Veszélyben a 4500 éves világörökségi helyszín a pakisztáni monszun miatt

Az Indus folyó közelében található Móhan Dzsódaró Dél-Ázsia legjobban megőrzött városi települései közé tartozik. 1922-ben fedezték fel őket, és a mai napig rejtély övezi az itt élt civilizáció eltűnését, amely egybeesett az ókori Egyiptom és Mezopotámia virágkorával

Ismail Mugheri régész a lelőhelyen feltárt egyik kút mellett. A település egy bronzkori metropolisz volt, vízöblítéses vécével, valamint a modern koriakkal vetekedő víz- és hulladékrendszerrel büszkélkedhetett

Mintegy ötezer évvel virágzása után a régészek úgy vélik, romjai feltárhatják az Indus-völgyi civilizáció titkait

A közelmúltban lezajlott árvíz közvetlenül nem érintette Móhan Dzsódarót, a rekordot döntő esőzések viszont kárt tettek a romokban – mondta Ahsan Abbasi, a lelőhely kurátora. „Több nagy fal, amelyet közel ötezer évvel ezelőtt építettek, a monszun miatt összeomlott” – tette hozzá

Abbasi elmondása szerint a helyszín nevezetessége – a buddhista sztúpa, egy nagy, félgömb alakú építmény, amely imádkozás, meditáció és temetések helyszíne lehetett – érintetlenül maradt. A már említett, megrongálódott falaknál régészek felügyelete mellett megkezdődtek a javítási munkálatok

Pakisztánban júliusban és augusztusban a harmincéves átlagnál közel 190 százalékkal több eső esett, míg Szindh tartományban a többlet 466 százalékos

A megáradt Indus folyó a szukkuri duzzasztóműnél a Szindh tartománybeli Sukkurban augusztus 31-én. Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök szeptember 7-én azt mondta, hogy az ország egyes részei „olyanok, mint egy tenger”

Sok szakértő az éghajlatváltozásnak tulajdonítja a szokatlanul erős monszunesőzéseket. A napokban António Guterres ENSZ-főtitkár is látogatást tervez Pakisztán árvíz sújtotta területeire