkül mást jelent magyarul
Visszatérve a Líra bolthálózatra kirótt bírságra: a cég cserébe beperelte a Sára Botond főispán vezette kormányhivatalt. Sáráék ugyanis arra hivatkozva szabták ki a 12 milliós fogyasztóvédelmi bírságot, hogy a boltban árult Heartsopper – Fülig beléd zúgtam című könyvek esetében „az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt” – írta meg a valaszonline.hu.
Csakhogy a szabályozást valószínűleg elronthatták az állam részéről, a pontos szöveg ugyanis épp úgy szól a vonatkozó rendeletben, hogy nem kell „zárt csomagolásban” lefóliázva árulni ezeket a könyveket.
Idetartozik: A felvásárolt Librinél elkezdtek fóliázgatni
A vonatkozó szövegrész pontosan úgy szól, hogy a megjelölt termék a
„többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”.
Vessző nélkül viszont ez csak azt jelentheti magyarul egy könyvesbolt esetében, hogy ha elkülönítik a terméket a többitől, akkor muszáj lefóliázniuk vagy más zárt csomagolásba tenniük.
A per még zajlik, de Sára Botondéknak nincs túl sok esélyük. Már csak azért sem, mert az RTL kérdésére az Igazságügyi Minisztérium közölte, hogy még ősszel javítanák a bakit.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója júliusban, amikor a könyvárusítás szabályozásáról kérdezte az RTL Híradó, annyit állított, hogy „a törvényeket be kell tartani”. Most a kormány nem akart az RTL-nek arra válaszolni, hogy érvényesek-e a korábban, a hibás rendelet alapján kiszabott büntetések.
Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója szerint probléma, hogy a törvényből nem derül ki, mit akar az állam a könyvesboltoktól, csak a büntetésekből próbálhatnak következtetni a szereplők. Mostanában az állam el is kezdett rákapcsolni az ilyen büntetésekre.
„A fóliázás a jéghegy csúcsa. Csak gondoljunk bele, ha mondjuk Romániában törvény születne arról, hogy minden könyvet, amiben magyar szereplő van, meg kell jelölni, be kell fóliázni és külön polcra kell tenni. Mit szólnánk akkor, ha az erdélyi magyar gyerekek nem olvashatnának olyan műveket, amikben magyar karakterek fordulnak elő? Mert itt a melegekkel pont ez történik. Ha értjük a kisebbségi létet – márpedig mi, magyarok ezt igazán értjük –, akkor válik ez igazán rémisztővé. Hiszen nem a fóliázás a lényeg, hanem a mögöttes üzenet” – magyarázta a törvényről a Szabad Európának adott augusztusi interjújában Faix Csaba, a Budapest Brand vezérigazgatója.