A Fidesz 180 naponta megszavaztatná a parlamentet a veszélyhelyzet meghosszabbításáról egy új módosító javaslat szerint. Ezután nem lehet azt mondani majd, hogy nincs semmilyen időbeli korlátja a veszélyhelyzeti kormányzásuknak, miközben a kétharmados Fidesz-kormánynak ez semmilyen valódi időbeli korlátot nem fog jelenteni.
„Áttekintve az európai országok különleges jogrendi szabályozását, megállapítást nyert, hogy több ország is időbeli korlátot állapít meg a veszélyhelyzet, illetve az annak megfeleltethető különleges jogrendi kategóriának az elrendelése és a meghosszabbítása tekintetében is” – áll annak a módosító javaslatnak az indoklásában, amelyet kedden nyújtott be a fideszes Kocsis Máté, a Telex pedig észrevette. A kormánypárti javaslat fő célja ezért, hogy bevezessen egy időbeli korlátot a veszélyhelyzeti kormányzáshoz.
Így 180 naponta a parlamenttel hosszabbíttatnák meg a veszélyhelyzeti időszakot. Ezt pedig a kétharmados többségben lévő kormánypárt akárhányszor meg is teheti. Így
a változtatás semmilyen új, érdemi kontrollt nem hoz be
a veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán. Korábban többször érte kritika a kormányt az ügyben, hogy nincs sem érdemi időbeli, sem tartalmi korlátja a veszélyhelyzeti szabályozásnak.
Ehhez kapcsolódóan: Sokat ígért a kormány Brüsszelben, mert nagyon kell az uniós pénzRákapott a kormány a különleges jogkörökre
A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-én megszűnt, a kormány közvetlenül előtte bejelentette, hogy a szerintük szükség lesz újabbra, ezúttal az Ukrajnában nyolcadik éve tartó háború miatt. Ennek érdekében pedig az alkotmányt, hivatalos nevén az Alaptörvényt is újra módosították.
Ehhez kapcsolódóan: Az új kormány első intézkedése: háborús veszélyhelyzetre cserélte az egészségügyitAz akkori módosítás értelmében a kormány veszélyhelyzetet hirdethet egy szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is. A fogalmakat máig nem határozták meg pontosan, nincsenek egyértelmű tartalmi korlátai ennek a különleges szabálynak.
Így hiába volt szinte teljhatalma a kétharmados kormánynak, a veszélyhelyzettel további jogköröket kapott, lényegében teljesen kiiktathatják a parlamentet, és
a veszélyhelyzet alatt egyfajta alkotmányos diktatúrával kormányozhatnak.
Átlagos időszakban elfogadhatatlan lenne, hogy a kormány lényegében pusztán rendeletekkel kormányozzon, amelyekkel egyes létező törvényeket is felülírhat. Számos állampolgári jogot is korlátozhatnak, például lefoglalhatnak magántulajdont, megtilthatják a tüntetéseket vagy a népszavazásokat.
A TASZ szerint külön problémát jelent, hogy a különleges jogrendet a kormány már a járvány alatt is számos esetben a saját hatalmi céljainak elérésére használta.
Ez a szabályozás pedig azért is szokatlan, mert a rendszerváltás óta eltelt idő nagyjából felében nagyon komoly fegyveres konfliktusok zajlottak a szomszédos országokban. Mégsem kért egyetlen kormány se rendkívüli hatalmat erre hivatkozva. Erről alább olvashat bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: Sokszor volt már háború szomszédos országban, mégsem kellett a veszélyhelyzetHivatalosan egyébként most sincs háború Ukrajnában, az orosz hadsereg hadüzenet nélkül próbálta meg lerohanni az országot 2022. február 24-én. Komoly harcok pedig a 2014-es orosz támadás óta folynak Ukrajnában. Az pedig önmagában is bizonytalan, hogy mi számít háborúnak vagy „fennálló fegyveres konfliktusnak”, nincs erre egyértelmű jogi megoldás.